Nemzet-nemzetiség: Az olaszországi Dél-Tirol autonómiája

2004. január 30., péntek, Archívum 2003–2007

Történelmi előzmények
Dél-Tirol autonómiájának gyökerei a középkor mélyére nyúlnak vissza.
Dél-Tirol mai, Olaszországon belüli autonómiája a XX. századi eseményeken alapul. Az első világháború Dél-Tirol Ausztriától való elszakadását eredményezte.
Hétszáz évvel ezelőtt a Brenner-hágó környéke politikai egységgé nőtte ki magát. 1248-ban a tiroli grófoknak köszönhetően megszületik a Tiroli Tartomány.
Különleges fekvésének köszönhetően a tiroliak gyakran kényszerültek földjük idegen támadásoktól való megvédésére; e történelmi szükségszerûség az oka annak a nagy szabadságvágynak, ami vezérfonalként húzódik végig Tirol történelmén.
E szabadságvágynak első megnyilvánulása az 1342-es ,,Nagy Szabadságlevél? kiadása ,,a polgárok és a parasztok demokratikus közremûködésének jogáról? a tartományi alkotmányban.
Amikor Tirol 1363-ban a Habsburg-birodalomba való betagozódás mellett döntött, ezek a jogok megerősítést nyertek, sőt később még ki is bővítették azokat - 1511-ben felmentik a tiroliakat a tartományon kívüli katonáskodás kötelezettsége alól.
A több évszázadon át tartománnyá fejlődött Tirol, amelyben a három nyelvcsoport - német, olasz és ladin - élt békésen együtt, az első világháború után lett középen szétválasztva.
1919. december 20-án a Saint Germainben aláírt békeszerződés ebben az esetben sem vette alapul a nemzetiségi határok világosan felismerhető vonalát - amiképpen az az 1918-as wilsoni kijelentés alapján várható lett volna -, hanem az Alpok hegygerincét.
1919. december 1-jén III. Viktor Emanuel megértő és nagyvonalú kisebbségpolitikát ígért: ,,Az új Itáliával egyesült vidékek újabb problémákat vetnek fel, amelyek megoldásra várnak. Szabadságunk hagyománya meg fogja mutatni azt az utat a megoldásra, amely az autonómiák és a helyi tradíciók legmagasabb tiszteletét és megbecsülését jelenti.?
A kezdeti tolerancia rövid időszaka után következett a fasizmus.
1926. február 27-én a Duce közzétett nyilatkozatában a következő veszélyeket látta Dél-Tirolban: ,,?minden német volt, a hivatalnokok, a tanárok, a szellemiség, a posta és a vasút. Csak a német nyelvet használták. Én rendet tettem; az egész vidéken az olasz nyelv kötelező, minden postai és vasúti hivatalnok olasz, olasz családokat telepítettünk a vidékre.?
1939-ben Hitler és Mussolini megegyeztek azon dél-tiroliak Német Birodalomba való áttelepítéséről, akik meg akarták tartani németségüket. A tiroliak 80 százaléka a kivándorlás mellett döntött. Mintegy 79 000 dél-tiroli hagyta el szülőföldjét.
A második világháború után Dél-Tirol az önrendelkezési jog gyakorlását követelte. Az Ausztriához csatlakozás szándékát megerősítendő népszavazást a szövetségesek elutasították.
1946. szeptember 5-én Gruber osztrák külügyminiszter és De Gasperi olasz miniszterelnök aláírta az Ausztria és Olaszország közötti Párizsi Szerződést, amely meghatározta az Olaszországban élő német kisebbség helyzetének rendezési alapjait.
A Párizsi Szerződés a következőket irányozta elő:
- a német anyanyelvû lakosság egyenjogúságát, az etnikai karakter különleges védelmét, a német nyelvû lakosság kulturális és gazdasági fejlődését, az anyanyelvû oktatást, a német nyelv hivatalok előtti egyenjogúságát, a kétnyelvû helységnevek használatát, az olaszosított családnevek helyreállítását, a nyilvános hivatalokhoz való engedélyezés egyenjogúságát a méltányos képviseleti arány céljából
- rendelkezik: az autonóm törvényhozói és végrehajtói hatalomról, tehát a tulajdonképpeni autonómiáról
- Ausztria és Olaszország közötti intézkedéseket és egyezségeket tartalmaz az állampolgárságról, az iskolai végzettség kölcsönös elismeréséről, a személy- és áruforgalomról, az árucsere-forgalom könnyítéséről
- lényeges eleme: az autonómia, autonóm regionális törvényhozó és végrehajtó hatalom gyakorlásának biztosítása Bolzano és Trento provincia kétnyelvû helységeinek német nyelvû lakossága számára.
1948. január 29-én az olasz Alkotmányozó Nemzetgyûlés elfogadta azt az Autonómiatörvényt, amit első autonómiaszabályként ismerünk. Ez egyesítette Bolzano és Trento provinciákat Trentino-Alto Adige néven olyan igazgatási egységgé, amelyen belül Bolzano szûkebb önkormányzattal ugyan, de saját igazgatással rendelkezett. Ezen autonómiaszabály azonban nem felelt meg a Párizsi Szerződésben foglaltaknak. Az autonómia ugyanis kiterjedt az egész trienti provinciára, ahol a dél-tiroli németek kisebbségben voltak. A regionális autonómia keretében bevezettek ugyan alautonómiákat, saját tartományi gyûléssel és tartományi bizottsággal, de ezen régiók autonómiája igen korlátozott volt, oly mértékben, hogy Dél-Tirol autonómiájáról nem is lehet szó.
1957. november 17-én tömeggyûlésre került sor a sigmundskroni várnál, amelyen több mint 35 000 dél-tiroli tüntetett az idegenek betelepítése és a Párizsi Szerződés megszegése miatt. Követelték a Trentinótól való elszakadást és Dél-Tirol saját regionális autonómiájának megvalósítását.
