Diszkoszvetés. Amerikai győzelemmel - Robert Garrett 29,15 m, az a Garrett, aki a súlylökést is megnyerte az első athéni olimpián - indult a diszkoszvetők olimpiai versenysorozata, aztán egy csodálatos magyar, Bauer Rezső következett, a nagy esélytelen, méghozzá úgy, hogy majdnem hét métert javított az első olimpiai bajnok eredményén, Bauer ugyanis 36,05 méteres teljesítménnyel lett olimpiai bajnok. A magyar olimpiai bajnokot aztán amerikai, majd finn és újra amerikai diszkoszvetők követték, köztük kettő, Martin Sheridan és Clarence Houser azt is elmondhatták, hogy sikerült megvédeniük olimpiai bajnokságukat, előbbi 1904-ben (mindkét stílusban - hagyományos és antik) és 1908-ban diadalmaskodott, utóbbi 1924-ben és 1928-ban. Mindkettejük elvitathatatlan bravúrja azonban eltörpül a diszkoszvetés óriása, Alfred Oerter egyedülálló teljesítménye mellett, Oerter ugyanis 1956 és 1968 között négyszer nyert olimpiai bajnokságot. Mintha neki írta volta Kazimierz Wierzynski e sorokat: ,,?diszkoszvető hérosz, / az örök mozgás tőlem indul el?. Mert az 1956-ban elindított örök mozgás Melbourne-ből indulva Rómán, Tokión át Mexikóvárosig formált büszke hidat, és mérte a csillagoknak útjait. Meggyőződésem, Oerter ötödik bajnoki címe azért maradt el, mert az Egyesült Államok 1980-ban bojkottálta a moszkvai olimpiát. Azt szinte mondanom sem kell, hogy a bojkott egy világot tört össze Oerter lelkében, szívében? Az óriás ugyanis még egyszer visszatért a dobókörbe, hogy megküzdjön a diszkoszvetés új zsenijeivel, vitézeivel. Fantasztikus gyorsasággal zárkózott fel a világ élvonalába, de ötödik olimpiai vetélkedője már nem jött össze az említett bojkott miatt.
A női diszkoszvetők olimpiai viadala 1928-ban kezdődött el, egy kivétellel valamennyi vetélkedőt európaiak nyertek, köztük van a szovjet Tamara Press, aki súlylökésben már nyert két aranyérmet, a francia Ostermeyer Micheline, aki ?48-ban súlylökésben és diszkoszvetésben is nyerni tudott, a szovjet Ponomarjova Nyina, az egyedüli diszkoszvető, aki ismételni tudott, és nem utolsósorban a román sport nagy asszonya, Lia Manoliu, aki hat olimpián állt rajthoz.
A legszorgalmasabb éremgyûjtő nemzetek
Férfiak:
Egyesült Államok 14 10 13
Németország 3 4 1
Finnország 3 4 1
Nők:
Németország 5 3 2
Szovjetunió 4 3 3
Egyesült Államok 1 3 Gerelyhajítás. Skandináv szám. 1908-tól szerepel a játékok mûsorán, és mindjárt az indulásnál két stílussal - hagyományos és szabadfogású - mutatkozott be, mindkettőt a svéd Erik Lemming nyerte, az a Lemming, aki négy esztendővel később meg is védte bajnoki címét a hagyományos stílusú gereglyhajításban, s így lett a játékok történetének egyetlen gerelyhajítója, aki három olimpiai bajnokságot tudott nyerni. 1920-től csak a hagyományos gerelyhajítás szerepel az olimpiai játékok mûsorában. A nagy svédet a nagy finn követte, név szerint Jouni Myyrä, a gerelyhajítás első világcsúcstartója, aki kétszer nyert olimpiai bajnoki címet, s ezzel mintha kitaposta volna az igazán nagy klasszis, a szintén finn Matti Jäervinen útját. Matti 1930 és 1936 között tízszer írta át a gerelyhajítás világcsúcsát - 71,01 méterről 77,23 méterre tornászta fel -, s közben nyert egy olimpiai (1932) és két Európa-bajnoki (1934 és 1938) címet. A nagy versenyfutásban egy magyarnak is kijutott a győztest köszöntő tapsviharból, az olimpiai bajnokot megillető ünneplésből, ő Németh Miklós volt, aki 1976-ban úgy nyert olimpiai aranyérmet, hogy átírta a világcsúcsot is. Akárcsak Jäervinennek, neki is volt egy nagy elődje, Kulcsár Gergely, aki irigylésre méltó, tartós, kiegyensúlyozott teljesítményével csinált magának helyet a gerelyhajítás klasszikusainak felsőházában. A legújabb kor klasszikusa kétségtelenül a cseh Jan Zelezny, aki 1992 és 2000 között három olimpiai bajnokságot nyert.
