A sepsiszentgyörgyi városházán tartott környezetvédelmi és tájrendezési tanácskozáson említett általános szemléletváltás, városi környezetünk szakszerû rendezése és védelme érdekében javítani kell a városi kertészet és a lakosság együttmûködésén, egymás munkájának összehangolásán és főleg megbecsülésén!
A városi kertészet továbbra is támogatja a lakótársulások ültetőanyag-igényének kielégítését. Kérésük csupán annyi lenne, hogy mielőtt a tömbházlakók különböző díszfák, cserjék, sövények telepítéséhez kezdenének, alaposan gondolják át, hogy mit, miért és hová ültetnek. Egyezzenek meg egymással a kivitelezés lehetőségéről is, mert a felvételezett anyagot azonnal el kell ülteni, nem pedig - az elterjedt szokás szerint - hetekig száraz pincében tartani, amíg ültetésre teljesen alkalmatlanná válik! Sajnos, az elmúlt időszakban erre is adódott elegendő példa.
Azt is szem előtt kell tartani, hogy a zöldövezet elsősorban nem faj- és fajtagyûjtemény, hanem inkább egy biológiai szûrő. Fontos tudni, hogy az elültetett csemeték szerencsés esetben megfogannak, idővel erőteljes fákká terebélyesednek, és akkor is összhangban kell lenniük az adott környezettel.
A tömbházlakók mielőtt telepítéshez kezdenének, kérjék ki a szakemberek véleményét is, hogy milyen fajokat, mikor, milyen távolságra és hogyan ültessenek! A fajok kiválasztásánál pedig általános szabályként kerüljük a távolról behurcolt tájidegen kozmopolita fajokat, részesítsük előnyben az őshonos fajtákból kitenyésztett díszfákat. Kozmopolita növényzet környezetében ugyanis a lakóhely elveszíti sajátos jellegzetességét, idegenné válik. ?shonos növényzet környezetében a lakóhelyek otthonosabbak, zavartalan összhang alakul lakó és lakóhely között, a lakók jobban kötődnek környezetükhöz, és jobban megbecsülik, mivel magukénak érzik azt.
Nagyon fontos azonban az is, hogy az őshonos fajok közül a terep jellegzetességének legjobban megfelelő fajokat válasszuk ki. Példaként a fenyőt említeném, mert a tanácskozáson is heves vita alakult ki körülötte. A székelység szent fája, a fenyő dekoratív hatása csakis emelkedő, végtelenbe nyúló, szabadon szárnyaló térben érvényesül. Jól érzi magát, és jól mutat a sziklakertekben, hegyes-dombos, rézsutas terepen, de nem mesterséges betonrengetegbe szorított lapályon. Nem bírja a korlátoltságot, sínylődik, majd ,,bánatába? belepusztul. Nincs szomorúbb látvány, mint a sivár, rideg falak tövébe ültetett, később megcsonkított, legyezőszerûen felnyesett vagy derékba vágott fenyő(sövény), mert ezek a fák teljesen elveszítik jellegzetesen dekoratív sudaras koronájukat: torzóvá válnak. Bármennyire is imádjuk, bármennyire is ragaszkodunk hozzá, tartsuk tiszteletben a fenyő érzékenységét, mondhatnám úgy is, tiszteljük érzelmeit: hagyjuk természetes környezetben szabadon fejlődni.
Az alaposan körültekintő fajtakiválasztás után a telepítés ismertetése következik. Kérdéseivel hívja a városi zöldszolgálatot, telefon: 316 365.
György Ignác kertészmérnök
Támogassa a Háromszéket!
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó).
Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.