Alktományellenes rendelet
Az ország alaptörvényébe ütközőnek ítélte tegnap az alkotmánybíróság azt a sürgősségi kormányrendeletet, amelynek értelmében a szenátus elnökét a Legfelsőbb Védelmi Tanács alelnökévé nevezték ki.
A rendeletet a demokrata-liberális—szociáldemokrata kormánykoalíció megalakulása után adták ki, sajtóértesülések szerint Mircea Geoană ragaszkodott ahhoz, hogy a Legfelsőbb Védelmi Tanács alelnöke legyen. A Nemzeti Liberális Párt honatyái azonban az alkotmánybírósághoz fordultak a jogszabály ügyében. Egyébként Mircea Geoană június 7-én, az európai parlamenti választások napján bejelentette: többet nem vesz részt a testület ülésein, mivel szerinte Traian Băsescu kampánycélokra használja fel a külföldi küldetésekben részt vevő román katonáknál tett látogatásait. Többen azzal magyarázták Geoană gesztusát, hogy már akkor eljutott hozzá az alkotmánybíróság döntésének híre.
Megvonták a stresszpótlékot a bíráktól
Júliustól megvonták a bíráktól és ügyészektől az alapfizetésük 50 százalékát kitevő ,,kockázati és lélektani megterhelési pótlékot", közkeletű nevén a stresszpótlékot, mivel az igazságszolgáltatás működtetésére, így a bérekre szánt alapok sem elégségesek. A döntés bejelentése után több bukaresti bíróságon spontánsztrájk tört ki, néhány óra elteltével azonban folytatódott a munka. Az ott dolgozó bírák és ügyészek bejelentették, hogy pert indítanak az igazságügyi minisztérium ellen a számukra elfogadhatatlan intézkedés miatt. Cătălin Predoiu igazságügyminiszter elmondta, hogy sem az általa vezetett szaktárca, sem a legfelsőbb bíróság, sem a legfőbb ügyészség, sem a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács nem tudja fizetni a pótlékot a bíráknak és az ügyészeknek. Predoiu arra kérte a bírákat és az ügyészeket, hogy ideiglenesen fogadják el a pótlék megvonását, hiszen csak átmeneti nehézségekről van szó. A sajtó az elmúlt hetekben több olyan bíróság helyzetéről számolt be, amelynek működésében súlyos fennakadásokat okoztak az anyagi nehézségek. Tegnap egyébként a bukaresti fellebbviteli bíróság érvénytelenítette a stresszpótlék megvonásáról szóló döntést, elfogadva a bírák óvását a rendelet ellen. A testület döntése azonban nem végleges.
Tévedés volt az átalányadó
A kormány is tévedhet — így kommentálta tegnap Adriean Videanu gazdasági miniszter az átalányadó bevezetését. Hangsúlyozta: ő maga nem híve azoknak az intézkedéseknek, amelyek célja az államkassza bevételeinek bármi áron történő növelése, jobban kedveli a gazdaság ösztönzésére irányuló döntéseket. Az átalányadót immár a kormánykoalíción belül is egyre többen bírálják, a héten a szociáldemokraták kérték annak törlését. Emil Boc kormányfő tegnap kijelentette: a kabinet azt követően elemzi az adó hatását, hogy megjelennek az adatok az első fél év gazdasági helyzetéről. Egy tegnap nyilvánosságra került pénzügyminisztériumi tanulmány szerint fennáll a veszélye annak, hogy az átalányadó bevezetése következtében mintegy 102 000 olyan cég, amelynek tavaly átlagosan havi 200 eurós forgalma volt, megszakítja tevékenységét.
Elemzik a szociáldemokrata javaslatcsomagot
A pénzügyi következmények, a Nemzetközi Valutaalappal és az Európai Bizottsággal kötött megállapodás feltételeinek tükrében elemzik majd azt a 24 válságellenes javaslatot, amelyet a Szociáldemokrata Párt hétfőn fogalmazott meg — közölte tegnap Emil Boc kormányfő. Mint mondta, minden olyan intézkedésre nyitott, amely az ország javát szolgálja, függetlenül attól, hogy ki a kezdeményezője. A szociáldemokraták egyebek mellett javasolták az áfa csökkentését az alapélelmiszerek esetében, 50 000 bérlakás építését fiatalok számára, a villamos energia árának csökkentését.
Hány százalékkal csökken a gazdaság?
A gazdaság akár hat százalékkal is zsugorodhat idén, a költségvetési hiány pedig meghaladhatja a Nemzetközi Valutaalappal megállapodott szintet a kormány gazdasági minisztere szerint. Adriean Videanu elmondta: a hazai össztermék csökkenése a ,,leginkább pesszimista forgatókönyv alapján" idén elérheti a 6 százalékot. A gazdaság teljesítménye az év első három hónapjában 6,2 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól. Közben azonban a Vilgábank még ennél is pesszimistább forgatókönyvet dolgozott ki: eszerint a gazdaság visszaesése elérheti a 8 százalékot is. A jegybank illetékesei nem kívánták kommentálni az előrejelzést, szerintük az régebbi adatokon alapszik.
