Szilágyi Zsolt, Tőkés László püspök kampányfőnöke eléggé sikeresnek nevezte az RMDSZ és a Tőkés Lászlót támogató szervezetek közötti tegnapi tárgyalásokat, Kelemen Hunor pedig azt hangoztatta, hogy a célok közösek.
,,Az első tárgyalási kör után szerintem sikeres nap volt a mai. Elkezdtük azonosítani a közös célokat. Őszintén meg kell mondanom, több közös célt fedeztünk fel, mint amennyire számítottunk. Ez kellemes meglepetés volt, és bizalommal tölt el. Azonosítottunk több olyan témát, amelyet az elmúlt tizenhét évben nem sikerült megoldani. Nem mindig sikerült pontosan rögzítenünk a megoldás módját, ám az elvekben egyetértettünk, így következő alkalommal már meg is fogalmazzuk a megoldásokat" — nyilatkozta Szilágyi Zsolt. Mint mondta, a tárgyalások a közös célok feltérképezésével kezdődtek. ,,Egyetértettünk a rendszer megváltoztatásában, a magyarság európai parlamenti, a román parlamentbeli és helyi szintű képviseletének fontosságában. Közös értékünk a pluralizmus elve, és egyetértettünk abban, hogy ezen elv alkalmazásának nem szabad veszélyeztetnie a magyarság képviseletét" — mondta Szilágyi. Hozzátette: nem volt idejük megvitatni a magyar közösségnek szánt pénzek elosztási módját. ,,Volt néhány nézeteltérés közöttünk, elsősorban a pluralizmus elvének gyakorlása tekintetében arra az esetre, ha ez veszélyezteti az ötszázalékos parlamenti küszöb elérését" — mondta Szilágyi, aki szerint nem került szóba az EP-jelöltek listája. Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke elmondta: a két félnek közös céljai, közös érdekei és közös lehetőségei vannak. ,,Meg vagyunk győződve arról, hogy a magyarság képviselete az Európai Parlamentben, a román parlamentben és helyi szinten csak az erők egyesítése által lehetséges, ám ez nem azt jelenti, hogy a pluralizmusnak nincs helye." Kelemen szerint most a legfontosabb, hogy közös dokumentumban rögzítsék azokat a pontokat, amelyekben egyetértettek. ,,Az elvekben egyetértettünk. Ha tovább tárgyalunk, az eszközökben is egyezségre jutunk. A pénzek elosztásáról is készek vagyunk tárgyalni" — tette hozzá Kelemen. ,,A közös dokumentum aláírása után az EP-listáról is beszélünk" — mondta Kelemen, hozzátéve, hogy továbbra is érvényes az RMDSZ Tőkés Lászlónak tett ajánlata. ,,Semmi sem változott. Tőkés az EP-be akar jutni, mi erős képviseletet szeretnénk. Ez azt jelenti, hogy Tőkés Lászlóval együtt lehet erős a képviselet" — jelentette ki Kelemen.
A hírszerző szolgálathoz fordul
Dan Voiculescu konzervatív pártelnök szerint ,,Traian Băsescu vezeti a listát, amely a Kovászna és Hargita megyei magyarok és románok hátán politizáló politikusokból áll". A KP elnöke jelentést kíván kérni a Román Hírszerző Szolgálattól (RHSZ) a ,,szélsőséges magyar szervezetekről" — áll tegnapi közleményében. Voiculescu Traian Băsescu Csíkszeredában elhangzott kijelentésére reagált, miszerint ,,a politikusok a Hargita és Kovászna megyei magyar és román közösségek hátán politizálnak", mérhetetlen kárt okozva a hatalmas potenciállal rendelkező megyéknek. Voiculescu szerint a két megye gondjaiból a legnagyobb hasznot éppen az államfő húzta.
Az átvilágítási törvény kiterjesztését kérik
Hat egyesületi és bizottsági vezető arra kéri Bogdan Olteanu képviselőházi elnököt, hogy az átvilágítási törvény tiltsa meg köztisztviselői állások betöltését az 1989-es mészárlás és az 1990. júniusi testvérgyilkosság felelőseinek, hogy jelöltessék magukat, ugyanakkor függesszék fel tisztségükből a parlament gyanúsított tagjait. Mindezt Sorin Ilieşiu, a Polgári Szövetség elnöke, Vladimir Tismăneanu, a kommunizmus rémtetteit tanulmányozó elnöki bizottság elnöke, Florian Mihalcea a Temesvár Társaság részéről, Teodor Mărieş, az 1989. december 21. Egyesület vezetője, Antonie Popescu, a Bukaresti Egyetem 1990 Diákegyesület elnöke és Dumitru Costin, az 1989-es Forradalmárok Országos Szövetségének elnöke nyílt levélben kérte Bogdan Olteanutól. Szerintük ,,rendkívül súlyos", hogy a romániai közéletet tizenhét éven keresztül ,,megfertőzték azok", akik történelmi bűntényekben vettek részt. A levélben idézik Dan Voinea katonai ügyész állításait, miszerint az 1990. júniusi dossziéban 34 közéleti személyiséget gyanúsítanak, és vádat is emelnek ellenük, az 1989-es események ügyében pedig a gyanúsítottak száma jóval nagyobb. Az aláírók szerint a kommunista rezsim legnagyobb bűne a kommunizmusellenes forradalom véres megtorlása volt.