Ha új esztendő, akkor új, minden eddiginél csábosabb ígéretek. Pláne, hogy néhány napja az Úr 2004. esztendejét írjuk, s ez kies honunkban a választásoké, mik eldönthetnék végre, hogy merre is tartson Románia, folytassa az ál-szociáldemokraták demagóg, örökös tákolásból-foltozgatásból összeálló politikáját, avagy például a liberális-demokrata tandem kemény strukturális reformokat feltételező, valódi rendszerváltozást délibábozó ígéreteit higgye el, s kitegye magát egy újabb évtizedes áldozati időszaknak? Úgy látszik, nálunk az ,,áldozati időszak? állandósíttatott, s ha belegondolunk az újkori históriába, úgy teljesen egyértelmûvé válik, hogy a nagy és dicsőséges nemzetállam megalkotása óta szakadatlanul tart: itt csupán a tolvajok, az ügyeskedők, a mindenkori hatalom köpönyegeibe takarózók boldogultak, az istenadta nép sohasem, s demokrácia is csupán a szónoklatokban és a választási kampánybeszédekben vala.
Igazi kampánykezdésnek nevezhető például a munkaügyi (a ,,népjólétért? is felelős) miniszter megszólaltatása, hiszen ő adhatna érdemi választ a romániai választópolgárok döntő többségét foglalkoztató kérdésekre, jelesen arra is, hogy miért szegényedünk naponta, ha politikusaink fennen hirdetik, már évek óta gazdagszunk voltaképpen, mert Adrian N?stase és csapata elérte az évi 4-5 százalékos gazdasági növekedést, a hazai nemzeti össztermék gyarapodását.
A kormánykozmetikázással tárcához jutott - különben rokonszenves és megnyerő - miniszter asszonynak az év eleji tájékoztatóján rengeteg embert kellett volna megszólítania: a nyomorgó nyugdíjasokat, a munkanélkülieket, a szociális segélyekből tengődőket (inkább: éhen halókat), a szükséget látó nagycsaládosokat, a hátrányos helyzetûeket, s azokat is, kik a ,,patronok? kényének-kedvének vannak kiszolgáltatva, éhbérekért árulván munkaerejüket? Meg másokat is. Ha jól összeszámolnánk, úgy a miniszter asszonynak az ország választópolgárai mintegy nyolcvan százalékához kellett volna szólnia, hogy legyen kedvük még egyáltalán szavazni, s voksukat pártjára, a ,,mosoly országát? szüntelenül ígérgető, de soha el nem hozó pártjára adják majd, ha eljön annak az ideje.
Zsonglőrködött is a számokkal hölgyünk a tájékoztatóban, s ha őszinték akarunk lenni, be kell vallanunk, hogy viszonylag tisztességesen, mert reálisnak tûnő összegekről beszélt, csakhogy az ezermilliárdos tételekkel való zsonglőrködést nem fordította le a kisemberek számára is érthető nyelvre, nem válaszolt arra a makacsul visszatérő kérdésre, hogy a családok, az emberek szerény kis költségvetésében hogyan is tükröződik a kormány nagylelkûsége, gondoskodó indulata, nagyívû szociális politikája?
Aztán arra sem adott feleletet, hogy miért nem végzik el évek óta a nyugdíjak méltányos arányosítását, miért nem tudják valóban garantálni a ,,szavatolt? minimálbért, miért mûködtetik tovább makacsul az erőszakszervek titkosított nyugdíjrendszerét és szociális hálózatát, miért nem inkasszálják kíméletlenül az állami érdekeltségek szociális adóhátralékait?? Miért, miért, miért?
Arra meg aztán végleg nem tudott érdemi választ adni, hogy miért fogják egész nyomorúságunkat az euró győztes galoppírozására, ha lakosságunk kilencvenkilenc százaléka máig sem látott egy szem eurót sem.
Magyari Lajos
Támogassa a Háromszéket!
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó).
Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.