
Ebben a szentföldi faluban is akkora a csend, hogy meg lehetne kapálni. A falusi székelynek az a valamirevaló érték, amit meg kell kapálni. Értsd: meg lehet mûvelni. Kurtapatakon ezt így mondták: ,,A pityókaföldet a burjántól, a csendet a zajtól kell megtakarítani, azt kell kikapálni belőle.?
Sok víz folyt le a Közbércről 1567 óta. Ebben az esztendőben említették ugyanis írásos formában a nevét első alkalommal ennek a falunak. Részletes falumonográfia nem készült róla. Újkori történetét a korabeli sajtó, polgári és egyházi dokumentumok őrzik. Írásos említése óta 437 esztendő pergett le a történelem rokkáján.
Beszélő adatok
Az 1567-es összeírás alkalmával ebben a faluban hét kaput jegyeztek. Így hát nem lehetett itt több, mint félszáz lélek. Ekkor - és azóta is - Kurtapatak Esztelnek filiája. Hogy mi történhetett az első összeírás óta eltelt háromszáz esztendő alatt, nehéz lenne kikutatni, annyi azonban bizonyos, hogy 1868-ban 630 római katolikus lakott már itt. Létezett egy gazdag erdővagyon, a hegyi kaszálók és a szántóterületek egész sora, a füvet termő vizenyős rét, s mégis, a XIX. század derekán jegyzett demográfiai csúcsot jelentős apadás követte: 1903-ban a római katolikus lelkek száma (megjegyezzük, hogy ez tiszta katolikus falu) már 490-re esett. A két világháború és a totalitárius rendszer a falvak lakóinak egy részét elvándorlásra kényszerítette. Így volt ez Kurtapatakon is, az utolsó népszámlálás már csak 250 lélekről tanúskodik. Az 1968-as új közigazgtási beosztás óta ez a falu, a mater Esztelnekkel együtt, Kézdiszentkereszthez (Polyánhoz) tartozik.
Jó kataszteresnek kellene lennie, aki fel tudná térképezni a jelenlegi Kurtapatak határát, erdős területét, megrajzolva a hivatalos és nem hivatalos parcellákat. Megtörtént ugyanis itt is az ősfoglalás 1990-ben, de a birtoklevelek egy része még nem került sem a tulajdonos, sem pedig a kataszteres topográfus kezébe.
Mit remélhet?
- Mire számíthat, mit remélhet Kurtapatak az ez évi költségvetésből, hisz ők is adófizetők? - tettük fel a kérdést Jakab Editnek, Kézdiszentkereszt község alpolgármesterének.
- Az összköltségvetés 8,4 milliárd lej. Ebből 3,5 milliárd a tanügyiek fizetése. Ebből fogják fizetni a kurtapataki óvónőt és tanítót is. A faluban lakó jövedelem nélküliek, kis jövedelmûek szociális juttatásait, a segélyeket az erre a célra leosztott 1,1 milliárd lejből fogjuk fizetni. 450 millió lej áll az önkormányzat rendelkezésére a soron levő javítások-tatarozások elvégzésére, 800 millió lej pedig falufejlesztésre. Ebben van benne az utak javítása, a közvilágítás és sok más munkálat. Kurtapatak is kapni fog ebből, annyit, amennyit meggyőző módon kér és alátámaszt a képviselő.
- Van-e igény földgázra ebben a faluban? - tettük fel a kérdést Keresztes Elemér képviselőnek, tekintettel arra, hogy a tanács 80 millió lejt különített el ilyen célokra községszinten a költségvetésben. A Szentföld e sarkának népessége úgy véli, hogy bár van fa az erdőn, azzal csínján kell bánni, az Erdélyi-medence földgázára igényt tartanak, hisz itt vezet át az a fővezeték, mely a diktatúra éveiben csak az ókirálysági, határon túl élő honfitársakat látta el. Ennek a zónának a számára nem hagytak jóvá akkoron földgázkvótát.
