Történelmünk: A Székelyek Erdélyben

2004. február 5., csütörtök, Archívum 2003–2007

(részlet)
Első ének
Fegyvereket zengek s nagytettü hősöket, a kik
Hadviselő kézzel legelőbb fundáltanak Erdély
Halmain országot, miután Szikambria térén
A hunnus nemzet két részre szakadva, csatázott
Egymással. Sok erős sczythák elhulltanak ottan.
És vágták nyúgot fövenyét jeles éjszaki férfiak.
Hétezeren maradának az ádáz harcznak utána,
Irnakkal, miután Aladár elhulla vitézül
És Irnakra maradt a kormány. Khába leindult
Iszter folyamnál elejének földjire vissza.
Irnak hátramaradt, s nyugoton letelepedni vágya.
Mondd el. Múzsa, mi ok késztette fel, ekkor előink.
S hogy mentek vérrel nyert országokba veszély közt.
Isteni végzetként indultak mennybeli jellel
A tündérország keresésére. Véromlással
Nyerhették az aranyalmát el az oltvizi kertből.
Ettől függe szabad húnok birodalma, tehát ezt,
Ezt óhajtá, ezt keresé a secythai hős nép.
Ott, hol szőke vizét lassú Maros a kanyarárku
Nagy Tisza habjaival, beömölve, zuhogva vegyíti
Széles térségen, hol most bástyái Legidnek
Fénylenek a környül habzó két folyami parton:
Ott nyugvának erős eleink, hogy az ütközet elmult.
Hölgyekkel, magzattal, erőtelen ős öregekkel
Vártanak alkalmat, letelepleni honnot ügyeltek.
Könnyeze a népség honnatlan, rontva. Csekély szám.
Kérte vezéreit és esedezve könyörge hazáért.
Összejövének azért a hősök tartni tanácsot.
Fegyverben, párduczbőrrel nagy vállakon, és ott
Uzon előbb dörgő hangon kezdette beszédét:

,,Sczythák, honszerzők, hadrontók, népeket őrzők!
Nincs földünk, miután nagy Atilla kihalva előlünk,
Villongás s testvérviadalban erős birodalma
Összeomlott, s megbirt sok nemzeti pártot ütének.
És fiait haddal tüzelék egymásra kikelni.
Gyengék, rontottak, vagy térjünk vissza hazánkba,
Vagy ha nem, itt földet víván, békébe maradjunk.
Avvagy erősb és több nemzetnek birtoki honján
Versengvén, végkép megemésztetik e kicsiny őrnép;
Vagy kénytetve urat szolgáland s rabkenyeren él.
Hadgyőző eleink hív fényét ködbe borítva.?

Szót végezve, leült. Felkelt Zámbor fia, Kálnok,
És rezegő hangját ekként intézte feleihez:
,,Hunnusok, országot fundálók, harczra serények!
Halljátok szavamat! Térjünk haza régi előink
Országába, nehéz rontott nemzetnek erősök
Harczaiban kétes viadallal szerzeni honnot.
Mert bár hadrahevült hunnust rettenteni nagy mív,
Hölgyeiért, haza s Isteniért dulakodva kietlen:
Ámde csekély hadinép megrontatik a nagy erőtől,
Mi harczolva halunk, feleségeink férjtelen, árván,
Gyermekek és öregek, rablóknak préda leendnek.?

