Januárban Zágonban beindult a magánerdészet, melyet a Mikes Egyesület patronál. Az egyesület alapító tagjai - a papolci Imreh Albert, a zágoni Bóta, a nagyborosnyói Kétágkatonaság, a feldobolyi Hamvas közbirtokosságok, a papolci református egyház és általános iskola, a zágoni református és római katolikus egyházak, illetve a zágoni Mikes Kelemen Általános Iskola - 3827 hektár erdőterülettel rendelkeznek. A zágoni tanács társulási szerződést kötött az egyesülettel, így összesen mintegy 6500 hektár területen fog gazdálkodni az újonnan alakult erdészet, melynek vezetője Besenyei István erdészmérnök. Tőle kérdeztük, mik a legfontosabb tennivalók ahhoz, hogy zökkenőmentesen történjék az adminisztráció átvétele az állami erdészettől.
- A legelső, hogy az államtól átvegyük a tulajdonosok területeit. A térképek szerint jegyzőkönyvön visszavesszük azt, amiről birtokpapírunk van, majd amikor elolvad a hó, a terepen is átvesszük a területeket.
- A tulajdonosoknak mennyit kell majd fizetniük a magánerdészet szolgáltatásaiért?
- Számításokat végeztünk, ezek szerint hektáronként hét euróba kerül a gazdálkodás. Ezt a Mikes Egyesület közgyûlése elfogadta. Ezért a pénzért az erdészet vállalja az erdőterület teljes adminisztrálását, viszont a különböző munkálatok munkadíja a tulajdonost illeti. Megjegyzem, hogy az egyesület nonprofit szervezet, így az általa létrehozott erdészeti hivatal is az. Ahhoz, hogy olcsóbban tudjunk gazdálkodni, már a megalakulás pillanatában gondoltunk a bővítésre. Az egyesülethez társul a kommandói polgármesteri hivatal ezerkétszáz hektárral, a barátosi százzal és a nagyborosnyói száztizenhéttel, a csomakőrösi Kalabucs közbirtokosság hatszázhatvanegy hektárral, valamint a Bikfalva és Lisznyó környéki közbirtokosságok és református egyházak mintegy nyolc-kilencszáz hektárral. Ez azt jelenti, hogy a továbbiakban a gazdálkodás kiterjed tízezer hektár erdőre, így természetesen a jelenlegihez képest létszámbővítésre is sor kerül.
- Hány alkalmazottal indultak?
- A jelenlegi szervezeti felépítés tizenhat állást tartalmaz, de nincs betöltve mind. Van hét kerületvezető erdész, két mérnök, egy körzetvezető és egy brigádos.
- Folyamatban van a székház berendezése. Felszerelés szempontjából van-e minden, ami egy induláshoz szükséges?
- A mûködési engedély mellékletében le vannak írva a határidők, hogy meddig kell beszerezni a gazdálkodáshoz szükséges eszközöket. Jelenleg három irodahelyiségünk van, egy terepjárót a zágoni tanács ígért bérbe, még bérelünk valahonnan egy személygépkocsit is, ezenkívül szükséges a telefon, ami már megvan, és két számítógép. Ezeket március 1-jéig be kell szerezni. Persze, más dolgok is kellenek: átlók, magasságmérők stb. Ugyanakkor szükség van önvédelmi fegyverre. Ezek beszerzését is elindítjuk. Ez hosszabb folyamat, de reméljük, hogy 2004 folyamán megoldódik.
- Említette a bővítést. Mi lesz azon magántulajdonosokkal, akik az 1991/18-as, illetve a 2000/1-es törvény alapján kaptak vissza erdőterületeket?
- ?ket is be lehet fogadni a társulásba, ha előbb ők külön társulnak. Ugyanis technikailag lehetetlen mozaikszerûen egy-egy hektárt átvenni gazdálkodásra. Ha a tulajdonosok egy összefüggő területen társulnak, őket is szívesen felvesszük az egyesületbe, és biztosítjuk a gazdálkodást ugyanazon feltételekkel, mint az alapító tagoknak. Tudjuk, hogy ez nehezebben fog menni, mivel a 96-os kormányrendeletben az állam vállalta e tulajdonok ingyenes őrzését.
- Ön korábban az állami erdészetnél dolgozott, így nagyon jól ismeri a háromszéki erdőket. Véleménye szerint az erdő minősége, melyen a zágoni erdészet gazdálkodni fog, biztosítja-e a nyereséges gazdálkodást?
- Ezek az erdők minőségi szempontból a jó állományok közé tartoznak. Persze, egyes tulajdonosok területén érezhetőek az 1995-ös széldöntés következményei. Példaként említeném a papolci Imreh Albert Közbirtokosságot, amelynek pillanatnyilag több száz hektár fiatal ültetvénye van. De összességében életképesnek tartom az erdőgazdálkodást e területeken, és nem fordul elő, hogy valamely tulajdonos állami támogatásra szorul. A magánerdészet két alapelven fog mûködni. Az első: a tulajdonosnak maximális hasznot hajtani. A másik: az erdőtörvényt be kell tartani.
A beszélgetést Kiss József zágoni polgármesterrel folytatjuk.