- Egy előzetes felmérés azt mutatja, hogy a kurtapatakiak nem nagyon óhajtják ezt az energiahordozót - pontosított a képviselő, aki nemrég tért haza magyarhoni útjáról, ahová az Esztelnekkel közösen ápolt testvértelepülési kapcsolat erősítése érdekében utazott. Segesd ez a település. A segesdiek tavaly nyáron látogattak el Esztelnekre és Kurtapatakra, ebben az évben a mieinken a sor.
Közelebbről nézve
A tavalyi költségvetésből sikerült teljesen kijavítani a helybeli kultúrotthon épületét. Megújult a tetőzet, festettek, lemázolták az asztalosmunkát, felszámolták azt az épületrészt, melyet megtámadott a pusztító gomba. Egybevágóan hangoztatták adatközlőink, hogy ezért köszönettel tartoznak a polyáni önkormányzatnak. A kultúrotthon mûködtetésére nem osztott le egy település esetében sem külön összeget a tanács. Úgy tekintette, hogy ezek az intézmények önellátóak, bevételükből kell végezniük a kisebb karbantartási munkálatokat, fizetni a kisebb kiadásokat. Sajnos, a szépen kijavított kultúrotthonban csak egy kosarasbál és egy szilveszteri rendezvény jelentette a magyar jellegû mûvelődési munkát. Keresztes Ildikó szavai szerint, akit ezzel a tevékenységgel bíztak meg: nem pártolta fel a falu olyan mértékben, ahogyan az elvárható lett volna. Távol állt tőlünk, hogy felelősségre vonjuk - mint a letûnt rendszer idején - Mike Sándor tanítót vagy az óvónőt, hogy éreznek-e egyáltalán valamelyes hivatást a falu közmûvelődése iránt. De mert tolakodott a kérdés, megkockáztattuk. A múlt század első felében, amikor nem volt kötelező feladata a tanügyinek a ,,kultúrmunka?, a mûvelődési életet a mindenkori kántortanítók-tanítónők, falusi értelmiségiek szervezték, irányították. A fiatal tanító, aki egyébként sikeres munkát végez, elmondta, hogy a közöny, a kényelem, a televízió jelenléte is egyfajta akadálya az efféle munkának. ,,Jobb, ha az igényre, a helyiek kezdeményezésére bízzuk a közmûvelődést, nem úgy mûködik ma már ez, mint valaha...? - válte, és beszámolt arról, hogy milyen jellegû mûvelődési tevékenység zajlik az iskolás és óvodás gyermekek körében és abban a klubhelyiségben, melyet az iskola egyik termében rendeztek be, és melyet látogatnak a helybeliek is.
Csokorba szedtük
A falugondoknál adatközlőink nem állítottak fel semmilyen fontossági sorrendet. Legtöbbjük számára az tûnik a legfontosabb megvalósításnak, amit látni, amit tapintani lehet.
- Szép kis székely kaput állítottunk a temető elébe, melyre büszke az egész falu - kezdték a felsorolást. - Nem tanácsi pénzből, hanem kurtapatakiak közmunkájával kicseréltük a vizet levezető cementkarikákat az Iskola utcában. Nem tudjuk felmérni, hogy megtett-e minden tőle telhetőt a polyáni tanács és Csavar Károly polgármester annak érdekében, hogy a jobbacska idő beálltával maradéktalanul javíttassa meg a megyei tanács a falun áthaladó megyei mûutat, melynek aszfaltburkolatát rettenetesen tönkretette a téli fagy. A 2003-as esztendőben semmi pénzt, semmi segítséget nem kaptunk a polgármesteri hivataltól arra, hogy valamicskét is feljavítsuk a falu sáros utcahálózatát. Azt már említeni sem merjük, hogy a mezei utakat is meg kellene buldózerezni-gréderezni, járhatatlanok lesznek rövid időn belül. Sajnos, a közvilágítás sem a legjobb. Egypár helyen ég csak a körte. Kértük, hogy küldjenek égőt, és azt felelték, hogy akinek olyan sürgős, vegyen a zsebéből és tetesse fel...
