Csatát nyert a Bikfalvi Közbirtokosság, ám a háború folytatódik
Végleges és visszavonhatatlan ítéletet hirdetett a megyei törvényszék a Bikfalvi Közbirtokosságnak a megyei földtulajdonjog-megállapító (a továbbiakban földosztó) bizottság és Bodzaforduló városa elleni perében: részben helyt adott az óvásnak, és részben megsemmisítette az alapfokon a bodzafordulói bíróságon hozott döntést, mely Bodzaforduló városának ítélt egy, korábban a jogelőd, a bikfalvi Kétág Katonaság Közbirtokosság tulajdonát képező, 67,8 hektáras erdőrészt, szakemberek szerint Bodza-vidék legjobb minőségû erdejét, melyet titokban a dobollói önkormányzat és a prefektúra Bodzafordulónak játszott át. Ezáltal hosszas küzdelem után csatát nyert a Bikfalvi Közbirtokosság, ám a háborúnak nincs vége, az ítélet csupán arról szól, hogy a Bornás erdő nem lehet Bodzafordulóé. Azért még meg kell küzdeni, hogy a birtokrész jogos tulajdonosához kerüljön.
Lopják erdeinket, avagy hogyan akarják megkaparintani a Bodza vidékiek a prefektúra támogatásával, Cîrl?nescu hathatós segítségével címû, 2003. szeptember 23-25-e között megjelent riportunkban bemutattuk a titkos manővereket, rávilágítottunk a csalásra, és a Lokodi Anna vezette Bikfalvi Közbirtokosság kitartó harcát is ismertettük. A történet a megyei törvényszéken folytatódik, minekutána a bodzafordulói bíróság Bodzaforduló városának ítélte a vitatott, most Dobolló közigazgatási területén levő erdőrészt. Az előzményekre alább rávilágít a közbirtokosság álláspontja a tárgyalás során.
A tárgyalás
A bodzafordulói bíróság ítéletét megfellebbezte a közbirtokosság. A megyei törvényszék az első tárgyaláson óvássá minősítette a keresetet. Aztán a harmadik tárgyaláson visszaminősítette fellebbezéssé. A negyedik tárgyaláson Lokodi Anna határozottan kérte, tegyék vissza óvássá, s láss csodát, Papp Zsigmond törvényszéki elnök, a bírói testület elnöke átminősítette, sőt, a fellebbezések letárgyalása után háromtagúra egészítve ki a bírói testületet, érdemben letárgyalta az ügyet. Magyarán, ebben az esetben a születendő ítélet végleges.
A közbirtokosság hat tagja volt jelen november 20-án a tárgyalóterembem. Lokodi Anna nem bírta ülve végighallgatni Zsoldos Tamás ügyvéd és Nicolae Cîrl?nescu, a prefektúra főtitkára, a megyei földosztó bizottság titkára szópárbaját, majdvégig állt, s amint az ellenfél valótlanságot állított, önkéntelenül gesztikulált, többször is szót kért, kifejtette álláspontját.
Cîrl?nescu ezúttal sem hazudtolta meg magát, azt állította, hogy a közbirtokosság kerülő utakon próbálja megkaparintani az erdőt, lásd: a telekkönyvben visszaíratta a Kétág Katonaság Közbirtokosság nevére a területeket, most beavatkozott a perbe. Hát igen! Kerülő utakra kényszerítette a dobollói bizottság és Cîrl?nescu! Mert ők nem jártak egyenes úton: előbbi titokban Bodzafordulónak ítélte meg az erdőt, utóbbi megpróbálta véglegesen átjátszani.
Maria Magdalena G?itan bodzafordulói jegyző semmiféle bizonyítékkal nem állt elő, álláspontját sem tudta fenntartani, egyszerûen csak annyit mondott, kéri az óvás visszautasítását. Cîrl?nescu szövegelt helyette is, a témától jócskán eltért, összevissza példálózott, az elnök többször is figyelmeztette, míg végül keményen rászólt: most már elég!
A főtitkár azzal hozakodott elő, hogy a Bikfalvi Közbirtokosságnak nem lenne semmi keresnivalója a perben, hiszen nincs érdeke benne. Hogyhogy nincs érdeke? - állt elő az ügyvéd. Neki áll igazán érdekében, hiszen a jogelődjéé volt az erdő, s most is őt illeti. Zsoldos Tamás ugyanakkor rámutatott, Cîrl?nescu egyrészt nem képviselhetné a megyei bizottságot, mivel nem a testület bízta meg, csupán a prefektus, továbbá nem is a bizottság álláspontját képviseli, hanem a sajátját. Bizonyságképpen rámutatott, a megyei földosztó bizottság jegyzőkönyvében szerepel, hogy a megyei testület 9:3 arányban a bikfalviak javára döntött, a három ellenkező egyike épp a főtitkár volt. Hogyan képviselhetné akkor a testület álláspontját? Ráadásul az igazságszolgáltatás előtt is azt erősítgeti, hogy a bodzaiakat illeti e terület.
