FalulexikonFaluvilág: Kézdialmás

2004. január 7., szerda, Archívum 2003–2007

Szentföldi katolikus falu a Szent Mihály-hegy délnyugati lábánál. Közigazgatási szempontból Lemhényhez tartozik. Lakóinak száma ezer körüli. Régen temploma nem volt. Évszázadokon át Lemhénnyel közösen használták a Szent Mihály-hegyi templomot. Volt ugyan a falunak egy kisebb kápolnája ott, ahol a mai templom áll. Ebből maradt fenn egy évszámos ajtókeret, melyen az 1770-es év olvasható. Mellette harangláb is volt. A kápolnát 1948-ban felújították, de mert időközben kicsinynek bizonyult, helyébe 1983-ban újat, a mait építették. Titulusa Urunk mennybemenetele. Berendezése Lukátsovits Magda tervei szerint készült.
A templom előtti kertben láthatjuk a falu nagy szülötte, P. Kelemen Didák (1683-1744) egyházi író, iskola- és egyházszervező, Ferenc-rendi vezető mellszobrát (Petrovits István alkotása, 1994). Porai az általa építtetett miskolci minorita templomban pihennek. Almási szülőháza elpusztult. A telek, ahol a ház állott, ismert. A helybeli iskola felvette a jeles személyiség nevét, s az épület homlokzatán látható fába faragott portréja, Tamás Károly helybeli iskolaigazgató, faragómester munkája. ? készítette el Márton Áron mártír püspök portréját is fából, melyet a templomban őriznek. A kertben van a két világháború hőseinek emlékmûve is.
A faluban több új keletû kötött, monumentális székely kapu látható. Az ifjak gyakorolják a határkerülés néven ismert régi szokást, melyet a lemhényi fiatalokkal közösen tartanak. A népi játék jeles része a lovas futtatás. Ezt a Szent Mihály-hegy oldalában rendezik. A nyertes lovas legény a maga és paripája érdemeinek elismeréseként egy csengettyût kap.
A Lemhény patakának völgysíkja a tájképi értékekben bővelkedő Almásrét, ahol több szép, régi parasztház látható. Közeli turistakuriózum a Lemhény patak jobb oldalán emelkedő, Hegyes nevû hegytetőt koronázó Almás vára. Ennek ma már csak romjai láthatók. A patakot követő erdőipari útból piros háromszög turistajelzésen lehet a Vár árka mentén megközelíteni a romokat. 1977-ben régészek kutatták. Körvonalazták a 7x7 méter méretû kapubástyát. A vár fala ellipszis alakú volt, átmérői 45x25 méteresek. ,,Almás vára a kora középkorban épült, és egykorú Bálványos várával? - szólt a jelentés. Feltételezhető, hogy a XVI. században még lakták, ugyanis innen keltezi peres okiratát 1539-ben a székelyek egyik ispánja. Ma is élő szájhagyomány szerint ,,a várpincékben temérdek arany van felhalmozva. Utóbbinak a fénye világítja meg a pincéket. A várnak két rejtett alagútja is van: egyik a csomortáni várba, a másik a Szent Mihály-hegyi templom mélyen fekvő kriptájába vezet. A nagy pince ajtajánál egy tiloló (értsd: nyaktiló) van felszerelve. Ez szegte a nyakát a kincs után méltatlanul sóvárgóknak.?
Kézdialmási születésû volt Jakab Antal (sz. 1852-ben) főgimnáziumi tanár, tudományos író, Bertalan János (1901-1977) aranydiplomás orvos, a közegészségtan mûvelője és Kelemen Frigyes (1924-1979) egyetemi tanár, fizikai szakíró.
Kisgyörgy Zoltán
Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket!

Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.

Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.

Szavazás
Ön szerint indokolt a fizetős parkolás kiterjesztése Sepsiszentgyörgyön?









eredmények
szavazatok száma 914
szavazógép