JegyzetKözélet: Az uniós út

2004. március 16., kedd, Archívum 2003–2007

Erdély másfél száz éves történetét végigkísérik az uniós törekvések. Természetesen más tartalmat hordozott 1848. március 15-én a Mit kíván a magyar nemzet 12. pontja, mint, mondjuk, ma. De manapság is unió szavunkkal fekszünk és kelünk, a szó más tartalmakat hordozva a kelet-európai térség újbóli európai betagolódását jelenti, de mögötte bujkál azért egyféle magyar-magyar egyesülés is.
A napi politikai ráértés az uniós csatlakozást, Erdély Magyarországhoz közeledését jelzi. Románia felzárkózásához Magyarországon át vezet az út. Előbb magyar reptetésû volt a megállapítás, majd Romániának is fel kellett vállalnia a megkerülhetetlen tényt. A két országot nem csak az általános uniós elvárás tartja közös ösvényen, amely értelmében egymással vitatkozó szomszédokat nem szívesen fogadnak az EU közösségébe, hanem a két ország sajátos helyzete is. Magyarországot nem hagyhatja hidegen a romániai magyarság sorsának alakulása, Románia nem kockáztathatja meg, hogy a magyar kisebbség és a félországnyi magyar ellenzék - ne adj Isten, a magyar kormány - ellene kezdjen aprehendálni Nyugaton.
Az 1848. március 15-i kiáltvány 12. pontja - az ,,unio? - ily módon reinkarnálódik. A csatlakozások a jelenlegi országhatárok jelentőségét általános érvénnyel is lefokozzák. A ,,nemzet határok fölötti egyesítése?, a kapcsolatoknak a kultúra világába, szellemi szférákba emelése elviselhetőbbé teszi a markánsan elkülönülő nemzeti irányzatok számára is az egyesült Európa határain belül kerülő nemzetrészek egymáshoz való türelmét.
Ennek az akár önkéntes, akár kényszerszövetségnek a magyar nemzeti ünnephez köthető konkrét vonzatai is vannak. Az aradi Szabadság-szobor visszaállítása az eredeti helyszínre a román kormányzat részéről több, mint gesztus. Amellett, hogy az RMDSZ-vezetést a maga táborához kapcsolja, gátat próbál vetni a sorozatos szószegések és szoborgyalázások, történelmi ferdítések országképet rongáló áradatának. Ennek N?stase kormányfő nyomatékot is adott azzal, amikor az aradi Szabadság-szobor visszaállítása kapcsán a kormány és az RMDSZ megállapodást mérföldkőnek nevezte az uniós felzárkózás útján.
,,Unió? szavunk bő másfél száz évvel ezelőtt is Erdélyben a gyakrabban kiejtett kifejezés volt. Hozzánk, Erdélybe a pozsonyi és pest-budai események híre egyhétnyi, tíznapi késéssel érkezett meg. A liberális ellenzék március 19-én Kolozsváron ült össze, hogy a pozsonyi országgyûlés március 3-i feliratát megtárgyalja.
Ezen a gyûlésen a ,,két magyar hon? egyesülését ,,a magyar nemzetiség fennmaradásának legerősebb biztosítékaként? határozták meg. Március 15-ről az első hírek ama hónap 20-án érkeztek meg. Kőváry László az erre vonatkozó tudósításában a szabad sajtó, felelős minisztérium, népképviselet, jogegyenlőség, nemzetőrség, közteherviselés, az úrbér megszüntetése, a nemzeti bank, a katonaság alkotmányos eskütétele és a politikai foglyok szabadon bocsáttatása mellett, az ,,uniót Erdéllyel!? követelés kiemelten szerepel. Az események szükségessé teszik - állapították meg -, hogy ,,minden pártszínezet nélkül egyesüljenek?.
A kolozsvári tanács március 21-i gyûlését sokan ,,Erdély március tizenötödikéjének? tartották. Ezen felszólították a Pest megyeieket, hogy ,,az Unió létesítésén munkálkodjék?, itt kapott nagy nyomatékot egyébként a székelység sérelmeinek orvoslása is. Dr. Egyed Ákos akadémikus újabb kutatásai alapján ezt a ,,kolozsvári programot? döntő jelentőségûnek tartja az erdélyi magyarság szabadságharcos mozgósításában.
A későbbi háromszéki - alsócsernátoni, sepsiszentgyörgyi - események erre ,,tettek rá még egy lapáttal?. Az itteni áprilisi program Szentiványi György előterjesztésében ,,a magyarhonnali egyesülés minden jogok biztosításának s részint megnyerhetésének egyedüli feltétele? volt.
Az ,,unió? útja ennek a követelésnek ma az árnyéka csupán, az európai kertek alján vezet, de ha más esély nincs, ezen kell közlekedni.
De járni muszáj!
Sylvester Lajos
Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket!

Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.

Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.

Szavazás
Ön szerint indokolt a fizetős parkolás kiterjesztése Sepsiszentgyörgyön?









eredmények
szavazatok száma 914
szavazógép