Riport: A türkizkék ég ígérete

2004. január 14., szerda, Archívum 2003–2007

(folytatás tegnapi lapszámunkból)
A rodostói vendégek zágoni fogadásán szellemi előételként a finom kolbász és az ízletes erdélyi savanyú leves - valószínû, erdeli corbasi néven is szólíthatnók, mert Erdély a törökök számára is Erdeli, a csorba-ciorb? pedig a román nyelvben is török jövevényszó, és minden bizonnyal román közvetítéssel került be az erdélyi magyar tájnyelvi elemek közé -, szóval már az ebéd tálalása közben terítékre került a mi Mikes Kelemenünk is.
Előbb Kiss József polgármester szólt róla, illetve kezdte az értekezést Zágon-Háromszék-Kecskemét-Budapest és Rodostó sok összetevőjû Mikes-ügyéről. Házigazdaként eléggé nyersen és darabosan tálalta, amolyan ,,azt hittem, a magyar ember szava és a töröké is kontraktus? modorban, a kemény, szemrehányó szavak hallatán össze is rezzentem néhányszor, de riadalmam indokolatlan volt, a török Taskin testvérek egyetértő bólogatással és mosollyal nyugtázták a Hayrullah Yiöitbasi professzor tolmácsolta szöveget. Mielőtt Kiss József polgármester a Mikes-ügy körül tekli-mekliző mindenféle magyarokról és törökökről alkotott rosszalló véleményéből idéznék, említsem meg a Mikes-témát tálaló egyetemi tanár számomra legizgalmasabb közlését.
Yiöitbasi úr arról szólt, hogy iskolai tanulmányaik és történelmi ismereteik függvényében milyen Mikes Kelemen-kép alakult ki a törökök körében. Amíg a magyarok, illetve a magyar irodalom Mikes apródképét, a hûséges kamarás, afféle, a tollforgatáshoz is értő fejedelmi szolga képzetét társította Mikeshez a köztudatban, addig a törökök a Nagyságos Fejedelem belső köréhez tartozó, igen képzett és nagy mûveltségû arisztokrata férfit, Rákóczi környezetének legjelentősebb személyiségét tisztelik benne. A fejedelmi udvartartás szellemi mindenesét.
Talán érdemes lenne elgondolkozni ezen a törökös Mikes-képen! Hopp Lajos, a legjelentősebb magyar Mikes-kutató életmûvében lelhetjük föl a több évtizedes, nagy erudícióval végzett Mikes-kutatásait összegező könyvekben és az általa kiadásra előkészített Mikes-mûvekben ezt a Mikes-arcot, de ezeket a tudományos értékû, akadémiai szintû kiadványokat többnyire csak a szaktudomány szûk körû csoportjához tartozók ismerik. Vizuálisan a suhanckorú apród képe rögzült bennünk. Ez nem is baj, csak az torzít a képen, ha a kedves, serkenő bajszú, kíváncsi tekintetû ifjonc eltakarja Mikes érett férfiarcát.
,,?csak ketten maradtunk Zalai úrral. Az Isten azt is kivevé a bujdosásból 22-dik Octombris. Már most egyedül maradtam a bujdosók közül, és nem mondhatom, mint eddig, hogy hadd vigyék ki ezt vagy amazt előre, mert egyedül maradván, nekem kell kimenni az áldozatra. Az első levelemet midőn a nénémnek írtam, huszonhét esztendős voltam, ezeket pedig hatvankilencben írom. Ebből kiveszek 17 esztendőt, s a többit a haszontalan bujdosásban töltöttem. A haszontalant nem kellett volna mondanom, mert az Isten rendelésiben nincsen haszontalanság, mert ő mindent a maga dicsőségére rendel? - írja ,,édes nénjéhez? egyik levelében. Mikor a ?70-es évek általunk élénkített Mikes-kultusza idején Szilágyi Zsolt ötvösmûvész elkészítette a maga Mikes-plakettjét, ebbe magam is a szenvedő arcú, lázadó tekintetû, koravén itthoni köztünk bujdosót, a mûvész önarcképét láttam bele. Később módosítottam véleményemet: az alkotásba ez az arc is beépült. A nyáj nélküli Mikes nem volt mindig nyájasan kedélyes.