A sikerről kevesebbet
- Ha a sikerek felől érdeklődik a riporter, az emberek szûkszavúaknak tûnnek. Szabadkoznak: ,,nem akarjuk, hogy dicsekvésnek vélje az olvasó? - mondták. Fekete Lászlót, a helyi erdő-közbirtokosság elnökét mégis arra kértük, mondja el, hol tartanak.
- Mi az elsők között, 2001 januárjában alakultunk 733,2 hektár erdőterülettel. Ebben benne van a falu közelében lévő csereerdő (360 hektár), a többi a Veresvíz tartományában található, közel az ezeréves magyar határhoz. Most dolgozik egy fővárosi cég az üzemtervünkön. Az utolsó összeget akkor fogjuk kezükbe adni, amikor megkapjuk az aktákat. Ez lesz az utolsó tartozásunk. Komoly összeget, 4800 dollárt kell kifizetnünk. Elég nagy összeg a mi erőnkhöz mérten. A kezdet nagyon nehéz volt, a pénzecskét a tagoktól is össze kellett gyûjtenünk. Tudtunk osztani is a tagoknak. Első osztáskor egy-egy milliót adtunk egy tulajdonjog után, ami 1,97 hektár erdőt jelentett. Ezenkívül kapott mindenki másfél öl fát. Tavaly még adtunk minden jogra 750 000 lejt és 7 méter fát bérmentesen, és haza is vitettük a tagok udvarára. Utóbbi osztás még folyamatban van, még nem kapta meg mindenki. Erre az évre még levágni való fánk is van. Háromnegyedét már lebélyegezték. Ez olyan 2000 köbméter, de a 2004-es kvóta szerint van még jogunk 1400 köbméterre. Vágottainkat - szerencsénk volt - az erdészet saját költségén beültette, a többi a mi kontónkra megy. Nem dicsekvésképpen mondom, de a közbirtokosság közel 30 millió lejjel szponzorálta a temető székely kapuját, melyet gelencei mester faragott. Mi vettük az említett lefolyóhoz a cementkarikákat is. A munkálathoz a falu is szépen hozzáállott: kalákáztak.
Írják meg az írástudók
Keveset tudnak a maiak Kurtapatak múltjáról. ,,Írják meg magik, magik, az írástudók - mondták. - Mi nem sajnáljuk a pénzt, meg is vesszük.?
- Mit tud a Zsidóvárról? - kérdeztük a 67 éves Fekete Lászlót.
- Sajnos, bár érdekelt, semmi pontosabbat nem tudok. Annyit, hogy valami régi dolog lehetett, mert az öregek szerint a falu nem itt feküdt, hanem valamivel fennebb, a Kerekbikk kertjénél, közel a várhoz. Később költözött le ide a település. A Baka család alapította. A kurtapataki Zsidóvár nem képezte - mindmáig - régészeti kutatás tárgyát. A jelenlegi régészek feltételezik, hogy ,,valami őskori erődített település lehet?. Régebb, a körkörösen megépített falrakat miatt kaphatta a vár nevet. A zsidó szócska azonban talány maradt.
Van papja a falunak
Az esztelneki ferences rendházban - Aba atya társaságában - találtuk a kurtapataki filia új lelkészét, a csíkszentsimoni születésû t. Sándor József plébánost.
- Tavaly augusztus 1-jétől szolgálok Esztelneken, a kurtapataki és a kézdicsomortáni filiákban. Szárhegyen voltam egy kevés ideig kicsipap. Utána Aranyosgyéres lett a szolgálatom helye. Egy darabig Ákosfalva papja voltam. Innen helyeztek Jobbágyfalvára, ahol hét esztendőt töltöttem. Én még csak most kezdek ismerkedni az anyaegyház és a két filia nem is kevés gondjával.
A kurtapatakiak örömmel újságolták, hogy végre nekik is van papjuk. Idejövetele után minden második vasárnap szentmisére szól a harang a hegyen trónoló, Szent Péter és Pál apostolok emlékére felszentelt kápolnában.
Kisgyörgy Zoltán