A világ legrégibb Bibliájának, a Codex Sinaiticusnak, azaz Sínai-félszigeti kódexnek a fennmaradt részei az interneten ismét egységes egészet képeznek. A Codex Sinaiticus kézzel íródott görög nyelven a IV. század közepén Nagy Konstantin római császár uralkodása alatt, aki törvényessé tette a birodalomban a keresztény vallást. A szöveget csupa nagybetűvel, szóközök nélkül négy írnok vitte pergamenre, közülük három személyazonosságát sikerült megállapítani.
A kódex 43 pergamenlapból álló részletét 1844-ben véletlenül találták meg a sínai-hegyi Szent Katalin-kolostorban, ahol Constantin von Tischendorf német kutató bukkant rá tűzgyújtásra szánt papírok között. A felbecsülhetetlen értékű dokumentumot Lipcsébe vitték. Később a kódex egyre több részlete került elő. Eredetileg 1400 lapból állhatott, ebből 800 maradt fenn — java részüket a British Libraryben tárolják. A többi ismert pergamenlapot az Oroszországi Nemzeti Könyvtárban és a Lipcsei Egyetemi Könyvtárban őrzik, az 1975-ben megtalált újabb 38 oldalt pedig Egyiptomban, a sínai-hegyi Szent Katalin-kolostorban. Hiánytalanul fennmaradt a teljes Újszövetség, s megőrződött Máté, Márk, Lukács és János evangéliumának első ismert változata, az Ószövetségnek azonban csupán a felét kímélték meg az évszázadok.
,,A Codex Sinaiticus a világ egyik legértékesebb írott emléke" — nyilatkozta Scott McKendrick, a British Library nyugati kézirattárának vezetője. Véleménye szerint az 1600 éves kézirat betekintést enged abba, hogyan fejlődött az első évszázadokban a kereszténység, bemutatja, miként hagyományozta egyik nemzedék a másikra a Bibliát. A négyéves projekt keretében a pergamenlapokat őrző négy intézmény virtuálisan összeillesztette a kódex lapjait. A digitalizált Codex Sinaiticus tartalmazza a Szent Katalin-kolostorban talált oldalakat is, amelyeket korábban nem publikáltak: a pergamenlapok állapota oly rossz, hogy nehéz őket tanulmányozni. Mivel korábban nehéz volt hozzáférni az oldalakhoz, a tudósok csupán egy-egy kérdésre összpontosítottak. A digitalizált kódex viszont első ízben enged rálátást az egész műre, s ezáltal új kutatásokat indukál.
Juan Garces, a British Library görög kézirattárának projektmenedzsere szerint, aki részt vett a kódex digitalizálásában, még mindig akadnak megválaszolatlan kérdések a kézírásos Bibliával kapcsolatban: hol íródott, kinek az utasítására, és mennyi ideig tartott, míg a négy írnok pergamenre vetette a kódexet. Példaként a keletkezési helyet hozta fel, megemlítve, hogy a tudósok némelyike szerint Cesareában írták. ,,Reményeink szerint új kutatásokat inspirál a digitalizált anyag, s nagy érdeklődést vált ki mind a tudósok, mind a hívők között világszerte" — mondta, hozzátéve, hogy amikor tavaly júliusban az oldalak negyedét hozzáférhetővé tették az interneten, a legelső nap 3,5 milliónyian voltak kíváncsiak a műre. Az érdeklődés oly nagy volt, hogy a honlap összeomlott.
A Biblia ingyenesen letölthető a www.codex-sinaiticus.net címen. A portálon megtalálható a modern görög nyelvre átültetett szöveg is, némely részek pedig angolul is hozzáférhetőek.
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.
