
- Kosztándi Jenő kiállítása a Képtárban 1. Nem lehet azt mondani, hogy Kosztándi Jenő különösebben elkapkodná dolgait, különös tekintettel kiállításaira. Legutoljára 1970-ben láthatták a szentgyörgyiek képeit, azóta sok víz lefolyt a Dunán és az Olton, esedékes volt már negyedszázad múltán egy újabb megmutatkozás.
2. A sors különös kegyelméből ezt a gazdag és termékeny felölelő életutat is reprodukáló tárlat egy Kosztándiról készülő katalógus bemutatásával társult, s egy jelentékeny pályatárs, Márton Árpád vezette be a képeket. Jánó Mihály mûvészettörténész, a katalógus szövegének szerzője kijelentette, hogy tanulmánya az, ami, egy katalógusbevezető, és semmi esetre sem pótolhatja a monografikus feldolgozást, amelynek immár eljött az ideje. Ezután szellemes és kedves részleteket olvasott fel a Mûvész indulásáról, bemutatva azt a képtelen helyzetet is valamennyire, amelyben a mûvészet az ötvenes évek viszonyai között fuldokolt. Igyekezett olyan fragmentumokat kiválasztani, amelyek közel hozzák Kosztándit a hallgatósághoz, s felelevenítik azokat az esztendőket is, az ,,életet?, amelyet Kosztándi egy kisvárosban töltött el. Márton Árpád is személyes hangú megnyitójában Kosztándi különleges képességeiről mesélt; élményeiről, amikor ő, a fiatalabb először találkozott különféle csoportos kiállításokon Kosztándi-képekkel, s arra kereste a választ: miért alakult így, ahogyan alakult ez a festészet? Kiemelte a képek megszerkesztettségét és a színvilágban való (jobb szó híján) elmélyülést, amely különössé és összetéveszthetetlenné teszi a korszak uralgó elvárásainak nem mindig megfelelő zsánerképekkel induló festő újabb mûveit?
3. Mindketten, a mûvészettörténész is és a pályatárs is kiemelte azt a felszabadító, felvillanyozó hatást, amelyet a fiatal Kosztándira az akkoriban Brassóban teljes visszavonultságban élő mûvész, Mattis-Teutsch János gyakorolt emberként is, mûvészként is. Így a kezdeti zsánerképek hamarosan eltûntek, és következett a színekkel és formákkal, geometrikus alakzatokkal való küzdelem, melynek során Kosztándi a hatvanas-hetvenes években fokozatosan, lassú, elképesztően körültekintő, pepecselő munkával alakította ki sajátságos szín- és formavilágát, amelyre - ahogy ezt már akkoriban is fel-felfedezik kritikusai - egyfajta monumentalitás is jellemző volt. Geometriát említettünk, és nem véletlenül! Kosztándi házi használatra egy interjúban (e sorok írójának) a vonalak sztereó hatásáról beszélt, de arról is, hogy bizonyos képeit igen szigorúan szerkeszti meg, a vonal, a forma és a szín erősíti egymást ezeken a furcsa képeken, s ami első látásra elragadó, az a színvilág elbûvölő harmóniája, ami föltétlenül a Mattis-Teutsch-stúdiumokra is visszautal, és a mûvész virtuozitását bizonyítja.
4. De festett Kosztándi másfajta képeket is, a figuralitásról teljesen tulajdonképpen soha nem mondott le! Csak említhetjük azt a történelmi érdeklődésének letisztulását és elmélyülését bizonyító mûvét, amelyik nincs itt a tárlaton, de Kézdin megtekinthető, a Dózsát, amelyen hosszú évekig kitartóan dolgozott?
5. Ismételjük, Kosztándi egyik rokonszenves vonása, hogy különös kapcsolatban áll az idővel, tudniillik nem siet. Az a felfogása, hogy van idő, semmit nem kell elkapkodni, aprólékos-minuciózus kidolgozottság jellemzi színeit; fehérjeiről hosszan lehetne elmélkedni, egyszerûen néhány festménye - így a Fehérben, a Fészek a télben, a Tavasz - sokáig felejthetetlen. A kiállítóteremben (ezt újólag tapasztaltuk) egyszerûen nem lehet elválni festményeitől; örvénylő hangulatba ragadnak magukkal, elvarázsolnak? Gyönyörûek például a Metamorfózis vagy a Genezis, amelyek a Kosztándinál nem ritka op-artos megoldások felé is nyitnak?
6. Összegzésképpen egy nagy mûvész visszatekintő kiállításának is fölfogható ez a tárlat. Reméljük, egyszer megszületik a Mûvet részletesen elemző s az erdélyi mûvészetbe beállító monográfia is? Ideje lenne?
Bogdán László
Támogassa a Háromszéket!
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó).
Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.