Riport: Feldoboly nem a világ vége

2004. március 18., csütörtök, Archívum 2003–2007

Soha nem volt ily nehéz jármuvel megközelíteni ezt a falut, mint manapság. Nem is annyira a feldobolyi bekötoút, mint a Nagyborosnyóról Zágon felé tartó muút a csapnivaló. Tavaly késo osszel számos gonddal küzdött ez az Erdélynek két jeles református püspököt adó település. Most afelol érdeklodtünk, oldott-e, old-e meg ebbol valamit az elso negyedének végét súroló 2004-es esztendo.
Itt van a világ vége?
A kérdést Nagyborosnyó község polgármesterének, Bartha Lászlónak tettük fel. Tudjuk, hogy nem itt van a világ vége, de ahol ennyire rosszak az útviszonyok, a jelzo találó. Adott hírt arról a lap, hogy két forrásból is pénzalap került, s hogy itt a tavasszal komoly munkálatok kezdodnek. A polgármester szerint a kezdés akadálya csak a télies idojárás, a 44 milliárd lej értéku új aszfaltútnak oszire kész kell lennie. A munkálatot egy sepsiszentgyörgyi cég nyerte meg.
Kettos a feldobolyiak öröme, ugyanis a muút javításával párhuzamosan megkezdik a falu bekötoútjának és utcahálózata makadámburkolatának korszerusítését is. Errol a javítási programról Bacsó László helybeli lakost, pénzügyi szakembert kérdeztük, hisz o az elnöke annak a háromtagú helyi ügyvezeto és irányítócsoportnak, melyet a kapcsolattartás érdekében a munkálat finanszírozója, a Román Fejlesztési Alap megbízott. A csoport titkára Prodan Ilona, pénztárnoka Tegzo Gábor.
- Annak már éppen három éve, hogy a volt lelkész asszonyunk férje, Borbándi tiszteletes úr megpályázta ennek a közel egy és fél kilométeres útnak a feljavítását. Húzódott az ügy, s már-már azt is hittük, hogy nem lesz belole semmi. A tavaly év végén született végleges jóváhagyás Bukarestben 44 200 dollárra. Februárban már átutaltak a számlánkra 227 millió lejt. Ebbol kell elkészítenünk a munkálat tervrajzát. Most várjuk a bukaresti pénzügyi ellenort, aki segít nekünk a pályázat elkészíttetésében.
Mit látni
a magaslesrol?
Délebédre szól a harang, s az utcák hangosak a kisóvodások és tanulók zajától. A két gyerekcsoportnak helyet adó épületet alaposan megviselte az ido. Bejáratánál egy öreg gesztenyére magaslest építettek a hétvégeken unatkozó fiatalok. Onnan kémlelik a vidéket, elszívják azt a cigit, amit otthon még dugosgatnak. Nos, errol a magaslesrol, ha tiszta az ido, ellátni a Nagy Sándor-csúcsig, odáig, ahol valamikor az ezeréves Magyarország határa húzódott. De látni onnan azt is, ami a falucskában történik. Sok pénz kellene ahhoz, hogy új köntösbe öltöztessék a régi épületet, s ahhoz még több, hogy új iskolát építtessen a falu.
Az iskolának 21 tanulója van, közülük 2 magyar, 19 magyar anyanyelvu cigány gyerek. Közel hasonló az arány a 18 gyerekkel összevont csoportban muködo óvodában is. Az édes anyanyelvünket beszélo magyar cigány gyerekek megérdemlik az iskolát, számukra igenis iskola kell. Egyébként is, miként azt latolgattuk, rövid idon belül a negatív demográfiai mutató is jobbra fog majd fordulni. Azt csak sejteni merjük, hogy a borosnyói iskola igazgatósága abból a 600 millió lejbol, amit a költségvetés iskolai fenntartásra eloirányzott, juttat a feldobolyi roskadozó iskolai vécé újraépítésére, no meg arra is, hogy kitakaríttassák az udvaron levo kutat.
Zsíros puliszka
Elképeszto nyomorban élnek a helybeli cigánycsaládok. Ok teszik ki a falu egyharmadát. Alig egy-két család van közöttük, mely külföldet járja, s ott tesz szert az itthon nagyon nagy kincsre, a valutára. A falusi cigányság helyzete megoldatlan szociális kérdés. Nem élelmiszert kellene számukra biztosítani, hanem munkalehetoséget.
