
Könyvbemutatóra gyultünk a témához illo szimbolikus helyen, Sepsiszentgyörgyön, a régi megyeháza Gábor Áron Termében. A bemutatandó mu: Romániai Magyar Évkönyv, 2003. Bodó Barna, hírneves háromszéki család sarja (Torja-Sepsiszentgyörgy), a Székely Mikó Kollégium végzettje, bánsági magyar szórványba szakadt hazánkfia, az ottani nemzettársaink kulturális életének a hajtómuve - és nem a kipufogó (szó)csöve -, a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem tanára - no nem folytatom. Kolozsvárról érkezett hozzánk, háromszáz kilométert soforködött - magad, uram, ha szolgád nincs alapon -, és ha valakinek valami kétsége lenne az útviszonyok borzalmait illetoen, érdeklodjék a hivatásos gépkocsivezetoktol, vagy pillantson rá bármelyik hosszú távú fuvaros kocsijának a külsejére.
Érkezésének hírére össze is gyultünk annak rendje (?) és módja (?) szerint mind a huszonöten - honnan is? A társaság mintegy kétharmada nyitogatja Sepsiszentgyörgyön a lakása ajtaját, ezek többsége a rendezvényszervezo könyvtár alkalmazottja, néhány hölgyvendég Bodó Barna kolozsvári tanítványai közül került ki, Antal Erika, a marosvásárhelyi rádió munkatársa férjével, Sebestyén Mihállyal éppen a városban tartózkodott, és jelentos kulturális eseménynek minosítvén az összejövetelt, ok is megjelentek. Voltunk még néhányan, újságírók, megátalkodott rendezvénylátogatók, nem sorolom, mert valaki még azt hinné, hogy sokan voltunk.
A nem év-, hanem évtizedkönyvnek minosített testes kiadvány afféle magyar sorsfaggató annales. A benne tálalt témák többsége egy évtizedet fog át, és ebben a magyarságnak a maga által épített fészek kitelelésre, túlélésre való alkalmatosságát vizsgálták a szerzok.
Sepsiszentgyörgyöt sokan egyetemi városnak titulálják, valóban, foiskolája is van neki, no meg vannak híres iskolái számos tanári népekkel, több száz mérnöke, orvosa, papja és kántora, sok-sok civil egyesülete, alapítványa, mit tudom én, még mije van és mije nincs neki. A rendezvények iránti általános érdeklodésre sem lehet panasz, van ilyen, mert éreznék meg csak a népek a mititejszagot a dendrológiai parknak is beillo városközpontban, látnák csak az ökörsütést a Park vendéglo parkolójában, megnézhetnok, micsoda kulturális tolongás van itt! A nagy érdeklodés télvíz idején sem marad el, mert fürödjék csak egyet a polgármester a városi fedett uszodában, akkora híre kél ennek, s úgy csámcsognak rajta az erre jó orrú és szavú népek, mintha a polgármester szolgálati kocsijával és anyaszült meztelenül hajtott volna be a fürdovízbe vagy az emeleti gyulésterembe. A város sorsának alakulása lenne a tétje e magas szintu kulturális érdeklodésnek?
Az ,,évtizedkönyv? néhány cseber fürdovizében elféro szerzoi-olvasói azt osztották - szorozni nincs is amit -, hogy tízévnyi idoben, amennyibol az évkönyv merített, mennyit fogyott az erdélyi magyarság. Mennyivel apadt a magyar népesség a ránk annyi és akkora szerencsétlenséget zúdító elozo évszázadban. Szó esett a szórványban eltunt kétszáz magyar egyházi közösségrol mint a székelység elorevetített sorsképérol, volt, aki megrajzolta az egyre inkább almafához hasonlító erdélyi magyar korpiramist, amelynek árnyékából idegenbe menekülnek a szüloanyák, a gyereknemzésre alkalmas és hajlamos férfiak.
Baj, nagy baj.
De az sem sejtet jót, ha ekkora fogyásban-fogyatkozásban van a kultúra iránti kíváncsiság. A rendezvények néptelenek, a könyvesboltok könyvesek, de vásárlók híjával vannak, könyvbemutatók alkalmával a szervezok örülnek, ha néhány hazánk- meg atyánkfia hazalátogat a még mindig kultúrközpontnak, sot egyetemi városnak vélt székely metropolisba, remélvén, hátha bebotázik helyettünk is múzeumi, képtári, könyvtári vagy színházi rendezvényre.
Nos, képzeljük el, mire és hova vezet majd, ha ez a kétféle fogyatkozás - a népességi és a kulturális - egy szekér után köt bennünket, s úgy vonszolja maga után a maradék magyarokat.
Sylvester Lajos
Támogassa a Háromszéket!
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó).
Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.