Telekkönyvekkel bizonyított legelőterületet akartak végre hivtalosan is birtokukba venni a cófalvi szarvasmarha-tenyésztők egyesületének állattartói, hisz a tavasztól a zöldre kívánkozó jószágok száma eléri a 170-et. Ha kérésüknek a helyiek, a megyeiek nem adnak helyt - mondták -, küldöttséget indítanak a fővárosba.
- A Kovászna vize és a Feketeügy vizenyős-füves árterületén, mint egykori birtokukon, eddig is a cófalviak legeltettek. Mi a gond ezzel a legelővel? - kérdeztük Bartha László borosnyói polgármestert.
- A 45 hektárnyi legelőt annak idején Rétyhez csatolták. Mi, ismerve a helyzetet, idejében letettük a kérést a Réty községi földosztó bizottsághoz, de ők csak kárpótlásra javasoltak, mert a 18-as földtörvény alapján kiosztották a területet azoknak, akik ötvenáras parcellára voltak jogosak. Reklamáltunk a megyei földosztó bizottságnál. Ez igazat adott nekünk, de rövid idő múlva vissza is vonta határozatát. Jogtalan - írták -, mert az állami gazdasági terület volt, és abból csak azok részesülhetnek, akik annak részvényesei voltak, vagyis akik annak idején az államnak adták be földjüket. A cófalviak ott legeltetnek már öt esztendeje. Nem állnak ki belőle. Azt mondták, hogy ha vér árán is, de a legelőt megtartják. Sajnos, én egyebet nem tehetek. A helyezet egyelőre így marad.
- Van-e, lesz-e újabb fejleménye ennek a legelőügynek? - kérdeztük Szentgyörgyi Ernő képviselőt, a szarvasmarha-tenyésztő egyesület titkárát.
- A számunkra szomorú döntés után felkeresett minket Olosz Gergely alprefektus úr, aki elmondta, hogy az első jóváhagyás törvénytelen volt, s azt a prefektúra megsemmisítette. Nem tudjuk, hogy a határozat megsemmisítése milyen nyomásra történt, mert ez a terület - mióta a világ világ - cófalviaké volt, s azt telekkönyvvel bizonyítjuk. Ez ősi cófalvi terület. Mi vagyunk a jogos tulajdonosok. Tőlünk komeszálta el ezt a mezőterületünket annak idején az állami gazdaság. 1962-ig kollektívbirtok volt. Nincsen joga ehhez a területhez senki idegennek, hiába voltak ők az állami gazdaság tagjai. Keressék ott a földjüket, ahol az övék volt. Mi ebbe nem fogunk belenyugodni.
A cófalviak ottjártunkkor kifejtették: még egy meghallgatást kérnek az alprefektustól, s ha nem jutnak megnyugtató eredményre, a korrupciós bizottságig is elmennek. Az ügy az egész falu létét érinti, hisz Cófalva lakosságának 90 százaléka szarvasmarhatartó, jövedelemforrásuk a tejpénz. Legelő nélkül nincsen tej.
- Ha a legelőnket elveszik, koldusbotra jut a falu. Negyvenegy tagja van az egyesületnek, nem engedhetjük, hogy tönkretegyenek. Gondolkozzanak: a krumpli nem kezdett menni, a disznótartás veszteséges, a tej felvásárlási ára is bûnösen alacsony. Mi lesz velünk? - így a képviselő.
A napokban érdeklődtünk a fejlemények felől, s miként azt Szentgyörgyi Ernő elmondta, Bartha László polgármesterrel együtt kihallgatáson voltak az alprefektusnál, aki megígérte, hogy a szóban forgó területből nem fognak másoknak parcellákat mérni, s megoldást keresnek a legelő tulajdonjogának méltányos rendezésére.
Kisgyörgy Zoltán
Támogassa a Háromszéket!
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó).
Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.