
A 156 évvel ezelőtti történelmi esemény fontossága s a hétfő délutánra beköszöntött tavasz kicsalogatta a sepsiszentgyörgyieket házaikból, és örömmel jelenthetjük, a március 15-i ünnepségen ismét szép számban jelentek meg a városközpontban emelt alkalmi színpad körül a város polgárai. Kellemes színfolt volt a zalaegerszegi hagyományőrző huszárok felvonulása s a megyeszékhely és a környező települések (Gidófalva, Árkos, Szotyor, Illyefalva) lovas fogatainak, valamint a Kováts Sándor Cserkészcsapatnak a bevonulása. Az ünnepség a Szózat akkordjainak felcsendülésével kezdődött, melyet az egyesített kórusok: Cantus Firmus és Magyar Férfidalárda (vezető: László Attila), Pro Musica és Szemerjai Református Dalárda (vezető: Sipos Zoltán), Laudate Kórus (vezető: Rózsa Imre) Kriza János Vegyes Kar (vezető: Benkő Enikő), a Mikes Kelemen Gimnázium kórusa (vezető: Szőts Dániel) és a rétyi Kováts András Fúvószenekar adott elő Kelemen Antal vezényletével. Gazda Zoltán, az ünnepség levezetője nyitóbeszédében egyebek közt elmondta: Március 15. a sötét éjben fényes csillaga volt és marad a magyarságnak, még akkor is, ha korunk csak látszatnyugalmat és megalkuvást kínál. Megválaszolatlan kérdéseket fogalmazott meg: Vajon a százéves ciklusokban megismétlődő magyar forradalmak után mit tartogat számunkra a jövő? A tárgyalóasztalok világában helyet talál-e a magyar eszme, Trianon újragondolása? Tovább devalválódik-e egyik legnagyobb értékünk, a szabadság? Albert Álmos, Sepsiszentgyörgy polgármestere köszöntötte a város vendégeit, az ünneplőket. Kiemelte, jó, hogy együtt ünnepelünk, mert egységben és bölcsességgel kiharcolhatjuk azt, amit senki nem vehet el tőlünk, eredetünket, örökségünket és ama terveinket, hogy az egység, a jó szándék és az igazság nevében jövőt alakító magyar közösséget formáljunk. Háromszék ?48-ban is, most is tudja, hol a helye, mi a dolga - jelentette ki a szónok. Valószínû, hogy a közeljövő kihívásaival nem lesz könnyû megbirkóznunk - mondta Albert Álmos -, ezért van és lesz szükségünk egymásra, ezért kell figyelnünk egymásra és a mellettünk élő románokra is. A szónok idézte Adrian N?stase miniszterelnök március 15-i üzenetét, majd kitért a tétovázó, európai közösség felé sodródó ország nehéz helyzetére. A Székelyföld tudja, hol lesz a helye, megfogalmaztuk magunkat, részt kérünk magunknak, számíthatnak ránk - zárta beszédét a polgármester. Az egyesített kórusok előadták Balogh Ádám nótáját (Most szép lenni katonának) és a Kossuth-nótát, majd behozva az ünnepségbe a Rákóczi-szabadságharc 300. évfordulójának aktualitását, Darvas László, a Tamási Áron Színház mûvésze felolvasta A háromszéki kuruc hadak barcasági kiáltványát Erdély nemzeteihez. A Rákóczi-indulót a rétyi Kováts András Fúvószenekar játszotta el, majd Csia Ibolya, a Mûvészeti Líceum diákja elszavalta Petőfi Sándor Rákóczi címû versét, az egyesített kórusok előadásában felcsendült a Szotyori Nagy Károly által megzenésített Nemzeti dal. Gecse Ramóna, a Mûvészeti Líceum diákja Babits Mihály A magyarok Istenéhez címû költeményét adta elő. Ezt követően került sor az ünnepség díszvendégének, dr. Darkó Jenő történészkandidátusnak, a Pest Megyei Múzeumigazgatóság megyei igazgatóhelyettesének magvas és tanulságos beszédére. Elmondta, arra a 156 évvel ezelőtti márciusra emlékezünk, mikor a forradalom tüze végigfutott Európán, s melynek jelszava három szó volt: szabadság, egyenlőség, testvériség. Ez felborította az úgynevezett szent szövetségi rendet, azt a politikai egyensúlyt, amely addig a kontinenst kormányozta. Magyar történelmi vonatkozásban a történelmi váltás pillanatát a pozsonyi országgyûlés március 3-i ülésén a teendők tárgyában elhangzott Kossuth-beszéd jelentette, mely a magyar rendi nemzetből politikai nemzetet varázsolt. Ez a beszéd a magyar politikai nemzet megszületésének pillanata volt - jelentette ki. Ekkor a császári házzal való konfrontáció nélkül képzelte el Kossuth a magyar függetlenséget, a kinyújtott jobb elfogadásának felelősségét áthárította a dinasztiára és a monarchiára. Ez volt az a pillanat, mikor Széchenyi kijelentette, ha győzünk, minden rendben van, ha a reakció nem avatkozik közbe.
Tudjuk, nem így történt, de a harcban hősök születtek, emeljünk hőseinknek lelkünkben templomot - zárta beszédét dr. Darkó Jenő. Molnár Gizella, a Tamási Áron Színház mûvésze előadta Kónya Lajos A magyar nép történetének margójára címû versét, majd Thiesz Katalin népdalokat énekelt. Áldást és imát mondott ft. Csintalan László római katolikus főesperes. Felszólítására a tömeg egyperces néma csenddel adózott a madridi merényletek áldozatainak, akik között a románok mellett erdélyi magyar és szabófalvi csángó is volt. Az ünnepség a székely és a magyar himnusz eléneklésével zárult.
(s)
Támogassa a Háromszéket!
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó).
Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.