FalulexikonFaluvilág: Kilyén

2004. március 4., csütörtök, Archívum 2003–2007

Történelmi, régen önálló település, ma Sepsiszentgyörgyhöz tartozik, városi alárendeltségû helység. Délnyugati szélén egy IV. századi település maradványai kerültek napvilágra. A leletanyag azt bizonyítja, hogy ez a hely már a múlt évezred elején lakott volt, de jelen volt a térségben a népvándorlás kori germán (gót) népesség is. Köz­vet­lenül a nemzetközi rangot nyert mûút mellett áll a falu református mûemlék temp­loma, feltehetően az 1728-ban készült reneszánsz íz­lésû főbejáratával egyidős építmény. 1914-ben épült tornyában egy Kiss-féle, 1817-ben öntött reneszánsz díszítésû, mûvészettörténeti értékû harang található. A templom előtt áll a magyar szabadságharc, valamint a két világháború áldozatainak emlékkopjája (János Jakab munkája, 1995). Közelében van a tragikus sorsú Szi­lágyi Sámuel (1799-1857) negyvennyolcas honvéd alezredes kőből faragott díszes síremléke. A katolikus temetőrészen újból felállították a falu régi, 1751-ből való kőkeresztjét.
Kilyén legrégibb építészeti emléke az unitárius templom. A XIII. századi épület 1334-ben már plébániatemplom, a XV. században gótikus formát kap, melyet máig megőrzött. Ez egyben a szûkebb vidék egyik jelentősebb gótikus mûemléke. Szentségtartó fülkéje 1497-ből való, szépek mérmûves ablakkeretei. Bejárati ajtaja fölött, faragott kőtáblában az 1497-es évszám olvasható. XV. századinak vélt freskóinak restaurálását (Szent László-legenda, Utolsó vacsora, Kánai menyegző) még nem fejezték be. Itt került nap­világra a megye egyik rovásírásos emléke. Kilyén­nek van egy katolikus kápolnája is. 1983-ban alakították át egy régebbi épületből. Titulusa: Jézus szíve. 1999-ben új görögkeleti templomot is építettek a faluban. Védőszentje Keresztelő Szent János. Előtte díszesen faragott trojka áll.
Kilyénben három építészettörténeti értéket tartunk nyilván: a Székely-Pótsa-kúriát (az empire stílus ridegebb változata az 1820-as évek tájáról), az 1813-ban épült Czakó-házat (ma is lakóház) és a részben átalakított, XVIII. századi Szilágyi-kúriát.
Kilyéni előnevet viselt Ferencz József (1835-1928), az erdélyi unitárius egyház 23. püspöke. Itt hunyt el a naplóíró Halmágyi István (1719-1785). Idevaló volt a Czakó család s annak jeles szülötte, Kilyéni Czakó Áron (1821-1900) 1848-as honvéd hadnagy.
(Kgy. Z.)
Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket!

Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.

Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.

Szavazás
Ön szerint indokolt a fizetős parkolás kiterjesztése Sepsiszentgyörgyön?









eredmények
szavazatok száma 914
szavazógép