KármentőKözélet: Az utaknak siralmas állapotjáról

2004. február 13., péntek, Archívum 2003–2007

Mindig ugyanaz. Nem ette meg még a farkas a telet, de már elolvad a kanadai aszfalt. Előtûnnek a gödrök. Zötyög a kerék, kábán kóvályognak útjainkon az autók, kispénzûek elő sem merik venni a dákszekeret, sokba kerül a javítása. Átkozódik boldog s boldogtalan, az autósok, hogy kibírhatatlan ez így, a gyalogosok most épp velük szimpatizálnak, és egyébként is mindig szidni kell valakit. Ettől még saját nyomorúsága nem lesz kisebb, de valamelyest nyugszik lelke. Fennhangon, hogy ,,ezek? sosem csinálnak semmit, csak élősködnek az adófizetők pénzén, meg utazgatnak, és úgy általában merci bien, jól elvannak, nem is foglalkoznak a pórral, mit fáj az nekik, hogy gödrösek immár örökösen azok a fránya utak, hogy ilyképp a szegény ember egy életen át kuporgatott pénzén vásárolt járgány javítása havonta nagyobb összegre rúg, mint a konyhapénz, és ezért az asszony húzza az orrát, pedig a szerencsétlen már azt sem tudja, belülről hogy néz ki az a rohadt autó, és nem is érti, minek kell még tartani, ?sze többet ül a szerelőnél, mint a garázsban, meg már arra sem emlékszik, mikor mentek el utoljára piknikezni, bezzeg az átkosban stb. Szó szót követ, a panasz dagad, a felháborodás gigászi méretûvé növi ki magát. Utcasarkon leszólítják az újságírót, sorolják végeérhetetlenül, mit csak a vak nem lát, s hogy miért nem írja meg a szerkesztő úr, amúgy ízesen és jó vérmesen, ahogy szokta, tán csak nem ,,azokkal? cimborál, mert tudjuk jól, most olyan a világ, hogy széllel szembe senki nem pisál, de eddig legalább megírták, ami fájt a népnek, s látta-e azt a csúfságot, amit velünk ûztek, hogy télvíz idején tömködték a lyukakba a flasztert, na, ért is annyit, mint hótt lón a patkó, a világ röhög rajtunk, a sok pénzt kidobtuk az ablakon, valaki ezen is meggazdagodott, s az utak épp annyira járhatatlanok, mint azelőtt, két napot sem tartott a folt, kidobta az aszfalt magából, mint a romlott ételt a gyomor, még hogy valami új találmány, fagypont alatt kötő aszfalt, hát kellett ez nekünk, mikor arra sem képesek, hogy nyáron becsületesen befoltozzák azt a szőnyeget, akkor le akarják velünk nyeletni azt, hogy a téli toldozás milyen jó, láttuk mi a tévében, mit ér az, s megint, hogy a világ röhög rajtunk. Mit válaszoljon a sirámra az újságíró, ő maga is látja s tapasztalja e siralmas állapotot, persze, hogy igaza van, jóember, nyugtatja az utcasarkon a lagymatag napsütésben egyre tüzesebbé váló panaszost, s azt már csak magában fûzi hozzá, hogy hiába is írja meg dörgedelmes cikkét az utaknak siralmas állapotjáról, a főszerkesztő úgyis visszaadja a kéziratot. Mert mindig ugyanaz, meg sem ette még a farkas a telet, de mihelyst elolvad a kanadai aszfalt, hát előtûnnek a gödrök, zötyög a kerék s háborog a lélek.
(vop)
Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket!

Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.

Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.

Szavazás
Ön szerint indokolt a fizetős parkolás kiterjesztése Sepsiszentgyörgyön?









eredmények
szavazatok száma 914
szavazógép