Nyílt tér: Nyílt levél a rétyi Cserésdomb közbirtokosság tagságának

2004. február 20., péntek, Archívum 2003–2007

A Rétyi Nyírben felépített hét végi házak jelenlegi tulajdonosai - na meg a csak területet igénylők -, több mint száz család, látván, hogy a rendszerváltás óta eltelt tizennégy év alatt nem sikerült megvalósítani a megyei tanács határozatát, egy víkendtelep kiépítését azon a területen, amely a Rétyi-tó mellett a rétyi tanács tulajdonába ment át a helyi kollektív gazdaság megszûnésével, úgy gondoltuk, ezen levelünkön keresztül tudatjuk Önökkel mint a részben beépített területek tulajdonosaival, hogy is kerültek oda a házikók, és mik a mi elképzeléseink, javaslataink a felmerülő problémák intézésére.
Abban a tanulmányban, melyet a Kovászna Megyei Tanács és a Réty Községi Tanács megrendelésére a Deák Proiect magán tervezőiroda 1991-ben elkészített, az elemzett terület 14 parcellát foglal magában (telekkönyvi számok: 154, 366, 356, 164 és 251, összesen 868 643 négyzetméter). Tekintettel arra, hogy az első helyszínrajzon kívüli területekre is épültek házak, a fenti tanácsok megrendelésére a tervező többször is újramérte és újra elkészítette az új területrendezési rajzokat. Sajnos, ezek a tanulmányok (PUZ) nem kaptak jóváhagyást, nem lehetett tovább haladni az építkezési engedélyek megszerzéséért, holott a rétyi tanács (polgármesteri hivatal) 1992-ben és 1993-ban bérleti szerződést kötött a fenti területekre (150-200 m?-ként) azzal a céllal, hogy oda majd a bérlők építhessenek az elkövetkező években házikókat. Tehát nem mentünk csak úgy elvenni a más területét, mint ahogy azt a faluban hangoztatják egyesek, akik nem akarják elismerni azokat a szerződéseket, amelyek alapján az elfoglalt területekért a megállapított bért 1994-ig rendesen fizettük (30 lej/m?, azaz 6000 lej/év/200 m?). Utána a tanács nem vette el a pénzt, hivatkozva arra, hogy nem jogosult a bérre, mivel a terület még nem ment át telekkönyvileg az ő tulajdonába. Továbbá fizettük és fizetjük rendesen a megszabott házadót minden évben, ellenben nem fizettük - pár kivétellel - azt a ,,sátorozási adót? (napi tízezer lejt), amit az 1994/27-es törvényre hivatkozva szabott meg a rétyi polgármesteri hivatal a 2001. május 10-i jegyzőkönyv alapján a nyári szezonra, a 2001. május 1. és 2001. október 1. közötti időszakra. Közel féléves késéssel közölték velünk ezen adót az 1061-es számú levélben, amelyet 2001. szeptember 9-én postáztak. Ez a levél még azt is tudtunkra adta, hogy ha nem fizetünk ,,sátoradót?, a házainkat le fogják bontani.
Az évek teltek, a területek sorsa nem intéződött, kénytelenek voltunk sokszor feltenni a kérdést: KINEK A PÁLYÁJÁN VAN A LABDA?
2001 szeptemberében kihallgatást kértünk problémáink megoldására a megye kormánymegbízottjánál, voltunk az alprefektusnál is, majd az év novemberében hosszú levélben kértük Réty Polgármesteri Hivatalát, segítsen a kialakult helyzet rendezésében, figyelembe véve, hogy több rétyi személy is pert indított a terület megszerzéséért (visszaszerzéséért), ami újabb időeltolódást jelentett. Annak is tudatában voltunk, hogy szûkös a tanács pénzügyi kerete, éppen ezért felajánlottuk abban a levelünkben, hogy háztulajdonosonként évente 500 000 lejjel hozzájárulunk a tanács költségeinek fedezéséhez, és utólag kifizetnénk még a ,,sátorozási díjat? is, ha levelünk címzettjei (a rétyi polgármester és alpolgármester) az első tanácsülésen vállalják, hogy 2002-ben megoldják, a közös elvárások szerint, a terület dolgát (magyarán: telekkönyvezik a tanács tulajdonába), a pénzt pedig beleszámítanánk a kon­cesszionálás vagy bérbeadás végösszegébe, és minden évben fizetjük a törvény által megszabott területi díjat és az épületadót is természetesen.
Választ nem kaptunk a felajánlásunkra, csupán a ,,sátorozási díjjal? kapcsolatosan írt válaszlevelében (2001. december 17./1623) a polgármesteri hivatal.
Közben, az elmúlt év nyarán megtudtuk, hogy azok a területek, amelyeken a házaink vannak, visszakerültek a közbirtokosság tulajdonába. A Cserésdomb elnevezésû közbirtokosság 2003. szeptember 2-án a 8-as számú levéllel tudatta velünk, hogy a tagság még 2003. július 12-én tartott rendkívüli közgyûlésén, 42 személy jelenlétében (másodszorra összehívott gyûlés) elhatározta, hogy bérbe adja nyílt árverés alapján az 5 hektár területet, a részleges rendezési terv (PUZ) jóváhagyása után, tíz évre, évi 1 euró/m? bérrel és ötmillió lejes árverési részvételi díjjal. A válaszra tíz napot kaptunk, ezért szeptember 7-én összeült 58 háztulajdonos, mely alkalommal mindenki kinyilvánította egyet nem értését mind a kiszabott bérrel, mind a szerződés határidejével. Jegyzőkönyvbe foglaltuk az ott elhangzottakat, a javaslatokat, azt egy levéllel 2003. szeptember 11-én elküldtük Rétyre a Cserésdomb közbirtokosságnak, és ebből egy példányt a Kovászna Megyei Tanácsnak, amelyben megírtuk, hogy kérjük a szerződés határidejét a házak élettertamának idejére megkötni, a bért pedig évi 760 000 lejre megszabni, amely összeg akkor 20 eurónak felelt meg. Ennek a bérnek a megjelöléséhez alapul vettük a megye egyes helyi tanácsaitól kapott adatokat a hasonló területek bérbeadásaival kapcsolatosan, úgymint:
