Riport: Múló idők sodrában Székelypetőfalva

2004. január 21., szerda, Archívum 2003–2007

A mûutak és a vasút is elkerülte a felső-háromszéki Mezőföldet, a Feketeügy lapályát. Isten háta mögötti hellyé lett jó pár falu, s több helyen elpusztultak a folyón átvezető ősi gázlók, fedeles hidak és pallók. Pedig valamikor itt, a medence közepén, a kanyargó folyó partján telepedett meg leghamarabb az ember. Itt pusztított el a tatár és a török nem egy ősi, ma már elfeledett települést: Glatot, Korgácsot, Depsőt, Domokosfalvát. Itt haladt át a legrégibb út az Ojtozi-szoros felé. Neve még ma is mutatja, hogy itt közlekedett a királyi posta: Postaút. Egy ilyen elöregedett, eldugott, de nagyon gazdag múlttal rendelkező falu Székelypetőfalva. Mit tud a mai lakosság a falu régmúltjáról, múltjáról? Miből él ma ez a falu? Van-e reménység valami jobbra? Erre kerestük a válaszokat.
Valami török kori menet...
Három szál ember nagyokat hallgat a falucska boltjában.
- Mit tud ön arról a közel 250 sírról, a XII-XIII. századi köznépi nyílt temetőről, melyet Petőfalva közvetlen közelében tártak fel a szentgyörgyi régészek néhai Székely Zoltán vezetésével? - tettük fel a legidősebbnek tûnő helybeli férfinak a kérdést.
- Ott egy bokros, gyümölcsfás hely volt, de szántót csináltak belőle. Most nem látszik semmi. Úgy tudom, valami török dolog volt...
Both László 37 éves helybeli lakos elmondta, hogy gyerekkorában dolgozott az ásatásoknál, s ott egy kora középkori magyar temető volt. A rendszerváltás utáni magyar történetírás szerint itt II. Géza (1129-1162) idejében, sőt, utána fia, III. István (1162-1172) és III. Béla (1173-1196) uralkodása alatt magyar köznépi temető volt. Az eltemetettek viselete Árpád-kori volt. Az ősi település népe jómódú szabad emberekből verbuválódott. Az ásatások a magyar határőrség XII. századi keletre való telepítését igazolják. Feltételezték, hogy közelében egy fatemplom is lehetett, de ennek maradványait nem sikerült kimutatni.
Jobbágyok unokái
- Mit ér a gazdag történelem? - kérdezte egy magát megnevezni nem óhajtó, de Petőfalva sorsáért aggódó, nem helyben lakó személy, hisz ,,hal ki a falu. Alig van itt néhány fiatal. A lakosság zöme hatvan éven felüli, s közel fele magyar anyanyelvû cigány. Nem vert itt gyökeret semmilyen magyar politikai párt, tömörülés, frakció. Kinek van itt szüksége az önazonosság felismerésére? Pedig ennek egyik fontos eleme éppen a történelmi múlt.?
Az a régi magyar település, melynek itt szervezett temetője volt, a tatárjárás áldozata lett. 1567-ben, amikor Petőfalva nevét először említik írásban, csupán négy házat számláltak itt. Írott emlékek bizonyítják, hogy az újratelepedett lakosság a zabolai gróf Mikes család jobbágyai voltak. Ez tehát már az új Petőfalva, melynek történelmét eddig még soha senki meg nem írta. Pedig meg kellene írni, még akkor is, ha elkeserítőek a falucska demográfiai mutatói, mert nem igaz az, hogy ennek a falunak - éppen feledésbe merült természeti adottságai, emberi értékei révén - nem lesz jövője az elkövetkező évtizedekben.
De erről később.
A panaszból nem lehet megélni
A petőfalvi cigányok nem járják Budapestet. Arra nincsen módjuk. Gyûjtögetik az ócskavasat, az üvegeket, keresik a napszámosmunkát, még tart abból a pityókából, amit az ősszel kaptak napszámban, amit akkor tollósztak. Panaszkodni nem akarnak, ,,panaszból nem lehet megélni? - mondták.
