A Krónika-karaván SepsiszentgyörgyönAutonómia és politikai pluralizmus

2004. február 17., kedd, Archívum 2003–2007

Az erdélyi magyar társadalom politikai pluralizmusáról és az autonómiatörekvésekről szóló politikai vita uralta a Krónika-karaván vasárnapi, Sepsiszentgyörgyön tartott 42. találkozóját. A négy és fél éve megjelenő erdélyi magyar közéleti napilap a tisztánlátásra törekvés szándékával indította erdélyi író-olvasó találkozóinak sorozatát, így a lap részéről az is tudatos volt, hogy a szentgyörgyi találkozón említett két téma köré terelte a beszélgetést. A Képtárban tartott Krónika-esten a lapot Csinta Samu felelős szerkesztő, Bakk Miklós főmunkatárs, vitaindító, Farkas Réka sepsiszentgyörgyi tudósító és Godra Árpád terjesztési igazgató képviselte, meghívottak: Albert Álmos, Sepsiszentgyörgy polgármestere, az RMDSZ alsó-háromszéki szervezetének elnöke, Kónya Ádám, a sepsiszentgyörgyi székely tanács elnöke, a Székely Nemzeti Tanács alelnöke és Tulit Attila, a Magyar Polgári Szövetség alelnöke.
A zsúfolásig megtelt teremben a Krónikát a László Attila vezényelte Magyar Férfidalárda köszöntötte, dallal kívánva a lap szerkesztőségének további jó munkát. Csinta Samu a lap felfelé íveléséről beszélt, úgy véli, a megjelent írások fórummá növelték a Krónikát, melyet március 1-jétől az eddiginél piacosabb arculattal jelentetnek meg hetente ötször. Terjesztési nehézségek miatt a szombat-vasárnapi szám megszûnik, rovatai egy része ellenben (köztük a közkedvelt Szempont) helyet kap a húszoldalasra duzzasztott pénteki számban.
A kitûzött vitatémákat Bakk Miklós vezette fel, vázolva a jelenlegi helyzetet. Kiindulási pontként leszögezte, míg az RMDSZ azt gondolja, hogy először gazdaságilag kell megerősödni, intézményeket építeni, és csak azután, de leginkább az EU-csatlakozást követően kell az autonómiával foglalkozni, addig a másik tábor úgy véli, az autonómiát most kell követelni, mi több, csatlakozási feltételként kezelik.
Kónya Ádám határozottan képviselte az SZNT álláspontját, miszerint nem csak ideje van az autonómiakérdésnek, hanem már egy sor lehetőségről lemaradtunk, többek között az RMDSZ tisztségviselői elsüllyesztették az 1989 decemberében szentgyörgyi értelmiségiek egy csoportja által kidolgozott programtervezetet, minimalizálták a Gross-jelentést és a vonatkozó Európa tanácsi határozatokat.
Meglepetést okozott Albert Álmos bejelentése, amit Demeter János megyei tanácselnök is megerősített, miszerint Kovászna megye a román állam eltartottja, ugyanis a központból több pénzt kap vissza a megye, mint amennyit befizet. Márton Árpád képviselő is belekapaszkodott ebbe az információba, szerinte nem jó egy olyan autonómiatervezet, amely az önfinanszírozásról szól, holott a valóságban, lám, a megye nem tudja fenntartani önmagát. A képviselő hangsúlyozta, hogy másutt csak úgy jöhettek létre területi autonómiák, hogy az illető országokban alkotmányosan meghatározott regionális közigazgatás mûködik, tehát adott a régiós felosztás. Tulit Attila felrótta, hogy az RMDSZ a román kormány fogadatlan prókátora lett a csatlakozás sürgetésében, holott feltételeket is állíthatna, például a székelyföldi területi autonómia megvalósulását.
A gazdasági fejlesztés s majd csak azután autonómia sorrenddel nem ért egyet Kovács István unitárius lelkész, aki határozottan kiáll amellett, hogy ,,az ember akkor kezd el otthont, hazát, intézményeket teremteni, amikor céljai vannak, értékeiért kiáll, és nem az egyéni és pártérdekek szerint lesi Európát, hanem felvállalt értékei mentén alakítani kívánja azt?. A témával kapcsolatos hozzászólásokban többek között elhangzott: a fejlesztési régió és a területi autonómia közötti lényeges különbség, hogy utóbbi esetében a határokat nem adminisztratív úton húzzák meg, hanem a lakosság összetétele szerint, az