Parlamenti futárszolgálatKözélet: Három törvénymódosítási javaslat

2004. február 3., kedd, Archívum 2003–2007

Németh Csaba szenátor a napokban három törvénymódosítási javaslatot nyújtott be a szenátusban: kettő a nyilvános nyugdíjrendszerről és egyéb társadalombiztosítási járandóságokról szóló, 2000/19. számú törvényre, a harmadik pedig az ún. munkaszolgálatos, 2002/309. számú törvényre vonatkozik.
Érdeklődésünkre a honatya elmondta: a nyugdíjasok többségének elszomorító helyzete közismert. A nyugdíjas házaspárok számára általában nagy gondot okoz a közköltségek kifizetése, a legszükségesebb élelmiszerek és gyógyszerek beszerzése, ezt sokszor két nyugdíjból is nehezen tudják fedezni. Az özvegyen maradó nyugdíjas helyzete még súlyosabb: az egyedüllét fájdalmán túl egyedül, egy nyugdíjból kell biztosítania megélhetését. Ennek kiadásai - elég, ha csak a közköltségekre, az államnak fizetett adókra és illetékekre gondolunk - távolról sem csökkennek arányosan a két nyugdíjról az egy nyugdíjra való átmenet okozta jövedelemcsökkenéssel. Egy idős személy, aki elvesztette férjét vagy feleségét, ragaszkodik otthonához, ahol leélte életét, vállalva az ezzel járó nehézségeket, megpróbáltatásokat, költségeket.
A nyugdíjtörvény módosítását célzó egyik javaslat az egyedül maradt nyugdíjasok helyzetén kíván könnyíteni: a túlélő házastárs saját nyugdíján kívül örökölhesse elhalálozott házastársa nyugdíjának 25 százalékát, ha házasságuk legalább tizenöt évet tartott, és nem kötött új házasságot. A törvény szerint a nyugdíj újraszámítható, a megállapításkor nem érvényesített hozzájárulási időszak figyelembevételével, de a hozzájárulási időszakkal (amikor a biztosított személy fizette a társadalombiztosítási hozzájárulást) azonosíthatók más, azonosított időszakoknak nevezett évek, hónapok, amikor a biztosított nem fizetett társadalombiztosítási hozzájárulást - amikor például sorkatonai vagy csökkentett időtartamú katonai szolgálatát teljesítette vagy a törvény szerint szervezett felsőoktatás (egyetem) nappali tanfolyamát látogatta, az illető tanfolyamok szokványos időtartama alatt, ha azokat el is végezte. A gyakorlatban azonban csak azon biztosított személyek esetében veszik figyelembe mint azonosított időszakot az egyetemi éveket, akik 2001. április elseje (az új nyugdíjtörvény hatálybalépésének időpontja) után kérték nyugdíjazásukat. Az említett időpontnál korábban (pl. az 1977/3. számú törvény rendelkezései alapján) nyugdíjazott személyek esetében már nem.
A másik törvénymódosító javaslat ezt a megkülönböztető, igazságtalan és méltánytalan törvényalkalmazást, törvényértelmezést kívánja megakadályozni az állampolgárok törvény előtti egyenlősége alkotmányba foglalt elvének szellemében: az egyetemi évek a hozzájárulási időszakkal azonosított időszaknak számítsanak minden biztosított személy esetében, a nyugdíjba vonulás időpontjától függetlenül.
A munkaszolgálatos törvényre vonatkozó módosítási javaslat szintén a méltányosság, igazságosság és az egyenlőség elvének érvényesítését célozza. Mint ismeretes, az 1947. február 10-én a szövetséges hatalmakkal aláírt békeszerződés Romániát háborúvesztes félnek nyilvánította, és korlátozta hadseregének létszámát. Ennek értelmében a szárazföldi erők állománya -beleértve a határőrséget is - nem haladhatta meg a 120 000 főt, a légvédelmi és a haditengerészeti erők létszámát 5000-5000, a légierőkét pedig 8000, tehát összesen 138 000 főben állapították meg. 1947 áprilisában a Hadügyminisztérium (Ministerul de R?zboi) a hadsereg szervezésére vonatkozó törvénytervezettel kapcsolatos álláspontjában már utalt a korosztályfölöslegre, annak az ország újjáépítésére való felhasználására, de javasolta, hogy mindezt a katonai hatóságokon kívül hozzák létre. Így alakult meg a Nagy Nemzetgyûlés Elnökségének 1950. január 14-i 2. számú rendelete alapján a Munkaszolgálat (Serviciul Muncii) az Építésügyi Minisztérium alárendeltségében. Később Munkaszolgálat Főigazgatóságának (Direc?ia General? a Serviciului Muncii - D. G. S. M.) nevezték, és 1956. január 14-től megszüntetéséig, 1961. február 28-ig a Minisztertanács Elnökségének alárendeltségében mûködött. A munkaszolgálat intézményét, a munkaszolgálatos katonák megjelenését azzal indokolták, hogy a fegyveres katonai szolgálat fegyvernemeinél megengedett létszámot meghaladó korosztályfölösleget oda irányították át.
A munkaszolgálat, ahová a katonai szolgálatra alkalmas 26 év alatti fiatalokat soroztak be, elvben egyenértékû volt a katonai szolgálat teljesítésével, időtartama is megegyezett azzal. Hasonló intézmények a kommunista tábor más országaiban is voltak, olyanokban is, amelyek nem tartoztak a vesztes felekhez. A munkaszolgálatos osztagok megalakítása kétségtelenül az akkori osztályharcos politikai vonalvezetésnek tulajdonítható.
A volt munkaszolgálatosok kárpótlási igényüket az embertelen élet- és munkakörülményekkel, a napi 10-12 órai munkával, a kötelező napi munkanorma teljesítésével indokolják, amely jóval meghaladta egy 20-25 éves fiatal fizikai képességeit, főleg mert alacsony tápértékû élelmet kaptak, ennek kalóriaértéke jóval a hadsereg számára megállapított értékek alatt volt.
De a munkaszolgálat nem volt az egyetlen munkáshadsereg az ?50-es években. Más minisztériumok alárendeltségében is létrehoztak munkásegységeket. Ilyen volt például a Fegyveres Erők Minisztériumának Építőbrigádja (M. F. A. Brigada Construc?ii) és a Közlekedési és Távközlési Minisztériumhoz tartozó Vasúti Munkabrigád (Brigada de Lucru C?i Ferate - B. L. C. F.). Akik ennek keretében szolgáltak, nem részesültek fegyveres kiképzésben, olyan munkát, tevékenységet végeztek, amelynek semmi köze nem volt a katonai kiképzéshez, élet- és munkakörülményeik megegyeztek a Munkaszolgálat Főigazgatóságához besorozottakéval. Ezért méltánytalan csak utóbbiakat tekinteni egykor munkaszolgálatot teljesítő személynek.
A törvénymódósítási javaslat kimondja, hogy mindazok, akik 1950-1961 között munkásegységekben szolgáltak, függetlenül a minisztériumi alárendeltségtől, az egyenruha színétől (szürke vagy khakiszínû) kárpótlásra jogosultak - hangsúlyozta a háromszéki honatya.
Lejegyezte: Iochom István
Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket!

Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.

Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.

Szavazás
Ön szerint indokolt a fizetős parkolás kiterjesztése Sepsiszentgyörgyön?









eredmények
szavazatok száma 914
szavazógép
2004-02-03: Archívum 2003–2007 - :

Gazdakör: Tejegyezség