Nyelvpolitika és anyanyelvhasználat témával tartott szombaton szakmai tanácskozást Sepsiszentgyörgyön az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége (AESZ). Az egész napos rendezvény egyik vezérgondolata volt, hogy a megszerzett nyelvi jogokkal élni kell, továbbá borzalmas a közigazgatásban és az igazságszolgáltatásban használt keverék nyelv. Az is elhangzott, hogy el kellene készíteni a közigazgatásban használt legfontosabb formanyomtatványok magyar változatát, ebben a nyelvészek szívesen közremûködnek, segítenek, akárcsak az anyanyelvû szakmai utóképzés lebonyolításában. Kiemelték még: jogi és közigazgatási téren nagyon erős kétnyelvû szakképzésre van szükség.
A mintegy hetven résztvevő (magyartanárok és szaktanfelügyelők Erdély több megyéjéből) egy nappal korábban az AESZ közgyûlésén vettek részt, ezt követte a megyeháza üléstermében szervezett anyanyelvi konferencia.
A nyelvi jogok mint egyetemes emberi jogok témakörben tartott előadást Szilágyi N. Sándor, hangoztatva, hogy a nyelvi jogok is a nyelvész foglalatosságai közé tartoznak, ugyanakkor ez a kisebbségek esetében szokott problémává válni, a többségnek automatikusan megvannak a nyelvi jogai. Veress Emőd jogász meglátásában Romániában se nem túl sok, se nem túl kevés a nyelvi jog. Szerinte ,,borzalmasan gyenge? az anyanyelvhasználat a közigazgatásban és az igazságszolgáltatásban, ennek egyik oka, hogy nincs magyar nyelvû jogi képzés, viszont a szaknyelv területén pozitívumként emlegette, hogy megjelenik a Romániai Magyar Jogtudományi Közlöny.
Ami a közigazgatást illeti, szerinte az anyanyelvhasználat ott valósul meg, ahol van helyi politikai hatalom. Át kellene tekinteni a kérelemnek minősülő formanyomtatványok helyzetét, azt, hogy lehet-e írásban fordulni a hatóságokhoz, illetve kapnak-e az érdekeltek anyanyelvû választ. Tudatosítani kell az emberekben, hogy éljenek jogaikkal, kérjék például a magyar nyelvû házasságkötést - vélekedett, majd leszögezte: a közigazgatásban való anyanyelvhasználat nem teher, hanem egy lépés a minőségi szolgáltatás irányába.
Varga Attila, az RMDSZ parlamenti képviselője az alkotmány módosításával elért előrelépéseket sorolva szintén fontosnak nevezte, hogy az állampolgárok anyanyelvükön kommunikálhatnak - szóban és írásban egyaránt - az önkormányzatokkal, de ez más hatóságok esetében is lényeges. Az igazságszolgáltatásban szintén kifejezhetik magukat anyanyelvükön az állampolgárok, ez megnöveli az igazságszolgáltatás hatékonyságát. Akadályként azt említette, hogy a módosított alkotmányt a román joggyakorlatban nem alkalmazzák közvetlen jogforrásként, másrészt további szabályozásra van szükség, illetve a gyakran ellenálló hatóságok esetében is mentális áttörésre van szükség. A politikus szerint nagyon csúf és káros keverék nyelv alakult ki a közigazgatásban és az igazságszolgáltatásban egyaránt, mely zûrzavaros mind a magyar, mind a román nyelv szempontjából, ennek kiiktatásában csak a megfelelő anyanyelvi szakképzés segíthet. Végül leszögezte, a szóban forgó munkahelyeken mind a két nyelvet szakszerûen kell ismerni.
