11.
,,repülő cárnak?, Szergej Bubkának sem, ezt a nem mindennapi teljesítményt csak a ,,repülő plébános?, Robert Richards tudta véghezvinni. Méghozzá egy olyan periódusban, amikor minden idők legjobb rúdugrója, Cornelius Warmerdam tartotta a világcsúcsot - a 4,77 m-t még 1942-ben ugrotta, méghozzá bambuszrúddal, s ez a rekord tizenöt esztendőn át állta az ostromot, míg 1957. április 27-én a szintén amerikai Bob Gutowski meg nem döntötte 4,78 méteres teljesítménnyével. A sors kegyetlen, de mondhatjuk úgy is, furcsa fintora, hogy ez a csodálatos rúdugró, Warmerdam a közben kirobbant második világháború s az elmaradt két olimpia miatt olimpiai aranyérem nélkül maradt.
Négy évvel ezelőtt a női rúdugrók is színre léptek. Akárcsak a férfiaknál, amerikai győzelemmel kezdődött a leendő olimpiai versenysorozat. Az első bajnok: Dragila.
A legszorgalmasabb éremgyûjtő nemzetek:
Egy. Államok 18 14 10
Lengyelország 2 1 Franciaország 2 - 1
A magas- és rúdugrás olimpiai bajnokai
Év Férfi magas Női magas Férfi rúd
1896 Clark (EÁ) 1,81 - Hoyt (EÁ) 3,30
1900 Baxter (EÁ) 1,90 - Baxter (EÁ) 3,30
1904 Jones (EÁ) 1,80 - Dvorek (EÁ) 3,505
1908 Porter (EÁ) 1,90 - Cooke (EÁ) 3,71
1912 Richards (EÁ) 1,93 - Babcock (EÁ) 3,94
1920 Landon (EÁ) 1,94 - Foss (EÁ) 4,09
1924 Osborn (EÁ) 1,98 - Barnes (EÁ) 3,95
1928 King (EÁ) 1,94 Catherwood (KA) 1,59 Carr (EÁ) 4,20
1932 McHaughton (KA) 1,97 Shiley (EÁ) 1,66 Miller (EÁ) 4,315
1936 Johnson (EÁ) 2,03 Csák (MA) 1,60 Meadows (EÁ) 4,35
1948 Winter (AU) 1,98 Coachman (EÁ) 1,68 Smith (EÁ) 4,30
1952 Davis (EÁ) 2,04 Brand (DAF) 1,67 Richards (EÁ) 4,55
1956 Dumas (EÁ) 2,12 McDaniel (EÁ) 1,76 Richards 4,56
1960 Savlakadze (SZU) 2,16 Balázs (R) 1,85 Bragg (EÁ) 4,70
1964 Brumel (SZU) 2,18 Balázs 1,90 Hansen (EÁ) 5,10
1968 Fosbury (EÁ) 2,24 Rezková (CSZ) 1,82 Seagren (EÁ) 5,40
1972 Tarmak (SZU) 2,23 Meyfarth (NÉ) 1,92 Nordwig (NÉ) 5,50
1976 Wszola (LEN) 2,25 Ackermann (NÉ) 1,93 Slusarski (LEN) 5,50
1980 Wessig (NÉ) 2,36 Simeoni (OL) 1,97 Kozakiewicz (LEN) 5,78
1984 Mögenburg (NÉ) 2,35 Meyfarth 2,02 Quinon (FR) 5,75
1988 Avdejenko (SZU) 2,38 Ritter (EÁ) 2,03 Bubka (SZU) 5,90
1992 Sotomayor (KU) 2,34 Henkel (NÉ) 2,02 Taraszov (FÁK) 5,80
1996 Austin (EÁ) 2,39 Kosztadinova (BUL) 2,05 Galfione (FC) 5,92
2000 Kljugin (OR) 2,35 Jeleszina (OR) 2,01 Hysong (EÁ) 5,90
Dragila (EÁ)* 4,60
* Női rúdugrás
(folytatjuk)
Az érmesek között találni két magyart is - Kiss Antal (ezüstérmes) és Róka Antal (bronzérmes).
Utóbbiról, azaz Róka Antalról jó tudni, hogy a Kászonokból indult el. Kászonújfaluban született 1927. június 25-én. A Budapesti Honvéd színeiben atletizált. A jelek szerint jól, hiszen 1952-ben olimpiai bronzérmet nyert az 50 km-es gyaloglásban, 1954-ben szintén bronzérmes lett a berni Európa-bajnokságon ugyancsak az 50 km-es távon, majd 1956-ban a melbourne-i olimpián ötödikként érkezett a célba. Közben nyert hat magyar bajnokságot az 50 km-en és egyet a 10 km-en. A remek sportember 1970. szeptember 16-án hunyt el Siófokon.
Magasabbra, messzebbre
Ugrók - az atlétika akrobatái, akik úgy tornásznak a levegőben, hogy minél több időt tölthessenek ott, hogy minél magasabbra szállhassanak. Ez igencsak nehéz feladat. A sikerhez kell egy adag gyorsaság, erő, állóképesség, ruganyosság, ügyesség, ritmusérzék? S ha mindezek összejönnek egy pakliba, akkor ez törvényszerûen megmutatkozik a méterben, centiméterben kifejezhető eredményben.
