Valami isteni csoda folytán a magyarság féltucatnyi jelentős orientalista tudósa közül kettő született és nevelkedett Felső-Háromszék térségein, Orbai és Kézdi székek területén: Kőrösi Csoma Sándor és Szentkatolnai Bálint Gábor. Kőrös és Szentkatolna légvonalban alig harminc kilométernyi távolságra van egymástól, csoda-e hát, hogy Kőrösi Csoma lenyûgöző személyisége, már-már emberfelettien legendássá vált alakja zsenge ifjúságában megigézte és rabul ejtette Bálint Gábor lelkét, s a nagy előd példáját követve maga is arra szánta életét és kivételes intellektusát, hogy feleletet keressen a nagy, örökös, voltaképpen máig is félig megválaszolatlan kérdésre: kik vagyunk, honnan jöttünk, kiket tisztelhetünk rokonainkként? A szentkatolnai ifjút kivételes képességekkel áldotta meg a Teremtő, a nyelvek iránti fogékonysága oly mérvû és mértékû volt, annyira bámulatba ejtő, hogy az egyenesen isteni csodának nevezhető. Lehet, hogy kortársai, közeli ismerősei sem tudták pontosan, hány nyelvet is ismert meg Bálint Gábor, ám tény, hogy nemzedéktársai közül egyedül Vámbéry Árminhoz hasonlítható félelmetes gazdagságú nyelvtudása, s ha ezért korában inkább megszállott csodabogárnak tekintették, s nem rendszeres és módszeres nyelvtudósnak, nem kell igazán csodálkoznunk azon, hiszen tevékenysége csúcsán, nézeteinek kifejtésekor a magyar tudományos körökben már akadémikussá merevedett - egyébként tudományosan jól megalapozott - elmélet vált uralkodóvá a magyar nép és nyelv finnugor eredetéről és kötődéseiről, s aki ezzel szembefordult, vagy éppenséggel árnyalni, továbbgondolni azt, falakba ütközött, értetlenségbe, s szinte törvényszerûen vált a leszólás céltáblájává, reménytelen tudományos viták vesztes felévé. Ez történt Vámbéry Árminnal és Bálint Gáborral is, kik túl a már bizonyított finnugor eredeten, az urál-altáji kötődéseket kutatták és próbálták bizonyítani. Talán azt is lehetne mondani: egyszerre jöttek túl későn és túl korán, hiszen Sajnovics, Gyarmati, Hunfalvy és társaik módszeresen végzett munkája és elméletépítése eredményeként a finnugor származás már megdönthetetlennek és kikezdhetetlennek számított, másrészt még nem jött el az idő ahhoz, hogy a nyelvtudományra alapozott eredetvizsgálatban egy komplexebb, összetettebb módszertan szülessék meg, mely mára igazolta, hogy Vámbéry és Bálint Gábor nem délibábos elméleteket gyártottak, hanem az alapigazságot tartalmazó teórián túli tartományokba merészkedtek.
Az utókor ma már tudja, hogy kiváló orientalistáink ,,tévedései? semmit nem vonnak le kutatásaik révén szerzett érdemeikből, s ha egyszerûen csupán annyit tettek volna, hogy a magyar tudományosság tárházába emelték a turkológiát, akkor is fényesen elvégezték küldetésüket.
De többet tettek ennél: munkájukkal kivívták a komplex eredetkutatás polgárjogát. S közben kisebb könyvtárra való, páratlanul értékes nyelvészeti munkát tettek a magyar és az egyetemes tudományosság asztalára.
Ezért nem szabad soha elfelejtenünk földink, a 160 éve született Bálint Gábor emlékét. Aki - Arany Jánossal szólva - lehetett ugyan ,,igazi vasfejû székely?, de tudósnak is kiváló volt. Most nagy költőnk játékos verséből is a szeretetet és a megbecsülést érezhetjük ki.
Magyari Lajos
Támogassa a Háromszéket!
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó).
Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.