A női gerelyhajítás olimpiai sorozata az amerikai Didrikson Mildred győzelmével indult, aztán csak európaiak álltak a játékok dobogójának legmagasabb fokára. Köztük volt a romániai Pene? Mihaela és a magyar Németh Angéla. Csak érdekességként említem: Pene? úgy nyerte bajnoki címét, hogy a magyar Rudasné Antal Mártát győzte le, Németh pedig úgy, hogy Pene?t előzte meg. A román-magyar külön versenyfutást a német Ruth Fuchs két egymás utáni győzelme követte. Fuchs az egyetlen női gerelyhajító, aki kétszer is nyerni tudott.
A gerelyhajítás legeredményesebb nemzetei:
Férfiak:
Finnország 8 8 7
Svédország 4 1 2
Szovjetunió 3 2 2
Csehország 3 1 Nők:
Németország 5 4 4
Szovjetunió 2 3 4
Kalapácsvetés. Az olimpiai versenysorozat Flanagan John mesterhármasával indult, aztán következett az ír O?Callaghan Patrick duplája. A második világháború után a kalapácsvetés minden magyar szempontjából jól folytatódott, hiszen Londonban Németh Imre, Helsinkiben Csermák József diadalmaskodott, aztán következett a ,,szovjet éra?, melyet csak Zsivótzky Gyula és a finn Tiainen tudott rövid időre megszakítani. Ennek az érának Szedih Jurij volt a legnagyobbja, először is, mert duplázni tudott az olimpiai játékokon, másodszor, mert olyan világcsúcsot (86,74 m) pörgetett, mely még ma is állja az ostromot. A játékok centenáriumán Kiss Balázs győzelmét ünnepelte Atlanta és a nagyvilág, az ezredfordulón pedig a lengyel Ziolkowskinak szólt a himnusz. S hogy teljesebb legyen a lengyelek öröme, a bemutatkozó nők is lengyel olimpiai bajnokot vattak Skolimowska személyében.
A legredeményesebb éremgyûjtő nemzetek:
Szovjetunió 7 6 6
Egyesült Államok 7 5 7
Magyarország 4 2 2
Olimpiai bajnokok:
Férfiak:
Év súly diszkosz gerely kalapács
1896 Garrett (EÁ) 11,22 Garrett 29,15 - 1900 Sheldon (EÁ) 14,10 Bauer (MA) 36,04 - Flanagan (EÁ) 51,00
1904 Rose (EÁ) 14,80 Sheridan (EÁ) 39,28 - Flanagan 51,23
Desmarteau (KA) 10,46* - - 1908 Rose 14,21 Sheridan 40,89 Lemming (SVÉ) 54,83 Flanagan 51,92
- Sheridan 37,99** Lemming 54,44*** 1912 McDonald (EÁ) 15,34 Taipale (FIN) 45,21 Lemming 60,64 McGrath (EÁ) 54,74
Rose 27,70**** Taipale 82,86**** Saaristo (FIN) 109,42**** 1920 Pörhölä (FIN) 14,81 Niklander (FIN) 44,685 Myyrä (FIN) 65,78 Ryan (EÁ) 52,87
McDonald 11,265* - - 1924 Houser (EÁ) 14,995 Houser 46,155 Myyrä 62,96 Toottel (EÁ) 53,29
1928 Kuck (EÁ) 15,87 Houser 47,32 Lungqvist (SVÉ) 66,60 O?Callagham (ÍR) 51,39
1932 Sexton (EÁ) 16,00 Anderson (EÁ) 49,49 Järvinen (FIN) 72,71 O?Callagham 53,92
1936 Woelke (NÉ) 16,20 Carpenter (EÁ) 50,48 Stöck (NÉ) 71,82 Hein (NÉ) 56,49
1948 Thompson (EÁ)17,10 Consolini (OL) 52,78 Rautavaara (FIN) 69,77 Németh I. (MA) 56,07
1952 O?Brien (EÁ) 17,41 Iness (EÁ) 55,03 Young (EÁ) 73,78 Csermák (MA) 60,34
1956 O?Brien 18,57 Oerter (EÁ) 56,36 Danielsen (NO) 85,71 Klim (SZU) 69,74
1968 Matson (EÁ) 20,54 Oerter 64,78 Lusis (SZU) 90,10 Zsivótzky (MA) 73,36