- Ahhoz, hogy Magyaror­szágra juthassunk, pénz kell, istálom. Mi a szociálista pénzbol, a gyermeksegélybol élünk. Az eszünk az éte­len jár... hej, mert nagy úr az éhség, kicsidúr. A fuszulyka a legjobb étel. Szívesen dolgoznánk. Mi nem lopunk, pedig sok itt az éhes száj. Csak itt, e helyben, egy bogban sokan vagyunk: Góga Vilmusnak van öt gyermeke, Góga Lajónak es annyi, Gyozoéknek ketto, Iboly­nak es ketto. Jó ez a szociá­lista pénz. Alig várjuk, hogy a fonök, Lorinc Pista bá hívuljon, o adja ki a munkát.
A Furus család asszonya elénkbe futott, hogy segítenénk, mert a Caritas semmit sem adott nekik. Ebben a csládban tizennégyen élnek. Furus Péter 15 éves életeros fiú, dolgozni szeretne. Édesanyja elmondta, hogy amikor foz a családnak, harmincliteres fazékba készíti oda az ételt. ,,Ha nincsen faszulyka, fonök - mondta -, eszünk zsíros puliszkát...?
Ákációs tömörülés
Bár volna igazából összetartó tömörülés, mármint a helybeli erdo-közbirtokosság, melyrol lapunk oldalain többször szóltunk már. Ok maguk vallották: ,,ákációs (értsd: akadékoskodó) banda vagyunk?. Bármiképp végzi munkáját a közbirtokosság választmánya (elnöke, Tegzo Gábor több mint egy éve összeférhetetlenségi okokból le is mondott), az a tagok számára sehogyan sem jó. Önkéntesen végzett munkájukért rágalom a fizetés. Meg kell értenünk a tagságot is. Évek óta erdo- és kaszálójussuk után egy lejt sem láttak. Értheto, hogy megingott a bizalom, fogytán a türelem. Ha közgyulésre hívják, híjával jelennek meg. Pontos információk hiányában marad a cseputelefon...
A valós pénzügyi helyzet felol Bacsó László közbirtokossági pénztárnokot kérdeztük.
- Tavaly eladtuk egy 100 hektárra rúgó legeloterületünket 40 millió lejért. Azt betettük a bankba, és nem nyúltunk hozzá. Idén szintén eladtunk, de most már jobb áron, és nem százat, hanem az egész 150 hektárt. Kaptunk érte 120 millió lejt. Ebbol megfizettük az orzést a kovásznai erdészetnek: a tavalyra 18, idénre 15 millió lejt. Most át vagyunk állva a zágoni Mikes Magánerdészethez. Azoknak is fizettünk 15 millió lejt eloleg gyanánt. Most volt valami vágásunk, a fát el is adtuk, de a pénzt még nem kaptuk meg.
- Osztalékot kaptak-e a tagok?
- Idáig még nem, de valószínu, hogy azt a tavalyi 40 milliót hamarosan ki fogjuk osztani. Az idei jövedelembol ugyanis csak jövoben lehet csipegetni.
- Fordult-e jobbra a több mint másfél száz lelket számláló közbirtokosság helyzete? - kérdeztük az alelnökként elnöki posztot is betölto Gál Ferencet.
- Valamelyest igen. Valószínu, megértették, hogy ha nem adjuk el a legelot, nincsen pénz, nem tudunk fizetni, és a közösség elveszti vagyonát, az államra marad. Készülünk a közgyulésre. Ekkor akarnánk osztalékot is adni. Reméljük, hogy erre csak eljönnek.
Sok juhtartó gazda zúgolódott a faluban, hogy ,,eladták a legelot, nincs, ahol a magánsereg legeljen?. A birtokosság a tavaly 52 hektár legelorészt éppen ezzel a céllal hagyott fenn. Azon legeltettek a zúgolódók és egy cófalvi sereg. Mi lett a vége? A cófalviak annak rendje és módja szerint össze is gyujtötték az egy állatra eso harmincezret, a helybeliek egy lejt sem! Mert hát: ,,Te akartad, hogy így legyen, hogy a föld a miénk legyen!? Igen ám, de ez ma már nem megy. Bizonyára ezért döntött úgy a választmány, hogy idén eladta mind a 152 hektárnyi legelojét...
Elvitték
