Nyílt tér: Az utolsó szó jogán

2004. január 16., péntek, Archívum 2003–2007

Még az elítéltnek is megadják a megszólalás, a védekezés lehetőségét. Nem így történt ez velem, a Benedek Elek Óvoda vezetőjével. A Háromszék január 9-i számában megjelent, Állásfoglalás a Kovászna megyei magyar óvónők módszertani szaktanácsadó testülete nevében címû cikk késztet megszólalásra.
Meg kell szólalnom, mert az Állásfoglalásban az aláírók tőbbször megfogalmazzák, hogy a médiavisszhang a vezető óvónő mulasztásának és nem a vétséget (az óvodás szájának leragasztását) elkövető óvónő tettének a következménye. Itt és most kell kijelentenem: én egyetlen sajtóorgánum munkatársát nem hívtam, nem kerestem, sőt, az óvoda falai közül sem én vittem ki a történtek hírét. (Minden sajtónak van az interneten honlapja, és egymást ilyen hír kapcsán figyelik.) Mint első fokozattal és 23 éves tapasztalattal rendelkező óvodapedagógus, ki kell jelentenem: egyetértek az Állásfoglalás ama részével, amely elítéli a Benedek Elek Óvoda volt óvónőjének tettét, amely az óvónő minden szépítése ellenére nem játék, hanem a gyermeknek lelki traumát okozó testi fenyítés volt. De nem tudok egyetérteni azzal a részével, amely engem vádol. A tanfelügyelőség és az Állasfoglalás aláírói inkább a tett hírét és nem magát a tettet ítélték el. Ezt bizonyítja a sajtóbeli nyilatkozatok mellett az óvónő büntetése is. A gyermekek testi fenyítését a XXI. században ötszázalékos fizetéslevonással büntetik? (120 000 lej) - kérdezheti a szülő, a kolléga és az olvasó. Egyébként a Pedagógusok statútumában a 116. cikkely C pontja nem öt százalékot ír, hanem tizenötöt. Az ügyet az óvodában probáltam kezelni (jegyzőkönyv bizonyítja ezt), de ebben az óvónő nem volt partner. A sértett féltől nem kért bocsánatot, a szülőket megalázta, a többi szülőt az óvodavezető ellen uszította, és a tanfelügyelőséget félreinformálta a történetekről, elterelve a figyelmet tettének súlyosságáról. ,,A legjobb védekezés a támadás? elméletét alkalmazva soron kívüli kihallgatást kapott, és így már lehetetlen volt helyesen ,,orvosolni? a szülők panaszát, helyesen kezelni az ügyet. Az intézményen belül pedig az ügy kirobbanásáig nem volt olyan konfliktus, amelyet ne tudtunk volna megoldani, és ami megakadályozta volna az együttmûködést, a munkát. Olyan szintû szakmai munka folyt ebben az intézményben, amelyet 2003 júniusában Viorica Preda minisztériumi főtanfelügyelő asszony - akit egyébként a megyei szaktanfelügyelő hozott a minta értékû óvodába - nagyra értékelt, fényképeket kérve, hogy országosan népszerûsítse az itt látottakat (és ebben benne volt az óvodavezetés minősége is!!!). Folyamatosan értékelte a tanfelügyelőség is (vagy éveken keresztül tévedett volna?!) az 1940 óta mûködő óvodát - amelyet a megyei szakfelügyelő óvodamúzeumnak szánt (?!) -, 1991-1997 között a tanítóképző gyakorló óvodája volt, és tevékenyen hozzájárult a megyei óvónőképzés megújításához, az óvónőjelöltek szakmai kompetenciájának alakításához. Ezt bizonyítja két megye (Kovászna, Brassó) ez időszakban végzett óvónőinek a helytállása, szakmai hozzáértése. Annál inkább meglepő az ügy kivizsgálásának, fegyelmi lefolyásának a módja. A megyei szaktanfelügyelő nem vett részt a kivizsgálásban, a kivizsgálóbizottság két tagja (egy testnevelés szakos tanfelügyelő és egy jogász) nem a testi fenyítést vizsgálta, hanem az óvónő feljelentése nyomán egy óvodai (ál)munkakonfliktust. A sértett szülőt nem akarták meghallgatni (ezt bizonyítja a tanfelügyelőség átirata), amely szerint neki nem is kellett megjelennie a bizottság előtt. A tanfelügyelőség 22 óvónő kérését nem vette figyelembe, akik az általam vezetett módszertani mûhely nevében tiltakoztak, hogy ne akadályozzák egy jól mûködő közösség munkáját, mert ennek semmi köze a Benedek Elek volt óvónője tettéhez. A mûhely felelőseként a tanfelügyelőség volt módszertanosaként kérdezem: hogy lehet leváltani valakit azzal az indoklással, hogy azt a munkát végezte el, amire éppen a tanfelügyelőségtől kapott megbízatást?
Úgy látszik, igaz, amit a Háromszék 2003. december 5-i számában olvastunk: ,,állítólag politikailag befolyásos pártolója van? az óvónőnek, mert vádlottból vádlóvá léphetett elő, és megköszönte a tanfelügyelőség támogatását (Székely Hírmondó, 2003. december 5./14.). Ezt tehette akkor, amikor átlátszó szigetelőszalaggal 15 percig vízszintesen leragasztotta egy óvodás száját, utána megalázta és megaláztatta másokkal a szülőket.
Befejezésként el kell mondanom, hogy bárki támogatását élvezi egy ilyen vétséget elkövető óvónő, én nem tudok azonosulni vele, elítélem, óvodapedagógushoz méltatlannak, sőt, büntetendőnek tartok minden ilyen jellegû megnyilvánulást. Benedek Elek szellemi hagyatéka szerint végeztem és végzem ezután is munkámat: ,,Jézus tanítványa voltam, gyermekekhez lehajoltam.?
Tubák Klára
Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket!

Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.

Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.

Szavazás
Ön szerint indokolt a fizetős parkolás kiterjesztése Sepsiszentgyörgyön?









eredmények
szavazatok száma 914
szavazógép