Ugróatléta volt az újkori olimpiák első bajnoka, név szerint az amerikai hármasugró, James B.Connolly. ?t köszöntötte az első győztest nyugtázó tapsvihar az athéni márványstadionban, ő fogott kezet elsőként a győztest díjazó György görög királlyal.
Na de hadd vegyük sorba a négy ugrást - magas-, rúd-, távol- és hármasugrás -, hiszen valamennyi szerepelt már az első újkori olimpia mûsorán, 1900-tól három közülük - a magas-, távol- és a hármasugrás a ,,helyből? változatban is. Időzzünk el egy keveset utóbbiaknál, mert volt ezeknek a versenyszámoknak, versenyeknek egy fantasztikus hőse, Ewry Ray. Gyermekkorában gyermekbénuláson esett át, és orvosa azt tanácsolta neki, hogy minél többet mozogjon, ugráljon. Ray megfogadta az orvosi tanácsot, és ugrált, ami csak idejébe belefért, amire csak futotta erejéből. Az eredménye: három olimpián nyolc aranyérem. Méltán kapta a Gumiember becenevet. 1900-ban megnyerte mindhárom helyből ugrást, 1904-ben megismételte a bravúrt, és 1908-ban csak azért nem tudott ismételni, mert a helyből hármasugrást levették a mûsorról, így aztán meg kellett elégednie a helyből magasugrás és a helyből távolugrás aranyaival. Ewry Rayhez hasonló ugró azóta sem született széles e világban. Számbelileg túlszárnyalták aranyérmes gyûjteményét, s e túlszárnyaló éppen egy honfitársa, Carl Lewis lett a maga kilenc aranyával, igen ám, de ezen érmek igen nagy részét a vágtaszámokban szerezte. Van tehát némi különbség?
Magasugrás. A bemutatkozáson és még jó néhány olimpián át ,,ollózva? faragták a magasságot a szám hősei. Csendesen, szerényen. A zajosabb, látványosabb ostromhoz előbb a technikát kellett megreformálni. A reformer szerepet az amerikai George Horine vállalta magára, igaz, kényszerûségből. Mint minden magasugró, ő is ollózott, míg egyszer edzéseivel be nem szorult egy szûk udvarba. Itt aztán, hogy a nekifutás távját növelhesse, oldalról kellett a lécet megközelítenie. Az elrugaszkodó lábon is változtatott, a léchez közelebb esővel dobbantott és lökte el magát az anyaföldtől, majd a levegőbe emelkedve átfordult, átgurult a léc fölött. Így szabadalmazta a gurulótechnikát. A világrekord pedig néhány év alatt jó harminc centiméterrel emelkedett. Horine volt egyébként az első magasugró a világon, aki túlszárnyalta a bûvös két métert - 1912-ben 2,01 métert ugrott. Ebben az évben viszont honfitársa, Richards nyerte a magasugrást, a világrekorder Horine-nek csak a bronzérem jutott.
Európában elsőként egy magyar szárnyalta túl a bûvös két métert - a baróti születésû, ma Kaposváron élő dr. Bodosi Mihály a harmincas évek közepén? Történt ugyanis, hogy a pécsi Szent Mór Kollégium pályaavatóján, az ötös csapatverseny keretében világcsúcsdöntést tervezett a csapat, melyben Bodosi Mihály főiskolai hallgató szerepelt. A világcsúcsdöntés elmaradt, Bodosi Mihály viszont átugrotta a kétméteres álomhatárt. Elsőként Európában! Hogy neve mégsem szerepel az Európa-rekorderek névsorában, az azzal magyarázható, hogy a Magyar Atlétikai Szövetség akkortájt érvényben lévő szabályzata alapján csak hivatalosan elismert egyéni versenyen lehetett csúcsot dönteni? Bodosi Mihály egyébként az 1,96 méteres magyar rekordot huszonegy éven át tartotta, és 1936-ban részt vett a berlini olimpián, ahonnan érem nélkül tért haza.
Az első világcsúcstartó olimpiai bajnok az ugyancsak amerikai Harold Osborn lett 1924-ben, igaz, bajnoki címét nem világcsúccsal veretezte még ragyogóbbra. S ha már pár sorral fennebb említettük a berlini olimpiát, hadd mondjuk még el, hogy az akkor is világcsúcstartó, név szerint Cornelius Johnson nyerte az aranyérmet, az első magasugró a játékok történetében, aki két méter fölötti teljesítménnyel léphetett a dobogó legmagasabb fokára. A világcsúcsot - 2,076 m - ketten David Albitronnal tartották, Berlinben viszont Johnson nyerte az olimpiai bajnokságot, Albitron pedig az ugrótechnikát reformálta tovább, az ő nevéhez fûződik ugyanis a hasmánt technika. E technikának köszönhetően léptek be a magasugrók élmezőnyébe az európaiak - Robert Savlakadze, Valerij Brumel? Utóbbi oly bravúrosan, hogy 2,28 méterre tornászta fel a világcsúcsot. S hogy nem fennebb, azt súlyos balesete akadályozta meg.