Végzé s a zuhogó sereg égre emelte robajját,
És készült haza, és buzgón késztette vezérit.
Felkele most Irnak, s így monda vezéri szavával:
,,Népvezetők, hadban bölcsek, sereg őrei, sczythák!
Vajh mi okon térnénk eleink vad földire vissza.
Jég és fergetegek honjába, sovány bérczekre?
Hős eleink kijövének, ez ok késztette kijőni
Éjszakról bőv és termékeny földre lakozni.
Kinccsel, vértermelő borral gazdagra, nemesre.
És örökül hagyták unokáknak s birni sajátúl.
Térjünk vissza nehéz úton sivatagba, derékből?
Igy öregink és gyermekeink elhalnak epedten,
És keveset vezetendnek, elérvén honba, vezérink.
Most hát én egyebet mondok, ki-ki tartsa eszében.
Földet előbb fával, terméssel gazdagot és jó
Folyamokat, békés helyet vizsgálni tanácslom.
Frigyet szerzek erősb népek fejedelmivel, avvagy
Hogyha különben nem, vérrel kell szerezni honnot.
Hölgy, öreg és ifjak, fegyvert ingatni tudó nép,
Egy dandárban előálland többítni hatalmunk,
S mi vad oroszlánként, kölykért tusakodva, csatázunk.
És vagy lakföldet vívunk, benn lakni maradván,
Vagy hon nélkül ellehetünk, hadban odaveszvén,
Esküszöm én legelőbb, hogy kész leszek élni tinéktek.
Kész meghalni. Ti is vérfrigyet kössetek eggyütt,
S honnunkért fegyvert ingatván, czélra siessünk.?

Mint mikor éjszak erős zivatarja csap által az erdőn.
A tölgyek zúgnak, távolra kihallik az árzaj:
Igy zúgott a nép, a hang riadozva csapongott,
Végezvén Irnak, seregéhez szólva, beszédét.
Elláták és elszánák letelepleni nyugton.
Ekkor száz kémet nevezének menni le és fel
Halmokat és tereket szemlélni - annakelőtte
Zágon, Haddurnak főpapja, beszéleni így kezd:
,,Hős eleink mikor a Méotisz partjain által
Jöttenek, áldozatot tettek mennybéli jutalmúl
A hadakat vezető Istennek, s czéljokat érték,
Mert Isten védé. Nagy dolgot kezdve, mi is most
Áldozatot rakván, Haddurt tisztelve, könyörgjünk.?
Igy szólott és Isteninek botjára könyökle,
Visszafelelt Irnak s igy hangza vezéri szavával:
,,Botviselő főpap, Haddurnak titkait őrző!
Légyen akaratodként a szent szer, gyülni parancslom
Népeimet. Könyörög, s frigyet teend minden ezennel,
És aztán bizakodva, segített czélra siessünk.?

Monda, s parancsot adott bégyüjteni népeit, Érczkürt
Harsoga szét a nagy térségen, jött az özönnép,
S görbe karét állott. Zágon mély csendben előment,
Hozva lovat ragyogó zablán, leütötte süvöltő
Bárddal, szent vérét csészékből földre leönté,
És könyörögve borúlt Haddur képének elébe.
,,Haddur, népvezető, sczythák őrzője, hadisten!
Álld meg hadnagyaink, népünknek fegyverit álld meg,
És vigy békében boldog hon földire lakni!?

Most pedig egy jelemény úszott fenn nappal az égen,
Tûzgomb, nyúlongós szikrák hullámit omolva.
Fenn kele a seregek fejinél, s állt tartva keletre,
Lengvén hosszan elő tartósan, végre megálla
Napkeleten, sürûn lángolt, a mennydörögő hang
Távol halla, midőn elpattant és tüze elhunyt
Láták a jeleményt, s hogy mennybeli volna, gyaníták.
Felkele most Zágon s ekként szólt a sokasághoz:
,,Hadnagyok, ősnépek, Haddur kedveltjei! nemde
Égi tanács nélkül jeleményfényt lát-e halandó?
Mostan azért, mondom, minden szavaimra figyeljen;
Isteni jel, honnunk mutató fény, menve keletre
Nyugotról. Haddur látványúl adta előnkbe,
Arra keresni hazát, ottan lelepleni intvén.
És ha hiszünk Isten jelinek, bizakodva kövessük.? (?)
Aranyosrákosi Székely Sándor
Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket!

Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.

Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.

Szavazás
Ön szerint indokolt a fizetős parkolás kiterjesztése Sepsiszentgyörgyön?









eredmények
szavazatok száma 914
szavazógép