Kiss József homlokráncai is mélyre barázdálódtak, akárcsak az idősödő Mikesé, amikor a rodostói Macar Sokac - Magyar utca - összeomlott Mikes-házának a felújítási tervéről beszélt. Háttér-információként említem, hogy Hiller Istvánhoz, akit az MSZP nemzeti érzelmû szárnya egyik frontembereként tartanak számon, a magyarországi mûvelődési minisztercsere után a Háromszékben megjelent írásaink egész kötegét juttattuk el. Azzal a nyomatékosított megjegyzéssel, hogy ha a Mikes-ház újjáépítéséhez felajánlott zágoni támogatás ellenére a munkálatok nem kezdődnek el, ha ehhez a szükséges jogi, szervezési lépéseket nem teszik meg, és a törökországi munkálatok finanszírozását nem biztosítja az általa vezetett minisztérium, senki se mossa le a miniszter úrról, hogy a rodostói Magyar utca végső pusztulása és eltûnése az ő minisztersége idején esett meg. A zágoniak, illetve Kiss József polgármester-vállalkozó faépítmény önerőből való elkészítését, az itthon leszabott anyag Rodostóba szállítását és beépítését vállalta. A dokumentáció egy-egy dossziéját eljuttattuk a Rákóczi- és Mikes-ügyben érdekelt magyar állami intézményeknek, egyesületeknek és alapítványoknak is.
A mi lépéseinkkel párhuzamosan - hadd legyen ez is nyílt titok - Kiss Józsefnek alkalma adódott, hogy a rodostói ügyet dr. Szili Katalinnal, a Magyar Országgyûlés elnök asszonyával is megbeszélje. Hiller miniszter úr államtitkári szinten intézkedett, Kecskemétre - Rodostó testvérvárosa - össze is hívtak egy értekezletet ebben a témakörben. Többünk a teljes körû, sőt, a megtetézett sikernek előre örvendezett, hiszen a rodostói Mikes-ház újjáépítésének felkarolásához az is társult, hogy Kiss József Zágonban felépítteti a rodostói Mikes-ház hasonmását, és ezt kulturális és turisztikai célokra használják.
Beszéljünk arról, ami nincs?
Adjuk át a szót Kiss József polgármesternek:
,,Kecskeméten én nagyon kitörtem. Miért hívtak ide engem, ha meg sem kérdeznek? Erdély képviseletében, Mikes szülőhelyéről érkeztem. Azért hagynak ki, mert erdélyi vagyok? Ebben az ügyben három ország érdekelt: Törökország, Magyarország és Románia. Mikest mi, székelyek adtuk a magyarságnak és a világnak, tudtunk nélkül nem sajátíthatja ki senki. Mi hárman, az erdélyiek, a törökök, a magyarországiak csak együtt léphetünk. Önök döntsék el, hogy én most milyen helyzetben vagyok! Segítséget kértem a magyar kormánytól, a magyar parlament elnök asszonyától, Szili Katalintól, akivel személyesen is beszéltem. Mindenki beleegyezett, sőt, mindenki helyeselte, és - a mai napig nem történt semmi. 2003-ban, december 19-én vagyunk. De én reménykedem, hogy ki amit ígért, 2004-ben teljesíti. Erről a témáról ennyit.?
Kiss József ezzel lezárta a témát, de Zrínyi A török áfium ellen való orvosság címû hadtörténeti munkájának üzenetét átértelmezve és aktualizálva a magyar áfiumról (= ópium, mákony) mondta el véleményét.
A jelen lévő Albert Álmos sepsiszentgyörgyi polgármester és Czimbalmos Csaba alpolgármester egy füst alatt azt is elmondta, sejtetve, hogy a rodostói hivatalosságok közül is ,,van, aki megéri a pénzét?, hogy a Trákiában városi és kormányzósági szinten is örömmel fogadott sepsiszentgyörgyi testvérvárosi ajánlatra mindmáig az illetékesek azt sem mondták, hogy bikkmakk.
Vendégeink nem jöttek zavarba, nem kezdtek feszengeni a széken. ,,Ami előtt az asztalhoz ültünk, egy úriember itt egy levágott és kardba húzott török fejről szólt?? - vágott bele a szövegbe Alim Taskin úr. ,,Eddig kölcsönösen emlékmûveket és szobrokat állítottunk, múzeumokat létesítettünk és tartunk fenn. Kapcsolatokat létesítettünk. Üzletemberként mondom, hogy az államok, a politikusok között a kapcsolatok lehetnek nehézkesek és zordak.?
Kiss József: - Én politikus és üzletember is vagyok egy személyben. Ezért vagyok nyílt. A politika: ígérünk, teszünk-veszünk, de az üzletben ez nem így megy.
Alim Taksin: - Biztos vagyok abban, hogy ha Kiss úr nálunk az idejét üzletemberek között töltötte volna, nem panaszkodna ránk.
Kiss József: - Én nem panaszkodom, de az igazat mindenkinek megmondom.
Alim Taksin: - Beszéljünk úgy, mint üzletemberek. A politikusok arról is tudnak beszélni, ami nincs. Az üzletember nem.
Kiss József: - Az üzletember arra van programozva, hogy igazat mondjon.
