Mérvadó becslés szerint tizenegyezer háromszéki dolgozik külföldön, s a hivatalosan legfeljebb hét-nyolc százalékot kitevő munkanélküliség tulajdonképpen huszonöt százalékos.
E tizenegyezer polgár nem csupán a politikusok és pártok szavazótáborát apasztja majd a közelgő választásokon, de hiányzik a csonkán maradt családokból, az elárvult barátságokból, a rokonok, munkatársak köréből, s ûrt hagyott maga után valamennyi olyan kapcsolatban, mely a mindennapi jelenlét nélkül elsorvad vagy kisiklik, elsatnyul vagy merő sóvárgássá válik.
Hogy a Székelyföld, mint már annyiszor az utóbbi két-három évszázadban, máshová küldi megélhetésért fiait, hogy népfelesleget hordoz, azt ugyan felszabadulásként is köszönhetjük a mesterséges bezártság és románosító célzatú betelepítés évtizedei után, mi több, a jövedelemgyarapodást, a hazaküldött pénzsegélyt még üdvözölhetjük is - de kár lenne elhallgatni, hogy hosszabb távon a jelenség mögött a maradók életesélyeit rontó tendenciák húzódnak meg.
Szemünk előtt módosul a megye lakosságának nemzeti összetétele - a belső munkavállalási esélyek romlása ugyanis nem független a hatalmi befolyás által az egyik vagy másik közösségnek szánt jövőtől.
A kiment vendégmunkások közt ugyan, a volt gépgyár összeomlása óta, nőtt némileg a románok száma is, nem kétséges azonban, hogy a külföldön megélhetést keresők nagyobb része magyar nemzetiségû. Az ittenieket a magyarországi munkaerőpiac vonzza a leginkább, ez pedig a székelységből toborozza nagyobb előszeretettel a maga olcsóbb munkaerejét.
Az emberek zöme azonban csak, ha muszáj, indul útnak.
Ezért teendő fel a kérdés: vajon hogyan oszlanak meg a létező munkahelyek Háromszéken, hogyan gazdálkodik a megye a maga kínálatával, méltányosan részesül-e belőle az, ki itt vállalna munkát?
Az államgépezet elrománosítása nem öltött-e aggasztó méreteket? A rendőrség, csendőrség, számvevőszék, bankélet, pénzügy, igazságszolgáltatás, ügyészség, bírói kar, fogyasztóvédelem, helyőrség, prefektúra, vasút, villamosmûvek, megyei erdészet, erdészeti felügyelőség, munkaügy, környezetvédelem, egy sor országos hatóság helyi hivatala, felügyelősége, fiókja, kirendeltsége egynemûvé vált vagy kezd válni, az erózió folytatódik, teret hódít a szemlélet, miszerint ezeknek egzisztenciát elsősorban és mindenekelőtt a románoknak kell nyújtaniuk. Ijesztő, hogy a nem magyar igazgatók, intézményvezetők kinevezése mihamar a személyzet nemzetiségi arányai számunkra hátrányos megváltozásához vezet. Hogyan beszélhetünk a magyar szakemberek, munkavállalók esélyegyenlőségéről ott, ahol a megürült állást ők már eleve nem nyerhetik el? Természetes-e, hogy Háromszéken és Sepsiszentgyörgyön ma hátránnyal indul munkahelyet keresni a szakiskolát, főiskolát, egyetemet végzett fiatal - ha székely?
Ideje elszámoltatni legalább az állami és közintézményeket e tekintetben, mert ezeket csakis hatalmi visszaélés révén sajátíthatja ki magának az országosan többségi nemzet.
B. Kovács András
Támogassa a Háromszéket!
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó).
Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.