Borboly Csaba Hargita megyei tanácselnök a közös terveket, programokat ismertette, ezeket egy kiadványban foglalta össze. Szerinte a székelyföldi kérdések a focihoz hasonlíthatóak abból a szempontból, hogy sokan beszélnek róla, de kevesen tesznek az együttműködésért. Szerinte a közös munka sikere azon is múlik: mennyire sikerül összeegyeztetni az önkormányzatok munkáját, illetve ki mennyi pénzt áldoz a közös projektekre.

Tamás Sándor, a Kovászna Megyei Tanács elnöke kifejtette: több mindent megkíséreltek már, lobbizással próbáltak pénzt szerezni a megyének, a magyar intézményvezetők ügyében az elmegyünk a falig elvet alkalmazták, a tapasztalatok ellenben azt bizonyítják, középtávon a decentralizáció, hosszú távon a területi autonómia jelenti a megoldást Székelyföld számára.

Kemény hangvételű beszédben figyelmeztetett Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester azokra a folyamatokra, amelyekkel Székelyföldnek, ezen belül Sepsiszentgyörgynek szembe kell néznie. A Székelyudvarhelyen szeptemberben esedékes székelyföldi önkormányzati nagygyűlésen várhatóan elfogadják majd a székely memorandumot, amely mindezeket a problémákat szóvá teszi, Székelyföld ügyét nemzetköziesíti. Példákkal illusztrált beszédében kifejtette: Sepsiszentgyörgy a legveszélyeztetettebb székelyföldi város, amelynek szembe kell néznie a burkolt betelepítésekkel, az ortodox egyház expanziójával, a militarizált egységek gyarapításával. Jelenleg Székelyföldön jó buli románnak lenni, hiszen aki Brassóban még a kapusi állásra sem bizonyulna alkalmasnak, nálunk legalább aligazgatói álláshoz jut. Éppen ezért szükséges az összefogás, az egységes fellépés — mondta, hangsúlyozva: gazdasági adatok bizonyítják, így el kell hinnünk, hogy Székelyföld képes eltartani önmagát, helytelen tehát azon székelyföldi vezetők álláspontja, akik a szegénységet hozzák fel az autonómia elleni érvként.

Magyar Anna, Csongrád megye közgyűlésének elnöke a magyarországi állapotokról beszélt, hangsúlyozva: néhány éve az önkormányzatok tudatos tönkretétele zajlik a kormány irányításával.

Rácz Károly kézdivásárhelyi polgármester Tőkés László püspök korábbi nyilatkozatait idézve érvelt a Magyar Polgári Párt létjogosultsága mellett. Gyurcsányi hazugságpolitikához hasonlította az RMDSZ korábbi tevékenységét, szerinte az RMDSZ-es polgármesterek az MPP színre lépése után kezdtek el dolgozni. Mezei János gyergyószentmiklósi polgármester szerint kommunikációban jól állnak a székelyföldi önkormányzati vezetők, a közös munka azonban hiányzik. Az MPP-s városvezető szintén a területi autonómia megvalósítása mellett érvelt, az eredmények hiányát rótta fel az RMDSZ kormányzati szerepvállalása után, majd szóvá tette: furcsa módon csak az MPP-s polgármesterek integrált városfejlesztési pályázatai buktak el, a szövetség politikusai által leadott projektek nyerésre állnak. Ráduly Róbert csíkszeredai polgármester konkrét közös programokról beszélt: megemlítette a Székelyföldi Kerékpáros Körversenyt, a színházi együttműködést, a települések bejáratait jelző egységes arculatú táblákat.

Rácz beszéde felborzolta a kedélyeket, válaszában Tamás Sándor Tőkést idézte, majd azt mondta, két típusú magyar van: a bátrabbik a román elnyomás ellen küzd, a másik a magyarok ellen. Kifogásolta továbbá, hogy egyedül a kézdivásárhelyi városvezető nem viszonyult pozitívan a székelyföldi önkormányzatok együttműködéséhez. Borboly szerint nem jó előre megírt politikai nyilatkozatokban reagálni olyasmire, ami nem hangzott el, Papp Előd moderátor — MPP-s csíkszeredai önkormányzati képviselő — megjegyezte: a megyei tanácsok elnökei kezdhetnék azzal az együttműködést, hogy a pénzosztás során nem diszkriminálják azokat a magyar településeket, amelyeket nem RMDSZ-es politikusok vezetnek. A közönség kérdései során a vita tovább élesedett, egyes válaszokat taps, másokat hurrogás követett. Felmerült a kérdés, hogy miért nincs az asztalnál a baróti polgármester. Válaszában Antal Árpád elmondta: az amúgy is törékeny csoport kohézióját nem lenne jó további konfliktusokkal veszélyeztetni.