Úgy tûnt, sosem lesz vége a tárgyalásnak, de közel másfél óra után az elnök elrendelte, november 25-ig minden fél tegye le írásban összegzését, s közölte, 27-én ítéletet hirdetnek. Külön meghagyta Cîrl?nescunak, ne a saját álláspontját rögzítse, hanem a megyei bizottságét.
A közbirtokosság érvei
Lokodi Anna beadványában pontról pontra mellékletekkel bizonyítja igazát. Közli, a Bikfalvi Közbirtokosság tagjai a földtörvény előírásait betartva egyéni kérvényeket nyújtottak be a dobollói, uzoni és bodzafordulói helyi földosztó bizottságokhoz, amelyek közigazgatási területén jogelődjének birtokai találhatóak. Ezek alapján összesen 1096 hektár területet hagytak jóvá a közbirtokosság tagjainak.
Dobolló területén 468,2 hektár erdő van, amelyet a közbirtokosság visszaigényelt. Ebből 400,4 hektárt jóvá is hagyott a helyi és a megyei bizottság, ám a fennmaradó 67,8 hektárt Bodzaforduló javára hagyta jóvá a dobollói bizottság. A megyei testület eltekintett a dobollói javaslattól, és 2002. augusztus 30-i ülésén a Bikfalvi Közbirtokosság javára döntött. Erről tanúskodik a megyei bizottság ülésének jegyzőkönyve, miszerint a jelenlévők 9:3 arányban szavaztak így. Igen ám, de a később megszerkesztett határozat nem a döntést tükrözi. Szó szerint a következő áll benne: ,,Visszautasítjuk a dobollói helyi bizottság 1086-os kérését, melyet 2002/10 191-es számmal iktattak a prefektúrán. Az elégedetlen fél 30 napon belül keresetet nyújthat be a kézdivásárhelyi bírósáságon.? Lokodi Anna felhívja a törvényszék figyelmét, hogy itt súlyos hiba, esetleg csalás bûncselekménye forog fenn. Hozzáteszi, mindezekről az intézkedésekről nem értesítették a közbirtokosságot. Nem tudtak arról, hogy a 67,8 hektáras Bornás erdőt már titokban átjátszták, a közbirtokosság beadványokkal ostromolt minden érintett intézményt, főleg a dobollói helyi bizottságot: hozzon határozatot. Választ nem kapott, aztán az igazságszolgáltatással való fenyegetőzésre kaptak egy semmitmondó választ. Akkor a közigazgatási bírósághoz fordultak, mely alapfokú ítéletében elrendelte: a dobollói bizottság hozzon határozatot a szóban forgó erdőrész odaítéléséről.
Miután véletlenül megtudták, hogy a bodzafordulói bíróságon a városháza és a megyei bizottság között per folyik, melynek tárgyát éppen a Bornás erdő képezi, a közbirtokosság érdekelt félként közbelépett mint főbeavatkozó. A tárgyaláson a felperes, Bodzaforduló kérte az erdőt, az alperes, a megyei bizottság nevében megjelent Cîrl?nescu minden további nélkül bizonygatta, hogy az erdő a felperest illeti. A megyei bizottság képviselője ezt nem tehette volna meg a testület ilyen irányú határozata nélkül, mutat rá Lokodi Anna.
A per alatt az ellenfelek szereztek a kovásznai erdészettől egy bizonylatot, mely azt állítja, az erdő Bodzafordulót illeti. Hogyan dönthetett erről a kovásznai erdészet, melynek csupán két hónapja volt gondnokságában az erdő? - teszi fel a szónoki kérdést a beadványban a közbirtokosság elnöke, hozzátéve, még a bodzafordulói erdészet, mely 2002 végéig adminisztrálta a területet, sem merte egyértelmûen állítani ezt, az általa kibocsátott papíron az áll: a területet mind a Bikfalvi Közbirtokosság, mind Bodzaforduló városa igényli.
A továbbiakban Lokodi Anna részletesen, helyrajzi számokkal, a területmegosztások történetével, matematikai kimutatásokkal bizonyítja, hogy az 1922-es kisajátítás, melyre hivatkozva Bodzaforduló követelőzik, nem érintette a szóban forgó területet.
A közbirtokosság mellékelte a lapunkban megjelent riportot is.
Az ellenfél semmi újat nem mutat fel
Olosz Gergely alprefektus érdeklődésünkre elmondta, a megyei földosztó bizottság soros ülésén egy szó sem esett az ügyről. A törvényszékre beadott álláspontot a prefektus írta alá, s mint - bizonyára Cîrl?nescu - fogalmaz, saját nevében, a földosztó bizottság elnökeként. Tehát nem a testület álláspontját nyújtották be, ahogy azt a törvényszék kérte. Minden bizonnyal megvolt rá az okuk. Az irományban minden oldalról bizonygatják, hogy a Bikfalvi Közbirtokosság semmiképpen nem fogalmazhat meg követelést a szóban forgó területre, mert nem érdeke. Bodzaforduló semmitmondó beadványt iktatott.