1955-ben az Osztrák Köztársaság elnyerte a politikai önállóságot, s így következetesen nyomon követte a Dél-Tirolnak ígért autonómia megvalósítását és megőrzését.
1956. október 6-án az osztrák külügyminiszter jegyzéket nyújtott át az olasz kormánynak, amelyben felszólította Olaszországot a Dél-Tirollal kapcsolatos minden probléma megvitatására. Olaszország elutasította a kérést; az indok: Ausztria részéről Olaszország belügyeibe való beavatkozás.
1959. január 16-án olasz részről kiadták az autonómiastatútum végrehajtási rendeletét, amely még tovább szûkítette a lényeges jogosítványokat. Folytatódtak a betelepítések.
Ausztria az ENSZ-hez fordult.
1960. október 31-én az ENSZ Közgyûlése határozatot fogadott el a dél-tiroli kérdésben, amely tulajdonképpen a felekhez szóló felhívás a vita tárgyalások útján való rendezésére. A határozat megerősíti a Párizsi Szerződés alapelveit, elismerve Ausztria azon jogát, hogy a dél-tiroli német közösség helyzetével foglalkozzon. A dél-tiroli kérdés ezáltal nemzetközi méretûvé vált!
1961-1969 között bizottsági szinten tárgyaltak, s megszületett a ,,csomagterv?, amelynek tartalma:
- intézkedések, amelyek az olasz alkotmánytörvényben foglalt autonómiastatútum megvalósításával lehetségesek
- intézkedések, amelyek a régió különleges statútuma kiegészítésével - ugyancsak alkotmánytörvény útján - lehetségesek
- intézkedések, amelyek az autonómiastatútumhoz fûzött végrehajtási rendelkezésekkel végrehajthatók
- törvények útján hozandó intézkedések
- intézkedések közigazgatási határozatok útján
- intézkedések mérlegelése
- állandó Dél-Tirol Bizottság felállítása.
Az 1972-es új autonómiastatútum, Moro-Waldheim koppenhágai megállapodás
1972. január 20-án lépett életbe a ,,csomagban? előirányzott új autonómiastatútum.
Az 1. szakasz kimondja: ,,Trentino-Dél-Tirol, amely Trient és Bozen provinciák területét foglalja magában, az egy és oszthatatlan Olasz Köztársaság politikai egységén belül, az alkotmány alapelveinek és a jelen statútumnak megfelelően jogi személyiséggel rendelkező autonóm régióként létesül.?
A 2. szakasz szerint: ,,A régióban minden nyelvcsoport tagjai jogegyenlőséget élveznek; mindegyikük etnikai és kulturális sajátossága védelemben részesül.?
A statútum rendelkezéseinek megfelelően Dél-Tirol széles körû önállósággal rendelkezik a régióval és a köztársasággal szemben, amely önállóság nem csak a kulturális területen, de a közigazgatásban, a gazdasági és beruházási kérdések terén is érvényesül.
Alkotmányos szabályozás
Az Olasz Köztársaság régiókra, tartományokra és községekre oszlik. A régiók az alkotmány által rögzített elveknek megfelelően saját feladattal és hatáskörrel rendelkező, önálló egységek.
Az Olasz Alkotmány az új területi egységek két kategóriáját állítja fel: különleges jogállású régiók és rendes jogállású régiók.
Az Olasz Alkotmány 116. szakasza kimondja: Szicíliát, Szardíniát, Dél-Tirolt, Friuli-Venezia Giuliát és Valle d?Aostát az alkotmánytörvényekben meghatározott statútumok szerint az autonómia külön formái illetik meg.
Az Olasz Alkotmány 117. szakasza szerint a régiók a következő törvényhozási tárgyakban rendelkeznek önálló jogalkotási hatáskörrel: városfejlesztés, turizmus, szállodaipar, tavi kikötők és hajózás, közjólét, kórházi és egészségügyi ellátás, szakmai és kisipari oktatás, iskolaügyi támogatás, múzeumok, könyvtárak, városi és falusi helyi rendőrség, vásárok és piacok, vadászat, belhalászat, kisipar, mező- és erdőgazdaság, bányák és tőzegtelepek.
Az Olasz Alkotmány 118. szakasza 1. bekezdése szerint: a régiók a törvények által meghatározott formában és keretek között pénzügyi önállósággal rendelkeznek, amelyet összehangolnak az állam, a tartományok és a községek pénzügyeivel.
Az Olasz Alkotmány 118. szakasza 2. bekezdése szerint: a régiók saját adókkal rendelkeznek, és szükségleteik arányában a rendes mûködésük ellátásához szükséges kiadások fedezésére részesülnek az államkincstárba befolyt adókból.
A régiók jogállását a statútumok szabályozzák, amelyek kidolgozása és elfogadása a Regionális Tanács első jogalkotási döntését képezi. A parlament vagy egészében jóváhagyja a statútumot, vagy pedig újbóli elbírálásra visszaküldi a regionális tanácshoz. A parlament részéről a statútum jóváhagyása annak elismerését jelenti, hogy az megfelel az alkotmánynak.
A statútum értelmében az autonóm szervek a következők: regionális tanács, regionális kormány és kormányelnök.
(folytatjuk)
Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket!

Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.

Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.

Szavazás
Ön szerint indokolt a fizetős parkolás kiterjesztése Sepsiszentgyörgyön?









eredmények
szavazatok száma 914
szavazógép