A kisebbségi nyelvi jogok kodifikációjának problémáit helyezte górcső alá Benő Attila kolozsvári egyetemi tanár. Szóvá tette a nemzetközi szervezetek ajánlásainak tetszés szerinti értelmezhetőségét, mondván, nem tudni, mit jelent a ,,jelentős számú kisebbség? megfogalmazás. A közigazgatásban való anyanyelvhasználat húszszázalékos küszöbe ugyan pozitív lépés, de a kolozsvári magyarok gondjait ez nem oldja meg. Szerinte nem csak százalékban, hanem abszolút számokban is kellene gondolkodnia a jogalkotónak, a kettőt kombinálni kellene, mint például Finnországban. Az alkotmány biztosítja a nyelvi identitás fejlesztését, ezért szorgalmazta, hogy éljünk a lehetőségekkel. Szóvá tette, hogy az iskolában használt hivatalos iratok nyelve változatlanul a román, s úgy vélekedett, leginkább szóban tûrik meg a magyar nyelvet: a közigazgatási törvény például nem szabályozza a prefektúrával való kapcsolattartás nyelvét. Végül leszögezte, az alkotmány kitétele, miszerint egyedül a román nyelv hivatalos, nem módosítható.
Péntek János előadásában hangoztatta: bármennyire sok a panaszunk, néhány 1990 utáni nagyon fontos, kedvező változást el kell ismernünk. Magyar nyelvû tévé- és rádióadásokat, sajtótermékeket említett, illetve azt, hogy ma már természetessé vált, hogy közéleti kérdésekben magyarul beszélünk, illetve hogy kialakult egy nyelvi intézményi hálózat. Mint mondta, a tudatos nyelvi tervezés nagyon fontos része a státustervezés, a nyelv politikai helyzetének javítása. Úgy véli, minden Magyarországon kívüli régióban javult a magyar nyelv státusa, ám szerinte kérdés, hogy ha megvan egy adott jog, élünk-e vele vagy sem. Nem mindig - hangsúlyozta -, ugyanis kényelmesebb a közigazgatásban a megszokott románt használni, így a jog érvényesítése iránt sokkal kisebb a késztetés, mint a jog követelése iránt. A professzor meglátásában regionális értelemben a magyar feltétlenül hivatalos nyelv lehetne Romániában, de ez csak egy további cél, ugyanis az ország nyelvpolitikai ideológiája egyelőre nem változott meg lényegesen.
Murvai Olga az oktatást szabályozó dokumentumok nyelvezetéről beszélt, hangsúlyozva, hogy az érthetőség kedvéért minden egyes minisztériumi átirat mellé egy értelmező szótárt is kellene mellékelni. Szerinte a román szakkifejezések is gyakran esetlegesek (angol vagy francia nyelvből származnak), de a magyar változat között sem ritka a nevetséges tükörfordítás.
Egy kérdőíves, a magyar nyelv használatával foglalkozó vizsgálat eredményeit ismertetve Zsigmond Győző sepsiszentgyörgyi egyetemi tanár megjegyezte: a Székelyföldön pozitív változások is körvonalazódnak, csökkent a román kölcsönszavak használata, nőtt a magyar nyelv presztízse. Szerinte fokozni kellene a szépirodalom olvasására való ösztönzést, továbbá figyelni kell a magyar nyelvû ûrlapok, okmányok helyes elkészítésére. A magyar nyelvnek még mindig az intimitás a menhelye, a család a megőrzője - vélekedett. Utolsó előadásként Demeter Éva a számítógépes szövegszerkesztő programcsomag helyesírás-ellenőrzőjének használatában rejlő lehetőségeire, illetve nehézségeire hívta fel a figyelmet. A konferencia folyamán több, a témakörtől eltérő, ám éppoly fontos kérdésfelvetésre, vitára is sor került, mintegy jelezvén, hogy az anyanyelvhasználatról soha nem lehet eleget beszélni. Szóba került az iskolások túlterheltsége is, melynek kapcsán elmondták: van olyan téves szülői és tanári nézet, miszerint a magyar gyermekek az anyanyelv és az irodalom tanulása miatt lennének túlterheltek, s van, ki az anyanyelv oktatását plusztehernek tartja, miközben - miként az előadók is hangoztatták - mindennek az alapja a magyar nyelv és irodalom.
Mózes László
Támogassa a Háromszéket!
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó).
Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.