Én az isztambuli Nagy Bazárban többször is megfordultam, és ilyen, a fülemnek kedves szöveget az üzletemberek között szakmájuk és egymás felmagasztalására, tisztességük cifrázatos kimunkálására és vállalkozók és kereskedők közmondásos igazmondására aligha hallottam. Valószínû, hogy ehhez törökök is szükségeltetnek. Pillanatok alatt megváltozott a társalgás hangulata. A zágoni polgármester szerencsésnek tartotta, hogy ő üzletember és politikus, a török vendégek sajnálatosnak tartották, hogy vendéglátóik eddig csak politikusokkal találkoztak, mert az üzletember, az más.
Alim Taksin: - Hayrullah barátom sokat beszélt arról, hogy mi fajilag is testvérek vagyunk. Együvé tartozunk. Szimpátia alakult ki köztünk. Mi Ali úrral együtt mûködtetjük vállalkozásunkat, családi cég vagyunk. Édestestvérek. Meggyőződésünk, hogy a székelyekkel nagyszerûen lehet együttmûködni. Bennünket testvéri gondolat vezérelt ide. Örülünk egymásnak, és ez a bizalom megnyilvánulása. Mi a székely és a török kapcsolatokat a jövőbe cipeljük. Ezek akkor a legerősebbek, és akkor örvendenek egészségnek, ha a két nép, a két ország is kapcsolódik egymáshoz. Biztos vagyok abban, hogy az elnök úrral mi jól megértjük egymást? A törökök nemzeti színe a türkizkék?
És ettől kezdve a társalgó felek a türkizkék égből a földre szálltak, és igen izgalmas beszélgetésbe kezdtek. Kiss József a fakitermelés, a -feldolgozás és az export hazai helyzetét, a vonatkozó törvényeket ismertette. A Taksin testvérek a török import-export dolgairól szóltak oly módon, hogy az ember látta az ukrán rönktelepek rengetegét, érezte a zágoni deszka gyantásan fûszeres illatát. Itt tudtam meg, hogy az ukrán rönkdömping a legjelentősebb Európában és Kis-Ázsiában, hogy a szibériai deszka mennyire kiváló és milyen olcsó, hogy a bolgárok bükkje és tölgyfája milyen.
Betekinthettünk a zágoni magánerdészet terveibe. Társulásos alapon 14 000 hektáron gazdálkodnak. A községi tanács, a közbirtokosság, az iskolák, az egyházak és a magánerdők tulajdonosai korporatív alapon társultak. Pénzügyi terveiket 2014-ig készítették el, évenként 35 000-40 000 köbméter fát termelhetnek ki, ennek 70 százaléka fenyő, 30 százaléka bükk, 0,5 százaléka tölgy. Kiss József vállalkozó arról egy szót sem szólt, hogy a megye második magánerdészetének létrehozásáért másfél évig pereskedtek, Ponciustól Pilátusig kellett instanciázniuk, hogy legalább részben az egykori közbirtokosságok mûködési elveit a faluközösség érvényesíthesse.
Újabb váltás: a törökök Kiss József vállalkozása után érdeklődnek. A történet számunkra is érdekes: ?94-ben alakult a fakitermelő-fafeldolgozó vállalat. Induláskor 400 alkalmazottat foglalkoztatott. Ez a létszám a változó gazdasági körülmények miatt folyamatosan apadt. Vendéglátónk 2000 óta polgármester, de cégét megtartotta. 24 óra alatt 120 köbméter faanyag feldolgozására képesek. Zágonnak jelenleg mintegy 6000 lakosa van, eddig saját tulajdonba 7000 hektár erdő került vissza, még van 12 000 hektár visszakapnivalójuk.
Az udvariasság magasságaiba emelt társalgás, a török és a székely erények és ezen belül az üzletember szavahihetősége után közönséges földi dolgok ülték meg a vendéglátó asztal tájékát. És ezek után a világ legtermészetesebb dolgának tûnt, hogy a török professzor Albert Álmos és Czimbalmos Csaba, Sepsiszentgyörgy képviseletében testvéri kézszorítások közepette a rodostói vendégeknek átadta a két város közötti partneri kapcsolatok megalapozását rögzítő okmányokat.
És török vendégeink azzal búcsúztak, hogy a mostani, dokumentálódásra szánt székelyföldi útjukat még a tél folyamán megismétlik, hisz Marosvásárhelytől Zágonig mindenhol remek emberekkel ismerkedhettek meg.
Sylvester Lajos
Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket!

Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.

Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.

Szavazás
Ön szerint indokolt a fizetős parkolás kiterjesztése Sepsiszentgyörgyön?









eredmények
szavazatok száma 914
szavazógép