állattenyésztésGazdakör: Holsteinklub alakult

2004. március 2., kedd, Archívum 2003–2007

Múlt héten a holstein fajta tenyésztőinek egy régebbről dédelgetett álma valósult meg, amikor 21 alapító taggal létrehozták a háromszéki holsteinklubot.
Kinda Zalán állattenyésztő mérnök megnyitóbeszédében elmondta, hogy a nyugati mintára létrehozott, szakosodott klub nyitva áll minden holstein fajtát tenyésztő gazda számára. A klub alapszabályzata szerint egy szakmai, jogilag be nem jegyzett társulás, amely hasznos információkat és szakismeretet biztosít a tagok számára, tanulmányutakat, szakmai tanácskozásokat szervez, és kiadványokkal segíti a gazdák munkáját. Az alakuló ülés díszvendége volt a magyarországi Akác Balázs, az amerikai-magyar vegyes tőkéjû Holstein Genetika Kft. ügyvezető igazgatója és dr. Sultész János, a World Wide Sires Ltd-USA romániai képviselője.
A meghívottak érdekes adatokkal szolgáltak a magyarországi és amerikai szarvasmarha- és holstein­tenyésztésről. Magyarországon a jelentős létszámcsökkenés után egyfajta stabilizálódás észlelhető. Az állomány 2003 végén 795 000-re volt tehető, amiből 359 000 fejőstehén. Hivatalos tejellenőrzésen 232 000 egyed vesz részt, vagyis a tehénállomány 64 százaléka. A tavalyi országos tejtermelési átlag 6000 liter volt, a holstein fajtánál pedig 7800. A mesterséges megtermékenyítés aránya 98 százalék, tehát csak a tehénállomány 2 százalékát fedezik törzskönyves bikákkal. Magyarországon három tenyészbikatartó központ és nyolc, szaporítóanyagot importáló magáncég mûködik. Az ondózást 1600 állatorvos és technikus végzi.
Akác Balázs rövid fajtastandard-ismertetője után arról beszélt, hogy miért lehet külön szakmának nevezni a holsteintenyésztést. Szerinte a napi 12 literes tejtermelésen felül jó genetika nélkül eredmény nem várható. A holstein az egyenlítőn vagy akár a sarkokon is képes 10 000 liter tejet termelni évente - állítja a magyarországi szakember -, de ezt csak hittel és odaadó munkával lehet elérni. A holstein tehenet egy várandós feleséghez hasonlította, amely válogatós, és csak a minőségi takarmányt kedveli. A nagy tejtermelés első feltételének a jó minőségû takarmányt tartja, amelyet egész éven át ugyanolyan minőségben biztosítani ,,mûvészet?. Második feltétel a tenyészanyag értéke, szerinte a genetika olyan, mint a növénytermesztésben a jó vetőmag. Az Egyesült Államokban több mint 12 000 farmon az átlagos tejtermelés tehenenként meghaladja a 11 000 litert. Ismert, hogy a fajta koraérő, az amerikai farmokon az üsző már 24-26 hónapos korában borjúzik. Igaz, náluk a növekedési hormonkezelés is engedélyezett. Az amerikai farmer csak három-négy borjúzásig tartja a teheneit a gazdaságban, a napi húszliteres tejtermelés alattiakat, mert nem gazdaságos, kiselejtezi.
Sok tej, olcsó tej - tartják az ottani gazdák. Akácos szerint a bikaborjú ,,melléktermék?, nem érdemes hizlalni, tejes borjúként minél hamarabb értékesíteni kell. Ezek húsminősége, a tévhittel ellentétben, semmiben sem különbözik a húsfajtákétól. Alapszabály, hogy ahány állat, annyi hektár tömegtakarmány-termő terület szükséges. A szakember meggyőződése, hogy a tejben van pénz, csak mindennap az állatok mellett kell lenni. A klub megalakítását nagyszerû ötletnek tartja, és minden segítséget megígért, elsősorban amerikai és magyar szakanyagokkal tud szolgálni, ha igény van rá, előadások megtartásához megfelelő szakembert is hoz. Ugyanakkor a tagokat meghívta egy hódmezővásárhelyi tanulmányútra.
Dr. Sultész János képekkel illusztrált előadásában ízelítőt nyújtott az amerikai farmokról. Az állatokat nem féltik a hidegtől, nagyon elterjedtek a háromoldalú istállók a hozzánk hasonló éghajlatú államokban is. Sőt, az egészében fóliával fedett, csővázas istállók is egyre gyakoribbak, természetesen a költségek leszorítása érdekében alkalmazzák. Nyáron a hőstressz ellen az istállók hûtését vízporlasztókkal oldják meg. Minden bemutatott farm szabadtartásos volt, mérettől függetlenül, hiszen az istállózás sajátos munkálatai jól gépesíthetőek. A módszer másik előnye, hogy kötetlen környezetben az állatok közérzete jobb, nyugodt a kérődzés és zavartalan a tejelválasztás, jobbak a szaporodásbiológiai mutatók. A pihenőbokszok aljazására szecskázott szalmát, homokot vagy akár szecskázott papírhulladékot is használnak. Minden farmon külön fejőházban fejnek, korszerû fejőgépekkel. A legmodernebbeket már csak fel kell helyezni, a fejés elvégzése után automatikusan leválik a tőgyről. Akkora méretû farmok is vannak, ahol a nap 24 órájából a fejés 21 órát tesz ki, a gondozók három váltásban dolgoznak. A gazdák pontosan ismerik a higiénikus tejnyerés alapszabályait, már csak gumikesztyûsen fejnek, nehogy a kézről és a köröm alól piszok kerüljön a tejbe. A minőségi tejre vigyáznak a nemesítési szakemberek is, külön kísérleteket folytatnak a szomatikus sejt­számnövekedésnek ellenálló tenyészvonalak és bikák kitenyésztésére.
A bemutatók után szakmai beszélgetésen elhatározták, hogy a tagok farmján szakemberek és tanácsadók által irányított, kihelyezett találkozókat szerveznek.
Incze Péter, MSZH
Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket!

Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.

Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.

Szavazás
Ön szerint indokolt a fizetős parkolás kiterjesztése Sepsiszentgyörgyön?









eredmények
szavazatok száma 914
szavazógép