Kézdivásárhely önkormányzata a közelmúltban utalta át az első részletet néhai Nagy Lázár örököseinek azért a területért, amelyre a sportcsarnok, az iskola, a műjégpálya és a majdani fedett uszoda egy része épült.
A család leszármazottjai jogosan perelték vissza egykori jussukat, a brassói táblabíróság végleges és visszavonhatatlan döntést hozott a javukra, arra kötelezve a városi tanácsot, hogy állítsa vissza a telekkönyvet az államosítás előtti állapotba. 19 172 négyzetméterről van szó, amiért a városi tanácsnak négyzetméterenként 29,6 eurót, napi árfolyamon 567 491 eurónak megfelelő lejt kell négy egyenlő részletben négy év alatt kifizetnie. Az összeg közel 600 000 lejes nagyságrendű, ami nagymértékben megterheli a céhes város idei és következő három évi költségvetését. 2008-ban többszöri halasztás és tárgyalás után az önkormányzat elveszítette a pert, az akkori városvezetés nem fellebbezett tovább. A mulasztásért azóta sem vállalta senki a felelősséget, holott nyílt titok, hogy ez történt. Szarvadi József István alpolgármester sajtótájékoztatón fejtette ki véleményét az ügyről: jelenleg a területtel szomszédos, jó minőségű szántóföld hektárjának legmagasabb ára 35 000 euró, de már 25 000 euróért is lehet első osztályú szántóföldet vásárolni. Akkor miért kell a mostani városvezetésnek azt a túl magas összeget kifizetnie mások hibájáért, hanyagságáért, mulasztásáért? Valaki csak hibás, de az mélyen hallgat, és senki nem mondja ki nyíltan a vétkes nevét. Utólag is ellenőrizhető annak kiléte, és attól kellene számon kérni, hogyan és miért történt mindez. Most a városvezetésnek kell bűnhődnie más hanyagságáért. Ez óriási pénzt jelent a mai nehéz gazdasági helyzetben, mennyi mindenre lehetne fordítani azt a 2 400 000 lejt — fejtette ki Szarvadi, s azt is elmondta: nem azoktól sajnálja a pénzt, akik meg fogják kapni, de azt nem érti, miért a jelenlegi önkormányzattól követelik a pénzt és nem a leköszönt vezetőségtől.
