Nemzet-nemzetiség: Kurd szindróma a Kárpát-medencében

2004. február 4., szerda, Archívum 2003–2007

Iliescu elnök a székely autonómia kérdésében az ország legfelsőbb védelmi tanácsát hívta össze, s ez eléggé meghökkentette a világot. Nem történt ugyan semmi látványos, ám azok, kik felkapták a fejüket, jogosan kérdezik meg: hogyan és miként fenyegetheti egy ország belbiztonságát, állami szuverenitását egy olyan mozgalom, mely a törvényesség útját a legszigorúbban betartva egy eszmét emel a közfigyelem (közgyûlölet?) középpontjába, s amire nem adatott lehetőség Romániában az áldemokráciák és a diktatúrák egymást követő és váltó évtizedeiben, most vélvén, hogy mindennek csak eljön az ideje, nem kér egyebet, mint az 1918-as ünnepélyes gyulafehérvári nyilatkozat ígéreteinek és fogadalmainak nyolc évtizedes késéssel való betartatását. Azaz pontosabban: betartását, hiszen egy kisebbség soha, sehol a világon nem tudott betartatni semmit a többséggel, ha az nem döbbent rá, hogy bizonyos empátiával kell viszonyulni a más entitású közösségekhez, mert végső soron ez a közös érdek. Vagy éppen a többség igazi érdeke is! Ám ne higgyük azt, hogy a logika és az ünnepélyes kinyilatkoztatás valami csoda folytán egy csapásra föloldja az évtizedes-évszázados görcsöket, s a hazai többség prominensei a védelmi tanácsos kardcsörtetés helyett már holnap azt mondják a kezdeményezőknek: üljünk le, beszéljük meg ezt a dolgot! Nem fogják mondani, mert amíg a nagyvilágon olyan analógiák léteznek, mik ferde logikájukat igazolják, ragaszkodni fognak a rögeszmékhez, ujjal mutogatván a kurd, koszovói, boszniai, északír, nagorno-karabahi példákra. Mondván, hogy íme, mily veszélyes dolgok ezek?! Ami igaz is, csupán elfelejtik, hogy ellenpéldák is vannak (katalán, tiroli, finn, korzikai újabban), s éppen ezek az ellenpéldák bizonyítják, hogy az együttélést, a közös célokért való szuverén munkálkodást ezek szolgálják igazán, nem pedig a világ forró pontjain lángoló konfliktusos állapotok. Ha nem lehet egy húsz-huszonötmilliós kurd nemzetnek saját állama, miért akarnának a székelymagyarok valami különleges státust Románia szívében? Miért akarnának a transznisztriai oroszok, a dél-moldovai gagauzok föderatív államot a Pruton túli román köztársaságban? Nem lenne jó, mert egy esetleges (eléggé valószínûtlen bekebelezés-egyesülés) esetén nem lehetne félresöpörni a magyar autonómia kérdését, hiszen kettős mércével azért csak egy bizonyos ideig lehet mérni.
A címben az egész Kárpát-medencére érvényesnek mondottam e szindrómát, s így igaz, mert hiába teltek el hosszú évtizedek, hiába változtak országhatárok, a Trianont követő kisantantos szemlélet máig él, mindannyiunk kárára. Azokéra is, kik e koncepcióban vélik nemzeti üdvüket megtalálni.
Lehet, hogy sántít ez a kurd analógia, hiszen a szétlőtt Irakban egyébként saját autonómiával rendelkeznek, én mégis úgy látom, hogy 1920 óta és máig mi vagyunk Európa és a Kárpát-medence kurdjai, legfennebb annyi a különbség, hogy minket lehetne egy összezsugorított anyaországba átutalni és átutálni, őket bajosan, mert csupán az arab, perzsa és török türelmetlenség között választhatnának.
De ez mégiscsak Európa. Vagy nem?
Magyari Lajos
Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket!

Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.

Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.

Szavazás
Ön szerint indokolt a fizetős parkolás kiterjesztése Sepsiszentgyörgyön?









eredmények
szavazatok száma 914
szavazógép
2004-02-04: Archívum 2003–2007 - :

Hírsaláta