1972 Komar (LEN) 21,18 Danek (CSZ) 64,40 Wolfermann (NÉ) 90,48 Bondarcsuk (SZU) 75,50
1976 Beyer (NÉ) 21,05 Wilkins (EÁ) 67,50 Németh M. (MA) 94,58 Szedih(SZU) 77,52
1980 Kiszeljov (SZU) 21,35 Raszcsupkin (SZU) 66,64 Kula (SZU) 91,20 Szedih 81,80
1984 Andrei (OL) 21,26 Danneberg(NÉ) 66,60 Härkönen (FIN) 86,76 Tiainen (FIN) 78,08
1988 Timmermann (NÉ) 22,47 Schult (NÉ) 68,82 Korjus (FIN) 84,28 Litvinov (SZU) 84,80
1992 Stulce (EÁ) 21,70 Ubartas (LIT)65,12 Zelezny (CS) 89,66 Abduvalijev (FÁK) 82,54
1996 Barnes (EÁ) 21,62 Riedel (NÉ) 69,40 Zelezny 88,16 Kiss (MA) 81,24
2000 Harju (FIN) 21,29 Alekna (LIT) 69,30 Zelezny 90,17 Ziolkowski (LEN) 80,02
Skolimowska (LEN) 71,16
* 50 fontos súllyal, ** antik stílus, *** szabadfogással,**** kétkezes, dőlt betûkkel: női
Nők:
Év súly diszkosz gerely
1928 - Konopacka (LEN) 39,62 1932 - Copeland (EÁ) 40,58 Didrikson (EÁ) 43,68
1936 - Mauermeyer (NÉ)47,63 Fleischer (NÉ) 45,18
1948 Ostermeyer (FR) 13,75 Ostermeyer 41,92 Bauma (AUT) 45,57
1952 Zibina (SZU) 15,28 Ponomarjova (SZU) 51,42 Zatopková (CSZ) 50,47
1956 Tiskevics (SZU) 16,59 Fitoková (CSZ) 53,69 Jaunzeme (SZU) 53,86
1960 Press T.(SZU) 17,32 Ponomarjova 55,10 Ozolina (SZU) 55,98
1964 Press T. 18,14 Press T. 57,27 Penes (RO) 60,54
1968 Gummel (NÉ) 19,61 Manoliu (RO) 58,28 Németh (MA) 60,36
1972 Csizsova (SZU) 21,03 Melnyik (SZU) 66,02 Fuchs (NÉ) 63,88
1976 Hrisztova (BUL) 21,16 Schlaak (NÉ) 69,00 Fuchs 65,94
1980 Slupianke (NÉ) 22,41 Jahl (NÉ) 69,96 Colon (KU) 68,40
1984 Losch (NÉ) 20,48 Stalman (HOL) 65,36 Sanderson (NBR) 69,56
1988 Liszovszkaja(SZU) 22,04 Hellmann (NÉ) 72,30 Felke (NÉ) 74,68
1992 Kriveleva (FÁK) 21,06 Marten (KU) 70,06 Renk (NÉ) 68,34
1996 Kumbernus (NÉ) 20,56 Wyludda (NÉ) 69,66 Rantanen (FIN) 67,94
2000 Korolcsik(FEH) 20,56 Zvereva (FEH) Hattestad (NO) 68,91
Németország neve alá soroltuk az NDK és az NSZK sportolóit is.
A dobószámok összesített éremtáblázata:
Ország férfiak nők összesítve
arany ezüst bronz arany ezüst bronz arany ezüst bronz
Egy. Államok 40 38 34 2 3 3 42 38 37
Szovjetunió 12 11 11 13 9 10 25 20 21
Németország 9 9 8 14 13 11 23 22 19
Finnország 14 15 9 1 2 - 15 17 9
Magyarország 6 4 7 1 1 1 7 5 8
Svédország 4 3 6 - - 1 4 3 7
Lengyelország 2 1 1 2 1 2 4 2 3
Csehszlovákia 1 3 3 2 1 1 3 4 4
Csehország 3 1 - - - - 3 1 Olaszország 2 3 1 - 2 - 2 5 1
Románia - - 1 2 3 3 2 3 4
Fehéroroszország - 1 2 2 - 2 2 1 4
Norvégia 1 1 2 1 - 1 2 1 3
Kuba - - 2 2 - 1 2 - 3
Franciaország - - 1 2 - 1 2 - 2
Litvánia 2 - - - - - 2 - Írország 2 - - - - - 2 - Nagy-Britannia - 4 2 1 1 1 1 5 3
Bulgária - - - 1 3 3 1 3 3
A további sorrend összetettben: Kanada 1-1-1, Ausztria 1-0-2, Hollandia 1-0-0, Görögország 0-5-3, Oroszország 0-3-2, Kína 0-2-1, Ausztrália 0-1-2, Jugoszlávia, Chile 0-1-0, Ukrajna 0-0-3, Dél-Afrika, Svájc, Dánia 0-0-1.
(folytatjuk)
Áros Károly