A Magyar Polgári Szövetséget alapítói azért hozták létre, mert vissza kívánták adni az erdélyi magyar társadalom elnémított részének a hangját. Az RMDSZ megtestesítette egypártrendszer széles rétegeket ítélt némaságra, azok közképviselettel nem rendelkeztek. Ezért lépett, nem miként állítják, az egységbontás, hanem a felszabadítás gesztusával a politikai élet porondjára, és lesz kezese egy majdani, vele is számoló erdélyi magyar egységnek - ilyenformán foglalta össze Szász Jenő, az MPSZ elnöke a székelyudvarhelyi alakuló kongresszuson pártja hitvallását. A kongresszus szünetében a szövetség szervezeti felépítéséről kérdeztük, különös tekintettel arra, hogy hírek szerint a Bihar megyei polgári körök belépését késhegyig menő vita előzte meg közvetlenül a kongresszus előestéjén.
- AZ MPSZ lényegileg ernyőszervezet, a különböző székekben és történelmi régiókban mûködő polgári egyesületeket, köröket, mozgalmakat fogja össze, van felső- és alsó-háromszéki, erdővidéki, csíkszéki, gyergyószéki, udvarhelyszéki, Maros megyei, és mától (január 31. - szerk megj.) van szatmári, nagybányai, szilágysági, kalotaszegi és bihari szervezetünk is, tehát megvan az országos egység.
- Azaz különálló pártokból álló szövetség lenne?
- Nem, egységes szervezet. Önálló jogi személyisége különben a most csatlakozók közül a bihariaknak és a szatmári Pro Civitaténak volt korábban, a többinek nem. De valamennyi belépett a Magyar Polgári Szövetségbe, tehát ennek nevét viselik mától kezdve. Azaz például Szilágyi Zsolt képviselő a nagyváradi polgármester-választáson az MPSZ jelöltjeként indul.
- Ami viszont programját illeti, annak egy kevésbé összetett országos párténál tagoltabbnak kell lennie ezek szerint, a felépítés a programra is kihat?
- Csak keretprogramot fogalmaztunk meg, a kongresszus az általános alapelveket, célokat és eszközöket szögezte le, mert az autonómia és a szubszidiaritás jegyében a területi szervezetek saját maguk töltik azt meg tartalommal a helyi sajátosságoknak megfelelően.
Ennyire telt a kongresszus szünetében egy futó beszélgetésből. Ezért itt most bár dióhéjban, de kiegészíteném azzal, ami a keretprogramban áll: ki kell vívni, hogy a romániai magyarságot elismerjék őshonos, államalkotó tényezőnek, a belső önrendelkezés alapján a Székelyföld területi autonómiát kapjon. Ezt középtávú célnak nevezi a dokumentum, azaz még az uniós integrációt megelőzően el kívánja érni, hogy a további modernizáció alapvető eszközeként mûködhessék. Ha a párt politikai jelszavakra lebontva magyarázza majd meg mindezt, akkor nyilván önálló oktatási hálózatról, a hivatalok állásainak méltányos elosztásáról fog majd például beszélni, vagy arról, hogy a bíróságtól a rendőrségen át minden intézményhez magyarul lehessen ne csupán szóban, de írásban is fordulni, s fiataljaink érvényesülése elé ne gördítsen akadályt a lakosság nemzetiségi összetételének megváltoztatása. És még sorolhatnánk. Mindezt ma már az autonómián kívül csakis a politikai pluralizmus biztosíthatja, azaz egymás kölcsönös ellenőrzésének a rendszere, magyarán a demokrácia.
(b. kovács)
Támogassa a Háromszéket!
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó).
Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.