- Két jó emberünk van, istállom: a plébános úr és a polgármester - mondta Gergely Ibolya, Gergely Józsi petőfalvi cigányvajda leánya. - A plébános úr segít rajtunk, a polgármester rendesen kifizeti a szociálista pénzt (értsd: szociális segélyt). Itt, a faluban minden cigány szociálista. Írja meg, hogy adhatnának nekünk is ingyenebédet, mint a szentkatolnai cigányoknak...
- Én 168 római katolikus lelket tartok számon a filiámban - tájékoztatott tisztelendő Vitos Lajos imecsfalvi plébános -, ebből 86 magyar, a többi 82 cigány.
Székelypetőfalva magyar római katolikus falu. Él ott néhány református lélek is. Lakóinak száma az elmúlt száz esztendő alatt felére csökkent. A plébános és a mater Historia Domusának írója a falu régi templomának alapjait a mai templom szentélyének és sekrestyéjének falai alatt feltételezik. Mostani temploma ugyanis a XVIII. század végén, a XIX. század elején épült. Értékei között tartjuk számon védőszentjét, Assisi Szent Ferencet ábrázoló, 1767-ben készült oltárképét. Idegenforgalmi érték a festett és faragott szószék, amelyen a legismertebb apostolokat ismerjük fel. Mindkettő - minden kétséget kizárva - a régi kápolnából, templomból kerülhetett ide.
A templomot közadakozásból és perselypénzből, az anyaegyház segítségével a tavalyi bérmálás tiszteletére új köntösbe öltöztették.
- A munkálat 32 millióba került, s ebbe az elszármazottak is bepótoltak - folytatta a plébános. - Az egyház egy hektárra terjedő földvagyonát Rancz László harangozó használja szolgálataiért. Nem tudom leírni ezt a falut, mert szeretem. Egyházi szempontból önfenntartó gyülekezet. A gyerekeket az iskolában vallásra a hitoktató tanítja, első áldozásra én készítem fel őket. Most egyébként arra várunk, hogy visszakapjuk az iskola eléggé lerobbant épületét, ami egyházi tulajdon volt.
- Az anyagi gondok folytatódnak - egészítette ki az elmondottakat Antalka Jakab Álmos egyházfi. - Jó volna kijavíttatni a templom orgonáját is. Ehhez azonban újabb pénzalapokra van szükség. S ez a legnehezebb...
Milyen az aranytartalék?
Az iskolában Bakk Adél Erzsébet tanítónő fogad.
- Összesen 14 tanulóval mûködünk. Ebből kettő magyar és tizenkettő cigány. Van két elsős, hat másodikos, egy szál harmadikos és három negyedikes. Utóbbiak közül ketten fognak felsőbb osztályba lépni. Vannak éltanulóink is: az elsőben Jákób Andrea Szidónia, a többiben három cigánygyerek: Mocsel Ilona, Levente és Sarolta. Összevont csoporttal mûködő óvodánk is van. Fél normával vállalta egy helyben lakó nyugalmazott óvónő. Onnan három vagy négy gyereket fogok kapni az első osztályba. Így a tanulók létszáma, az iskola sorsa jövőre is biztosítva van.
Az iskola épülete meglehetősen leromlott. Csak abba a terembe nem folyik be az esővíz, ahol a gyermekek tanulnak. Megkérdeztük Sidó Albertet, a zabolai központi iskola igazgatótanárát, mi a szándéka a petőfalvi iskolával. Ígéretet tett, hogy a nyáron a már létező pénzalapokból elvégezteti a legsürgősebb javításokat.
Még él a félelem
Petőfalva központjában két éve, Ádám Attila polgármester közbenjárásával, az egykori országzászló-talapzatot hősi emlékmûvé alakították. Azon helyezték el az első és a második világháború helyi hőseinek névsorát. A talapzat homlokára nemzeti színû keretbe újrafestették, restaurálták a történelmi Magyarország térképét Így volt és így lesz! felirattal. Nos, ismeretlen kezek leverték az egyébként porladó kőről a restaurált feliratos térképet! Kinek fájt ez? Ennyire mûködnének a régi módszerek az unió felé igyekvő honnak egy ilyen Isten háta mögötti falujában is? Senki nem tudta megmondani a faluban, hogy ki gyalázta meg a hősi emlékmûvet! Senki nem jelentette sehova az ügyet!