a testvérkapcsolatot
A falunak nincsen testvértelepülése, testvéregyháza sem, pedig erre Feldobolynak igazán nagy szüksége lenne.
- A hevesiek vették fel velünk már régebb a kapcsolatot - mondták. - Az akkori lelkész házaspár muve volt az is. De az a nagy gyanúnk, mivel ok Belso-Erdélybe mentek el innen, hogy magukkal vitték a testvérkapcsolatot is, mert azóta se kép, se hang...
Nagy kár, mert a termálfürdojérol és sakkmúzeumáról híres közel 12 000 lakosú alföldi városka barátsága közösségi életre való impulzus lett volna.
Csoma Sándorral, az alig 130 lelket számláló kálvinista eklézsia fiatal gondnokával az egyház gondjairól beszélgetünk. Lelkésze most sincs a falunak, t. Márk Sándor zágoni lelkipásztor szolgál be hetente két alkalommal.
- Léptek-e elore?
- Mi sajnos semmit sem. Muemlék templomunk ügyében egy lépés sem történt. Azóta sem volt itt senki a püspökség részérol. Életveszélyes, letiltották a templomban a gyülekezeti életet. Jó, hogy van egy imatermünk. Lelkészünk, Gyöngyösi Csilla egy éve sincsen, hogy eltávozott. Kevesen vagyunk, anyagi lehetoségeink korlátozottak. Itt majdnem mindenki a földbol, az állattartásból és a segélyekbol él. Földecskéinket, melyek nem elso osztályú helyeken vannak, árendába adtuk. Van még olyan is, mint a Kusztura cég, amely most is tartozik az egyháznak. Öt hektár földünkrol még nem kaptuk meg a birtoklevelet. De van jó hírem is. Visszakaptunk 30 hektár erdot - fenyvest - a papolci részen. Ki is van mérve, de a birtoklevél még nincs a kezünkben. Mi is csatlakoztunk a Zágonban megalakult magánerdészethez. Üzemtervünk is van már, igaz, hogy az árának felével még adósak vagyunk.
- Kért-e új lelkészt a gyülekezet?
- Nem kértünk. Mi meg vagyunk elégedve a zágoni tiszteletes úrral. Eddig sajnos csak temetett. Tavaly se magyar, de még cigány gyermek sem született a faluban.
Mire is lenne szükség ahhoz, hogy újra pezsgo egyházi élet szülessen ebben a tartásos kis kálvinista faluban: egy ütoképes fiatal lelkészre, sok-sok pénzre? Egyelore, úgy gondoljuk, intenzív nevelo-lelkesíto munkára, arra, hogy újra életmagra kapjon az a szellem, amelyet a falu két nagy szülötte, a református püspök Borosnyai ­Lu­kács (1649-1760) és Bodola János (1754-1836) táplált. Mel­lesleg: mind a két jelesség emléktáblát érdemelne szülofalujában.
Lorinc István lépjen!
A falu apraja nagyja a képviselotol, Lorinc Istvántól várja az elorehaladást. Nagy a bizalom az RMDSZ színeiben megválasztott képviseloben. ,,Ha adja továbbra is a szo­ciálista pénzt, mi most is rea szavazunk? - mondták a cigányok.
- Február 17-én számoltam be négyévi tevékenységemrol - tájékoztat Lorinc István. - Szándékozom továbbra is pályázni erre a megbízatásra. Ha nem fog menni az RMDSZ színeiben, megpróbálom függetlenként. Nagyon lelkemen van ez a falu, ennek a sorsa. Higgyék el: Feldoboly nem a világ vége.
*
Hazafelé indultunk. Bepillantottunk a híres-neves feldobolyi pálinkafozdébe. Füstölt a kéménye. Kevés szilva-, annál több vegyes gyümölcscefre rotyogott az üstben. ,,Nem volt tavaly szilva - jegyezte meg a fonök asszony, Gál Klárika. - Aki szilvapálinkát akart, szilvát vett a Regátból.?
Kisgyörgy Zoltán
Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket!

Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.

Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.

Szavazás
Ön szerint indokolt a fizetős parkolás kiterjesztése Sepsiszentgyörgyön?









eredmények
szavazatok száma 914
szavazógép