Időhúzás
A kezdeti időhúzás után a közbirtokosság tagjai már abban reménykedtek, jóra fordult a dolog. Igen ám, de a november 27-én megjelent tagokkal közölték, az ítélethirdetést december 2-ára halasztották. Akkor meg december 5-ét jelölték meg. A megadott dátumon közölték, hogy újra napirendre tûzik a pert. Ekkor mindenki szörnyülködött. Ám az utólag kikért tárgyalási jegyzőkönyvből érdekes dolgok derültek ki. A bírói testület arra hivatkozva rendelte el az újratárgyalást, hogy észrevette, a törvény értelmében Bodzaforduló nem is fordulhatott volna kérvényével a dobollói helyi bizottsághoz, mivel a jogszabály tisztán kimondja, a közigazgatási egységeknek a megyei bizottsághoz kell folyamodniuk. Nos, a közbirtokosság újabb beadványában ezt a tényt is meglovagolta, sőt az utolsó tárgyaláson Zsoldos Tamás kimondottan ezzel érvelt. Végre megszületett a végzés, melyet február 17-én mondtak ki, de a szép számban jelenlevők közül senki sem értette, mit is akar mondani a kucifántos szöveg. Aztán néhány nap múlva, amikor írásban is hozzájutottak, összevetve a korábbi dokumentumokkal, megvilágosodott a tényállás.
Ezek szerint a törvényszék megsemmisítette a megyei földosztó bizottság határozatát, amely azt mondta ki, hogy visszautasítják a dobollói bizottság arra vonatkozó kérését, hogy Bodzafordulónak adják az erdőt. Továbbá a törvényszék elutasította Bodzaforduló kérését, miszerint az igazságszolgáltatás ítélje neki a területet. Ugyanakkor visszautasítja a Bikfalvi Közbirtokosság közbeavatkozási kérelmét. (Indoklás hiányában nem tiszta, miért.) Az ítélet visszavonhatatlan.
Újabb perek következnek
A Bornás helyzete továbbra is tisztázatlan. A törvényszék megsemmisítette a bodzafordulói bíróság határozatának arra vonatkozó részét, hogy Bodzaforduló városának ítélte az erdőt. De a 67,8 hektáras erdőrészről a bodzafordulói bíróságon még folyamatban van egy per, melyet felfüggesztettek, amíg végleges ítéletet hoznak a törvényszéken. Nos, ez megszületett.
Az újabb per, melynek a Bikfalvi Közbirtokosság elébe néz, annak nyomán született, hogy a közigazgatási bírósághoz fordult, kötelezze a dobollói helyi bizottságot, hozzon határozatot az illető területről. Alapfokon, a megyei törvényszéken pert is nyertek, ám a dobollói fellebbezés után a brassói táblabíróságon már veszítettek, mivel Dobolló ekkor már bemutatta, amiről korábban hallgatott, hogy már döntött, mégpedig Bodzaforduló javára. Ekkor, földügyről lévén szó, a táblabíróság visszautalta alapfokra, mégpedig a bodzafordulói bíróságra mint polgári pert.
Mindent vissza!
Lokodi Anna elmondta, amint kézhez kapja a mostani döntés indoklását is, a bodzafordulói bírósághoz fordul: folytassák a pert. Ott már mindent kér. Ha nem lehetett szép szóval, veszekedéssel, kompromisszummal megállapodni abban, hogy bár azt kapják vissza, amin még 1948-ban gazdálkodott a közbirtokosság, beleértve a Bornást is, és bíróságra kényszerítették, akkor mindent kér! A Piliskét is, amit már másoknak osztottak ki.
Keresetkiegészítést nyújt be, melyben elsősorban a Bornáshoz való jogukat bizonyítja. Továbbá a telekkönyvet összevetve a bodzafordulói, valamint a Sugás Erdészet kimutatásaival, kiszámította, hogy Dobolló területén még 485 hektár terület, nagyrészt legelő illeti meg a közbirtokosságot. Kéri a bíróságtól, kötelezze a dobollói bizottságot, ezekről is hozzon határozatot a bikfalviak javára.
Lokodi Anna elmondta, a 67,8 hektár erdőn kívül a többi legelőt már mind jóváhagyták Bodza vidéki közbirtokosságok javára, de most, ha szép szóval és veszekedéssel sem mentek semmire, és a bíróságra kényszerítették, akkor mindent visszakér. Vegyék csak elő a bizonyítékokat, minek alapján adtak területeket Bodza vidéki közbirtokosságoknak?
Lokodi Anna bizakodik
Az elnök asszony most már nagyon bizakodó. Végül az igazságnak kell győznie! - mondja. Legyintve teszi hozzá: ha a bodzafordulói bíróságon részrehajlás okán pert is veszítenek, felsőfokon meg kell nyerniük!
Szekeres Attila