Pákéi tapasztalatokFaluvilág: Zsákutcában az állattenyésztés?

2004. január 7., szerda, Archívum 2003–2007

Ha van a falusi fiatalnak kitartása, képzettsége, földje, mezőgazdasági felszerelése, állatállománya, fogékonysága az új, a korszerûbb termelés iránt, bármennyire is zsákutcának mutatkozik pillanatnyilag egy kis farm mûködtetése, a tevékenységet, ha még veszteségesen is, folytatni kell. Erről beszélgettünk a Pákéban munkálkodó 37 esztendős Péter Gergely farmerrel, aki tapasztalatait osztotta meg velünk. Péter Gergely 22 növendék borjadzó szarvasmarhát, 16 sertést - ebből három koca - tart. Ezekkel kell boldogulnia az ellehetetlenült állatértékesítés göröngyös útján.
- Kezdtük megelégelni az ígérgetéseket? Elvileg jók azok a miniszteri szintû elgondolások, de itt alant nehezen valósulhatnak meg, sok, nagyon sok a buktató. Vágtat az infláció, emelkednek a takarmányárak, s a külföldnek szánt bikaborjút még most is azon az áron vásárolják fel, mint két esztendővel ezelőtt! Ez lehangoló. Az idősebb generáció konzervatív felfogását még tetézi a ma itt uralgó bizalmatlanság. Szó volt arról, hogy a helyi szarvasmarha-tenyésztők egyesületének keretében létesítsünk egy karanténfarmot, s a borjakat az egyesület adja el külföldnek, így többet kapna a gazda. Nehéz ezt az említett ok miatt kivitelezni. Jelenleg 37 000 lej a felvásárlási ár élősúlyban. Ez pénz?! Ennyit adnak érte a közvetítők. Még uralja a terepet a feketepiac. Az állapítja meg a felvásárlási árat. Ez piacgazdaság?
- Értékesítik-e a gazdaságban a régi és jó tapasztalatokat?
- Igen. Az újtól nem szabad félnünk. Szeretnénk megteremteni a faluban egy magas genetikai értékû állatállományt, mert csak nemesített állatokra lehet igazából alapozni. Már vannak is eredményeink a mesterséges megtermékenyítés nyomán. Kétéves tapasztalattal rendelkezünk. Sok borjú született a faluban, s már van olyan is, amely üszőnek indult. A mi vidékünk feltételeinek a legjobban a német tarka felel meg.
- Kinek van valamelyes helyzeti előnye az állattenyésztésben? Mi a helyzet itt most a tejtermeléssel?
- Annak van előnye, aki meg tud termelni minden takarmányt. Nekem például semmiért sem kell kiadnom pénzt. Nagy mennyiségû silókukoricát termesztettem. A szárazság ellenére is kitûnően bevált a kiskunhalasi nemeseített hibrid kukorica. Bő termést adott. Ez húzott ki a sárból, no meg a késői sarjú, mert széna nem lett. Bosszankodunk, amikor arra gondolunk, hogy befektetjük a sok munkát a tejtermelésbe is, és nincs belőle haszon. Tavaly októbertől a tej árán csak most novembertől sikerült javítani. A 3,5 zsírfokos tej literét az egyesületi tagoknak 5500 lejben fizették, s most javítottak rajta 500 lejt. Én például decemberben úgy napi 70 litert termelek. Ennek fele a borjaké, felét adom le.
- Már több éve - ismert okokból - veszteséges a disznótartás minálunk. Mit tesz például ön? Van-e ebből a helyzetből kiút?
- Bár veszteséges, egyelőre ki kell tartanunk mellette, mert jöhetnek olyan helyzetek, hogy fordul a kocka, s akkor nem lesz olyan állatállományom, amivel lehet indulni az új úton. Ez most csak a kiút. Most kocát tartok, mert a malacnak és hízónak nincsen ára. A nem kitartó gazdát meglepetések érhetik később. A disznó értékesítése helyi szinten lehetetlen. Olyan tartott disznók vannak a faluban, hogy 300 kilósan le kell vágni. Magánembertől majdnem senki nem vásárol fel. Az eladási ára nálunk 30-35 000 lej körül ingadozik. Az a véleményem, hogy egy nagyobb állományt kell beállítani hosszú távon, és igényelni azt a 7000 lejes kilogrammonkénti állami támogatást. Ehhez viszont meg kellene alakítani itt is a családi vállalkozásokat. Diploma is kell hozzá. A faluból sokan el is végezték Barátoson azt a tanfolyamot, melyet a megye szervezett. Örvendetes, hogy főleg a fiatalság érdeklődött és vett részt rajta.
- Milyen gépi felszereléssel rendelkezik?
- Nekem sikerült amolyan ezermesternek lenni. Majdnem minden gépemet én állítottam össze. Amit meg kell venni, azt meg kell venni. Hiányzik még egy önitató az istállóba. De most ezen szorgoskodom. Álmodozni is lehet, nem? Nos, álom lenne egy önrakodó. Nekem ez főleg a termesztett zöldtakarmányokhoz kellene.
Péter Gergely lehangolónak tartja, hogy a fiatal falusi termelőknek a ,,forradalmi változás? után is ennyit kell küzdeniük. Miért nem segítik azt, aki próbálja az élelmiszert megtermelni?
- Nem erre számítottunk? Aztán itt van a másik lehangolás: a tévéből halljuk-látjuk, hogy az uniós elvárások betehetik nekünk is az ajtót. Mit mondhatnánk? Addig még folyik le valamicske víz a Kovászna patakán...
Kisgyörgy Zoltán
Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket!

Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.

Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.

Szavazás
Ön szerint indokolt a fizetős parkolás kiterjesztése Sepsiszentgyörgyön?









eredmények
szavazatok száma 914
szavazógép