- Nem volt könnyû megvalósítani a magánerdészetet. Két és fél évet keményen harcoltunk, hogy ez a magánerdészet, amely január 1-jétől hivatalos, beindulhasson. Ez idő alatt sok támadás ért. Magas szinten egyes politikusok azt állították - még a sajtóban is -, hogy magánérdekből harcolok az erdészetért. Jó előre megmagyaráztam nekik, hogy ez nem igaz, nem akarok semmit, csak annyit, hogy a mi tulajdonunkon mi magunk gazdálkodjunk. Ha a parlament törvényt hozott, és ezáltal megerősítette a magánosítást, akkor miért kerültek olyanok, akik a magánerdészet létesítése ellen ténykedtek? Tehát nem Kiss József polgármesternek voltak itt ,,érdekei?, hanem azoknak, akik az erdőinkből gazdálkodtak. Ki merem mondani: ez a gazdálkodás úgy ment, hogy érdekgazdálkodás volt. Elsősorban úgy gazdálkodtak, mint valami magánszemélyek, és csak azután tettek eleget állami kötelezettségeiknek. Aki ezt megcáfolja, én merem bizonyítani az ellenkezőjét. A másik dolog az, hogy ez idő alatt iszonyú nagy politikai támadások értek. Hiába bizonyítottam be fehéren a feketét, hogy jogilag igazunk van, és hogy a törvény szavatolja a magánstruktúrák létesítését, prefektúrai szinten ezt nem ismerték el.
- Most elismerik-e?
- Most másodszor kaptuk meg a mûködési engedélyt. Remélem, ezúttal senki nem emel kifogást ez ellen, és nem jut eszébe másodszor is megtámadni a magánerdészet létesítését. Meg kell érteniük az állami erdészet vezetőinek is, hogy mi nem felszámolni akarjuk az állami erdészetet, nem az ő rovásukra cselekedtünk, sőt, partnerként kívánunk együttmûködni velük. Meg kell érteniük, hogy az Európai Unióban, amelynek mi is tagjai leszünk, úgy kell gondolkodni, miként a kormány is gondolkodik. És be kell látni - úgy, ahogy az ország vezetői is belátták -, hogy nincs más út, európai módon kell gondolkodni, és a magántulajdont tiszteletben kell tartani. Vagyis mindenki maga gazdálkodjék saját tulajdonából és saját zsebéből, ne pedig más.
- A prefektuson kívül mások kötötték-e a kereket?
- A két és fél év alatt sok mindent tapasztaltam. Sokszor egyszemélyes harcot vívtam, miközben százával dolgoztak ellenem. Minden téren mindent megpróbáltak, csakhogy akadályozzanak. Úgy volt ez az erdő-visszaszolgáltatással, a magánerdészet létrehozásával stb. Szóban mindenhol igazat adtak, de papíron csak vádaskodtak. Addig csûrték-csavarták a dolgokat, hogy céljainkat csak két és fél év múlva tudtuk elérni. Nagyon nehéz volt a mindennapi dolgokat is intézni: mind a közbirtokosságokat, mind a tanácsot akadályozták az erdőgazdálkodásban. Nem bélyegeztek, nem adtak engedélyeket, és mindig kerítettek valami kifogást. Kitalálták, hogy azért nem bélyegeznek, mert most vadásznak, vagy azt mondták, hogy éppen inspekció van, és még lehetne sorolni, mi mindent kitaláltak, csakhogy akadályozzanak.
- Melyik erdészetről van szó?
- Főként a kovásznairól, mely addig ment, hogy politikai vonalon is megpróbált megfélemlíteni. Ugyanakkor a saját személyzetüket is megfélemlítették, akikről megtudták, hogy a magánerdészethez akarnak jönni, felbontották a munkaszerződésüket, és így tovább. Ez nem mese, ezek valós tények.
- Mégis sikerült túljutni az akadályokon?
- Igen. Erről azt tudom mondani, hogy csakis a kitartásnak és az önbizalomnak köszönhető, hogy ma mûködik a magánerdészet. Mások talán megtorpantak volna, ugyanis amióta az első mûködési engedélyt visszavonták, bebizonyosodott, hogy a háttérből az egész állami erdészet ellenünk dolgozott. Éppen csak nem ünnepeltek, amikor látták, hogy nem sikerült beindítani a magánerdészetet.
- Miként látja a magánerdészet jövőjét?
- Amikor az erdészet megalakításába belevágtunk, a törvényt nem csak átolvastuk, hanem tanulmányoztuk. Így egyik napról a másikra sikerült úgy beindítani az intézményt, hogy az erdészet vezetősége a magántulajdonosok bármilyen kérésének eleget tud tenni, ugyanakkor az erdészet nyújtotta szolgáltatások árai is jóval alacsonyabbak.
- Ez mit jelent?
- Azt jelenti, hogy például a papolci Imreh Albert Közbirtokosság 2003-ban az állami erdészet szolgáltatásaira fizetett két és fél milliárd lejt, a magánerdészetnél ugyanezért 2004-ben fog fizetni kb. egymilliárdot. Tehát a jövedelmet nem az erdész urak viszik el, hanem megmarad a közösségnek. Azt is tudni kell, hogy mindenki úgy értékesíti a fáját, ahogy tudja, az erdészet nem szabja meg az árakat. És ami fontos: a bélyegzés ingyenes, akkor fognak bélyegezni, amikor szükséges, nem kell heteket, hónapokat várni. Természetesen, a kitermelés az erdészeti törvények szerint fog történni. Ha magántulajdonosok is társulnak, az ő társulásukat is elfogadjuk az egyesületbe, és garantálom, hogy ők is ugyanolyan előnyöket fognak élvezni, mint az alapítók.
- Végül azt kérdezem, meg van-e elégedve az említett okok miatt megkésett sikerrel?
- Felső szinten nagyon kevesen értették meg, hogy egy ilyen községnek, mint Zágon, nagyon fontos a magánerdészet. Végül is csak az lett, amit mi akartunk, ezért elégedett vagyok. És hogy az előző kérdésére válaszoljak: a zágoni magánerdészet életképes lesz, és általa az erdőtulajdonosok anyagi helyzete is meg fog változni.
Lejegyezte: Bodor János