Miután meglehetősen szigorú bírálatot kapott a román kormány Brüsszeltől, s a diplomáciai offenzíva sem hozta meg a várt sikert, rájöttek - ha erre még szükségük volt - a nyugati kancelláriák és az unió emberei, hogy Bukarest remekül tud meggyőzni, ígérni, szónokolni, de teljesíteni annál kevésbé. Most kitetszett az is, hogy két diskurzust használ a tipikusnak tekinthető román politikus, egyet itthon az istenadta népnek, egyet a külhoni partnernek. A kudarcosnak tetsző tárgyalások, találkozások után Adrian N?stase - mi mást tehetett volna - itthon kezdett el szigorkodni. Nemcsak az átalakítandó kormánnyal tartja sakkban minisztereit, hanem rövid távú házi feladatokat is ad nekik. Most épp mindenik tárcavezetőnek tizenkét pontban össze kellett foglalnia, mit tesz az ő minisztériuma a sürgős uniós feladatok valóra váltásáért. A miniszterelnök maga 40 pontos házi feladatot rótt ki kabinetjére, méghozzá igen szoros - kéthetes - határidővel. Ez már eleve komolytalanná teszi az ügyet, ugyanis azt, amit tizennégy év alatt az egymást követő kormányok nem tudtak, vagy nem is akartak megoldani, mi több, nem egy területen súlyosabb a helyzet, mint korábban bármikor, meglehetősen élénk fantáziával megáldott embernek kell lenni ahhoz, hogy elképzelje, a súlyosan elmélyült, az államhatalom felső régióiig felnyúló korrupciót, az igazságszolgáltatás reformját, a környezetvédelem hatalmas gondjait, a fejlődésképtelen mezőgazdaságot, a rendőrség korszerûsítését, az adminisztráció decentralizálását, ezer megbízható köztisztviselő kiválasztását az európai pénzalapok kezelésére, az országos és megyei konkurenciahivatalok létrehozását, az európai törvények beépítését a hazai jogrendbe (még ha erre Ponta személyében külön minisztert is szemelt ki) meg lehet valósítani. E feladatok teljesítése ugyanis valamivel bonyolultabb, mint a Bukarest környéki települések kitakaríttatása. Az után a miniszterelnöki fenyegetés után, miszerint útilaput köt valamennyiük talpára, úgy ment, mint a karikacsapás - maguk a köztisztviselői fogtak seprût, lapátot és szemeteszsákot a kezükbe, s szedték össze az út szélén évek alatt felhalmozódott szemetet. Ahogy az ember elnézi a miniszterelnököt és embereit, körülbelül ez az a szint, ahol még hatékonyan, eredményesen mûködik, de korrupt vörös báróival, hozzá nem értő főtisztviselőivel, pénzéhes és felkészületlen minisztereivel már nehezebb a helyzete. Azok fogják régi vagy újabb bûneikkel, tévedéseikkel egymást, s nyilvánvaló, valamennyien a hatalomban akarnak maradni. Nem tettvágyból, hanem a pénzért, a nagy üzleti lehetőségekért. Ráadásul választási évben vagyunk, ilyenkor osztogatni szokás, nem fosztogatni, ennek jelei máris jól láthatók egy-egy területen. Idén sem a negyven-, sem a négypontos uniós elvárást nem fogja a kormány erőltetni, mert szeretné ugyan lezárni az év végéig a tárgyalásokat, de maga is tudja, ez lehetetlen, Románia annyira felkészületlen erre a nagy lépésre, hogy tanácsosabb csak beszélni róla, mint cselekedni is érdekében. S ráadásul azt is pontosan tudják, hogy sok-sok népszerûtlen intézkedést kellene felvállalniuk, ami igen sokat rontana választási esélyeiken. S ettől igen őrizkednek. De beszélnek majd a csatlakozásról, a feladatokról, még ha teljesíteni nem is tudnak.
Simó Erzsébet
Támogassa a Háromszéket!
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó).
Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.