Bálványosfürdő - 60 millió lej/250 m? terület az épületek létezésének idejére
Málnásfürdő - 230 000 lej/ 250 m? terület/év
Uzonkafürdő - 30 lej/m?/év.
Írásban választ nem kaptunk a közbirtokosságtól, telefonon ellenben az elnök úr tudtunkra adta, hogy elemezték az általuk előzőleg megszabott bért: az évi 1 euró/m? helyett 0,80 euró/m? összeget kérnek, és minél hamarabb tudassuk velük, ha ezt elfogadjuk, mert február elején a közgyûlés elé akarják vinni.
Mi, háztulajdonosok január 11-én ismét összegyûltünk - jelen voltak a közbirtokosság vezetői is -, próbáltunk egyezkedni, de az akkor ott levő harminc háztulajdonos ezt a 0,80 eurót is nagyon sokallta, ezért felajánlottuk, hogy fizetünk egymillió lejt évente a 200 m?-es területekre mint bért, amit minden évben módosítunk a valutaváltozás függvényében. Rövid számítgatás után az volt a véleményük az ott levő vezetőknek (Pál Zsuzsannának, Dálnoki Lajos és Bukur Béla uraknak), hogy azért kevés a felajánlott összeg, mert abból nem tudják megrendelni a PUZ-t és még némi topofelméréseket. Igaz, nem értettük meg a számítgatásukat, de hogy segítsük a szóban forgó akciót, felajánlottuk, hogy a szerződések megkötése után három évre előre kifizetjük a fenti összeget.
Időközben tanulmányoztuk az 1991. évi, újraközölt 18-as számú, földalapról szóló törvényt és az 1997. évi 169-es törvény alapján igényelt mezőgazdasági földterületek és erdők feletti tulajdonjog visszaállításáról megjelent törvényt, mely a TÁJÉKOZTATÓ és GYAKORLATI ÚTMUTATÓ a 2000. évi 1. számú, a mezőgazdasági földterületek és erdők tulajdonjogának visszaállításáról szóló törvény alkalmazására címû kiskönyvben jelent meg, szerzői B. Garda Dezső, Birtalan Ákos, Ráduly Róbert Kálmán és Tamás Sándor, kiadta a T3 Info Kiadó 2000-ben Sepsiszentgyörgyön.
A fent említett törvény I. fejezete 2. cikkelyének 1. pontja kimondja, hogy a tulajdonjog visszaállítása a területek régi helyén történik, amennyiben azok szabadok. A III. fejezet 47. cikkelyének 2. pontja előírja, hogy kivételt képeznek a tulajdonjog régi helyén történő visszaállítása alól a következő erdők: (?) b) azok a területek, amelyeken (?) vagy más létesítmények vannak, illetve ahol ilyenek a megvalósítás szakaszában vannak (?).
A rétyi nyíri víkendtelep a megvalósítás szakaszában van, és szerintünk figyelembe kellett volna venni, hogy a visszajuttatott földterületeken építmények találhatók, illetve ezek kivitelezési, tervezési szakaszban állnak (vannak) - és ezen területek közvetlen közelében más területeket kellett volna juttatni a közbirtokosság számára (24. cikkely, az 1991. évi újraközölt, 18. számú földalapról szóló törvény 45. cikkelye 2. pontja értelmében).
Figyelmébe ajánljuk a közbirtokosság vezetőségének, hogy tanulmányozzák át alaposan a bérbeadási törvény előírásait, mert az teljesen eltér a koncesszionálási törvénytől.
Javasoljuk, hogy tartsunk közös megbeszélést a megyei tanács illetékes alelnöke és a területi fejlesztési igazgatóság képviselőjének részvételével.
Továbbra is fenntartjuk azon javaslatunkat, amit a 2003. szeptember 11-i levelünkben is írtunk, hogy - figyelembe véve a közbirtokosság és a községi legeltetési területek hiánya által okozott gondjait - kérjük a tagságnak, jobban mondva a közgyûlésnek a beleegyezését ahhoz, hogy Réty határában vehessünk cserébe az elfoglalt területek ellenében 5 hektár területet, amit a közbirtokosság nevére telekkönyveztetnénk.
Részünkről megvan a jóakarat a dolgok jó irányú rendezésére, de ugyanezt kérjük a közbirtokosság részéről is.
Megválasztott ügyintézők: Dorel Chiricescu, Halmágyi Levente, Kertész Dávid
Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket!

Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.

Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.

Szavazás
Ön szerint indokolt a fizetős parkolás kiterjesztése Sepsiszentgyörgyön?









eredmények
szavazatok száma 914
szavazógép