etnikai arányok pedig megváltoztathatatlanok (Pethő István); a hazai magyar közélet többet érdemel annál, hogy az autonómiát leszûkítsük a politika síkjára; az autonómiatörekvésekben nem a hatalom megszerzése a legfontosabb, hanem a közszolgálat (Ferencz Csaba); az RMDSZ erőltette az alkotmánymódosítást, most pedig azt mondja, ebbe az alkotmányba nem fér bele az autonómia (Antal Álmos). Varga József és Szotyori Nagy Áron az elkobzott, vissza nem szolgáltatott javak, a románok által felvásárolt háromszéki földek kapcsán szólt hozzá, Nagy Gábor felrótta, hogy a hivatalokban egyes magyar igazgatók románul beszélnek, hogy a magyar pedagógusszövetség megyei elnöke a Pedagógusok Házáról, melynek igazgatója, csak román nyelvû ismertetőt állított ki a tanfelügyelőségen, idős Sántha Imre az RMDSZ-színekben megválaszott helyi és megyei önkormányzati vezetőktől kérdi, mit tettek annak érdekében, hogy miként éppen ők állítják, a megye ne legyen a román állam eltartottja.
Bakk Miklós másik felvetése, hogy az erdélyi magyar társadalom politikai pluralizmusa vajon milyen választási magatartást eredményez, szintén vitát váltott ki. Bakk kérdése: az új alternatív szervezetek besorakoznak-e az RMDSZ-be már a helyhatósági választások előtt, vagy külön indulnak, illetve az önkormányzati választások után létrejöhet-e egy új szövetség vagy választási párt, mely magyar képviselők parlamentbe jutását tûzi ki célul?
Márton Árpád képviselő hozzászólása váltotta ki a legtöbb reakciót erre a kérdésre. A honatya azt állította, hogy Kovászna megye román lakosságú települései, a többségi román, illetve fele-fele vagy közel fele román arányú települések (összesen tizenhárom közigazgatási egység, köztük Kovászna és Bereck is) olyan választási eredményt jegyeznek majd, amelyben a széthúzásnak köszönhetően ott is alulmaradnak a magyar polgármesterjelöltek, ahol a románság aránya csak 25 százalék. Szerinte ez esetben lesz magyar szavazó, aki a román jelöltre adja voksát, a többi magyar szavazat pedig oly mértékben megoszlik majd, hogy veszít a magyar jelölt. Ezért egyetlen alternatívának a közös előválasztást fogadja el, mert szerinte az igazi ellenfél nem a magyar magyarnak, hanem a román a magyarnak. Bíró Béla publicista vehemens reakciójában leszögezte, rettenetesen visszás, hogy Márton Árpád a románokkal fenyeget, miközben az RMDSZ a parlamentben saját politikai hatalma megerősítéséért erkölcstelenül és gátlástalanul együttmûködik a románokkal. Bíró szerint a feleknek (RMDSZ és MPSZ - szerk. megj.) meg kell találniuk a román szövetségeseket, véget kell vetni az etnikai szavazásnak, győzzön, aki jobb.
Albert Álmos szerint akár új párt is létrejöhet, de ki lesz a főnök?, és mi lesz, ha úgy járunk, mint a szerb parlamentből kimaradt vajdaságiak? A Magyar Polgári Szövetség kitart az önálló részvétel mellett a helyhatósági választásokon, de az még kérdés, hogy a jelenlegi kirekesztő RMDSZ-szel lehet-e szövetkezni a parlamenti választásokra - véli Tulit. Gróf Teleki Pál szavait idézve szólít fel Kónya Ádám: ,,Merjünk magyarok lenni.? Kovács István lelkész nem enged véleményéből: ,,Ha van kellő alázat és bölcsesség, lehet együttmûködni, lehet vállalni a pluralizmust, és akkor a magyarság már nem önmagában lesz egyedül üdvözítő, hanem az érték fog számítani.?
A mindeddig leghosszabb Krónika-találkozót Csinta Samu felelős szerkesztő sikeresnek minősítette, szerinte elérték céljukat, hisz csupán annyira vállalkoztak, hogy segítenek a tisztánlátásra törekvésben.
Fekete Réka
Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket!

Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.

Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.

Szavazás
Ön szerint indokolt a fizetős parkolás kiterjesztése Sepsiszentgyörgyön?









eredmények
szavazatok száma 914
szavazógép