Sokatmondó történet ez. Ennyire élne még a félelem, az elmúlt rezsim beidegződése itt, a csend birodalmában? ,,Félünk kutatni - mondták a faluban. - Jól van az így, térkép nélkül is. De azért milyen jó volna visszafesteni...?
Községi képviselő nélkül
- Állítólag nem ütte a falu lakosságának a száma - jegyezte meg Both László, a zabolai Gyöngyharmat táncegyüttes oktatómestere, a falu lakója. ? az, aki vállalta, hogy besegít, hogy lapunk könnyebben eljuthasson Petőfalvára, ahol ólomlábon jár a posta.
Megkérdeztük Ádám Attila zabolai polgármestert, milyen községgazdálkodási jussban részesül 2004-ben Székelypetőfalva, hisz a költségvetést már jóváhagyta a községi tanács.
- Nincs ok aggodalomra, nem fogunk megfeledkezni a faluról. Tavaly helyenként megkavicsoztuk és meggrédereztettük az Imecsfalva felől a faluba tartó utat. Rendbe tettük a közvilágítást, bejáró hidat építettünk a Rét felé tartó útra. Idén, ígérhetem, folytatni fogjuk a kultúrotthon épületének javítását. A költségvetésből segíteni fogjuk a történelmi egyházakat is, filiánként mindeniket tízmillió lejjel.
Both László szerint mûúttá kellene alakítani a Postautat. Ez mentené meg a pusztulástól a Mezőföld elszigetelt falvait. Erre egyébként létezett egy kisrégiós pályázat is, mely most éppen álmát alussza. Van azonban más gond is Petőfalván. Túl azon, hogy a községi bizottság nem tett még pontot a földosztásra, a helybelieket az a kósza hír nyugtalanítja, hogy a polgármesteri hivatal a szörcseikenek és a tamásfalviaknak legelőt akar kimérni Petőfalva határában. Ez ellen tiltakozni fognak, mert azt az ősök pénzükön vásárolták, úgy alakították ki a falucska legelőjét.
Petőfalvának - mondták - volt egy száz hektáron felüli közbirtokossági erdeje is, de sajnos nem igényelték idejében vissza. ,,Ezt jelenti - jegyezték meg -, ha egy falunak nincsen felelőse, nincsen egy képviselője sem. Gyenge itt a gazdasági erő. Szigeti János farmerként dolgozik, és Faragó Károly is segíti gépeivel a népet a mezőgazdasági munkában. Állattartással is foglalkozik. Ennyi.?
Petőfalvi kilátások
Már csak az öregek emlékeznek az itt mûködő szénsavas-ásványvizes strandra. Ez a természetes gyógytényező ma is létezik, és onthatná áldásait. Forrik ma is a Kovászna típusú gyógyvíz a falu mellett, buborékol a szén-dioxid, a gyógyulást adó és külföldön nagyon drága mofettagáz, s a falu területén magas kalciumtartalmú ivókúrás ásványvízforrás is van. Talán csak a pénz és még mi más lenne annak akadálya, hogy Petőfalván is meg lehessen építeni egy helyi érdekû gyógyfürdőt. Nem volna felesleges megállapíttatni azt sem, hogy az itt feltörő borvíz alkalmas-e palackozásra.
A falu határának talaja jó minőségû, átmosott csernozjom, alacsony fekvésû füves rétje jó szénát terem, temploma mûemlék jellegû, a feltárt temető övezete régészeti rezerváció. Kincse még a jó levegő, a megfizethetetlen csend, a rusztikus környezet.
Ki merné azt állítani, hogy Székelypetőfalván nem verhetne gyökeret a pénzt és jólétet meghozó faluturizmus?
De ki vállalná fel ennek kitartó megszervezését?
Kisgyörgy Zoltán
Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket!

Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.

Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.

Szavazás
Ön szerint indokolt a fizetős parkolás kiterjesztése Sepsiszentgyörgyön?









eredmények
szavazatok száma 914
szavazógép
2004-01-21: Archívum 2003–2007 - :

Hírsaláta