Az európai országok hadseregeiben évszázadok óta teljesítettek szolgálatot a tábori lelkészek.
A Habsburg Birodalomban, miután elrendelték a jezsuita rend feloszlatását (1773. augusztus 18.), Mária Terézia még az év decemberében megszervezi az Apostoli Tábori Helynökséget, majd a tábori egyháztanácsot. Az apostoli tábori helynök alá rendelt tábori főlelkészek egy-egy főhadparancsnokság mellé voltak beosztva.
A tábori lelkészek tevékenységét összegezve elmondhatjuk, hogy a lelkesítő prédikációk mellett humánus cselekedeteikkel is kitûntek, sőt, állást foglaltak a politikai eseményekkel kapcsolatban is. Nem véletlen, hogy a forradalom és szabadságharc leverése után sokan közülük haditörvényszék elé kerültek, el kellett viselniük a bécsi kormányzat brutális megtorlásait, vagy akinek sikerült, az emigrációba kényszerült.
Írásomnak az a célja, hogy a különböző felekezetû tábori papok és lelkészek elévülhetetlen szerepét hangsúlyozza, s a székelyföldi származású vagy innen tábori lelkészszolgálatra elkerültek emlékét felidézze:
Bardocz János erdélyi egyházmegyés római katolikus pap sepsiszentgyörgyi székely szülők gyermeke volt. A bécsi Pazmaneumban végezte tanulmányait. 1844-ben szentelték pappá. 1848-ban a gyulafehárvári gimnázium tanára, püspökhelyettesi titkár és aljegyző. Forradalmi jellegû szónoklatai miatt kitiltják a gyulafehérvári várból, Debrecenbe menekül, ahonnan 1849 februárjában tér vissza Erdélybe. Kossuth hû támogatója, helyesli a trónfosztást, támogatja a függetlenség eszményét.
A kézdivásárhelyi Benkő Pál felszentelése után segédlelkész Marosvásárhelyen. 1848-ban jobbágyteleki plébános. A szabadságharcban tábori lelkész, majd a leverés után több helyen szolgál, többek közt az 1870-es években Szentkatolnán, majd Gyergyókilyénfalván plébános és tiszteletbeli főesperes.
Bíró Sándor Felsőboldogasszonyfalván született. Rétyen volt református lelkész. Báró Wesselényi Miklós liberális gondolatainak terjesztője. 1848-ban az egyik legradikálisabb erdélyi prédikátor. A rétyi nemzetőrség szervezője és századosa. Tábori szónoklatai nyomtatásban is megjelentek. Elhagyva állását beáll a 4. székely határvéd zászlóaljhoz, ahol századosi rangot kap. A forradalom leverése után bujkál, nevelőként dolgozik Szatmáron, az 1860-as években ismét Háromszéken találjuk, komollói lelkész.
Lelkészcsaládból származott Dáné István, aki Illyefalván teljesít 1845-től szolgálatot. A szabadságharcban tábori lelkész. 1849 szeptemberében letartóztatják, halálra ítélik, de 1852-ben az uralkodó a vagyonelkobzás fenntartása mellett kétévi várfogságra változtatta az ítéletet. Szabadulása után néhány évig felesége bikfalvi birtokán él. Innen kerül Hunyadra, Dévára, majd haláláig Szászvárosba.
Czetz János ezredes javaslatára kerül 1849 májusában Finta István kézdivásárhelyi református lelkész az erdélyi hadsereghez, mint tábori lelkész. A szabadságharc leverése után Páván szolgál haláláig. Aktív egyházi és közéleti tevékenységet fejt ki: az Orbai Egyházmegye közügyigazgatója, egyházmegyei tanácsos. A kiegyezés után a Rikán belüli honvédegylet tagja. Részt vett a Mikó-kollégium alapításában. A pávai temetőben nyugszik.
Lőrinc Károly erdélyi egyházmegyés római katolikus pap és tanár a 11. székely határőr huszárezred tábori lelkésze volt, s egyúttal adminisztrátor Sepsiszentgyörgyön. A szabadságharc leverése után Nagyszebenben a ferences zárdából átalakított börtönben raboskodik 1851-ig.
Altorjai származású Szabó János erdélyi egyházmegyés római katolikus lelkész és paptanár, többek közt 1849-ben Kézdivásárhelyen hittantanár. Csányi László nevezte ki a 2. székely határőr gyalogezredhez tábori papnak. A szabadságharc bukása után ő is Nagyszebenben raboskodik. Kiszabadulása után Kézdiszentkereszten segédpap, majd Sárfalván adminisztrátor. 1868-1874 között Baróton plébános.
Gidófalván született Vitályos György református lelkész. A forradalom kitörése kőrösbányai parókiáján éri, innen a Zaránd megyei román felkelők elől hazamenekül Gidófalvára. Bem nevezte ki tábori lelkésznek. Brassó bevétele után (1849. március 19.) brassói lelkész.
A szabadságharc után sokat bujkál, a legkompromittáltabb személyek között tartják számon a hatóságok. Bujdosását követően Felsőcsernátonban lelkész.
E rövid felsorolás legyen a ?48-49-es forradalom és szabadságharcra való emlékezés kapcsán az utókor őszinte főhajtása.
Jancsó Árpád
Támogassa a Háromszéket!
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó).
Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.