Míg Valerij gyógyulgatott, az ugrószektorban megjelent az amerikai Richard Fosbury, és egy újabb reformot hajtott végre az ugrótechnikán, szabadalmazta ugyanis a floppot. A floppnak köszönhetően pedig 2,45 m fölé nőtt a világcsúcs.
Az egyre magasabbra versenyfutásban elmaradt - legalábbis az olimpiai játékokon - a címvédés. Mármint a férfi magasugrásban, mert a nők mezőnyében került két magasugró, aki a fenti állítást meg tudta cáfolni - Temesvár szülötte, Balázs Jolán, aki a Rómában szerzett bajnoki címét négy évvel később Tokióban megvédte, és a német Ulrike Meyfarth, aki az 1972-es müncheni olimpián aratott győzelmét tizenkét évvel később, az 1984-es Los Angeles-i játékokon megismételte és bajnoki címét visszahódította.
A magasugró leányok egyébként 1928-ban léptek először a játékok küzdőterére. Ethel Catherwood, Jean Shiley, Csák Ibolya, Alice Cochman sorra iratkoztak fel a bajnokok névsorába. Csák Ibolya úgy, hogy az 1,60 méternél hármas holtverseny alakult ki, aztán egyedül csak ő tudta átugrani az 1,62 méteres magasságot? Huszonnégy évvel később újra magyar ajkú lány áll a dobogó legmagasabb fokán, Balázs Jolán, aki amellett, hogy megvédte bajnoki címét, közben tizennégyszer megjavította, átírta a világcsúcsot is - 1,75 méterről 1,91 méterre? Róla mondták: ,,ha száz évig ugrik, száz évig győz?. Mondták?
A magasugrás legszorgalmasabb éremgyûjtő nemzetei:
férfiak:
Egy. Államok 17 14 12
Szovjetunió 4 1 3
Lengyelország 1 2 1
nők:
Egy. Államok 4 1 2
Németország 4 - 2
Románia 2 1 1
Rúdugrás. Amerikai monopóliumnak számított a müncheni olimpiáig, amikor aztán az európaiak átvették a vezető szerepet. Wolfgang Nordwignak hívták a trónfosztót, aztán lengyel, francia, szovjet rúdugrók adták tovább egymásnak a láthatatlan stafétabotot, de minden igyekezetük ellenére egyiküknek sem sikerült megismételniük az aranyszerzés bravúrját, még a bûvös 6 méteren elsőként túljutott és a világrekordot 6,14 méterre emelő ,,repülő cárnak?, Szergej Bubkának sem, ezt a nem mindennapi teljesítményt csak a ,,repülő plébános?, Robert Richards tudta véghezvinni. Méghozzá egy olyan periódusban, amikor minden idők legjobb rúdugrója, Cornelius Warmerdam tartotta a világcsúcsot - a 4,77 m-t még 1942-ben ugrotta, méghozzá bambuszrúddal, s ez a rekord tizenöt esztendőn át állta az ostromot, míg 1957. április 27-én a szintén amerikai Bob Gutowski meg nem döntötte 4,78 méteres teljesítménnyével. A sors kegyetlen, de mondhatjuk úgy is, furcsa fintora, hogy ez a csodálatos rúdugró, Warmerdam a közben kirobbant második világháború s az elmaradt két olimpia miatt olimpiai aranyérem nélkül maradt.
Négy évvel ezelőtt a női rúdugrók is színre léptek. Akárcsak a férfiaknál, amerikai győzelemmel kezdődött a leendő olimpiai versenysorozat. Az első bajnok: Dragila.
A legszorgalmasabb éremgyûjtő nemzetek:
Egy. Államok 18 14 10
Lengyelország 2 1 Franciaország 2 - 1
A gyaloglás összesített éremtáblázata
Ország Férfi Női Összesített
Olaszország 6 - 6 - 1 - 6 1 6
Szovjetunió 5 5 5 - 1 - 5 6 5
Nagy-Britannia 5 5 4 - - - 5 5 4
Németország 4 4 5 - - - 4 4 5
Mexikó 3 4 2 - - - 3 4 2
Svédország 3 3 2 - - - 3 3 2
Lengyelország 3 - - - - - 3 - Kína - - - 2 - 2 2 - 2
Oroszország - 2 1 1 - - 1 2 1
Spanyolország 1 1 1 - - 1 1 1 2
Csehszlovákia 1 1 - - - - 1 1 Kanada 1 1 - - - - 1 1 Új-Zéland 1 - - - - - 1 - Ecuador 1 - - - - - 1 - Svájc - 3 1 - - - - 3 1
Ausztrália - 2 1 - - - - 2 1
Egy. Államok - 1 3 - - - - 1 3
Magyarország - 1 1 - - - - 1 1
Lettország - 1 1 - - - - 1 1
Norvégia - - - - 1 - - 1 Dél-Afrika - - 1 - - - - - 1