Riport: Mi lesz veled, Rika-erdő?

2004. április 14., szerda, Archívum 2003–2007

Fél évtizednél is több ideje annak, hogy 1878 hektár kiterjedésû erdő- és legelővagyonáért harcol 149 örökhagyó utóda a Rika-hegység lábánál elterülő székelymagyar unitárius faluban, Felsőrákoson. Sokan azt állítják, hogy a birtokba helyezés megengedhetetlen késéséért a Barót városi földosztó bizottság a hibás. Vannak, akik a megyei földosztó bizottságot tartják túl vaskalaposnak. Mi megpróbáltuk - immáron harmadszor a lepergett évek alatt - körüljárni a közösségi vagyon dolgát, keresni a valós tényállást. Tettük ezt többek között azért is, mert az ügyben érintett öt felsőrákosi birtokos kérte ezt tőlünk.
Fehéren a fekete
Öt aláíró, Páll B. János, Páll Gyula, Gyöngyös Gyula, Szőcs András és Gál András nyílt levelet fogalmazott meg Barót város polgármesteréhez, Albert Déneshez. ,,...Mivelhogy mandátuma végén jár, és ha netalán nem választanák újra, nem lesz lehetőségünk megkérdezni Öntől, hogy Felsőrákos községben miért nem lehetett befejezni a földméréseket, és miért nem igazi gazdája a tagság erdő-közbirtokosságának? Nagyvápát, Máthé bércét, Gyertyános oldalát mind közbirtokossági erdő borítja, ahol tarvágást végez jelen pillanatban is az erdészet... Nem tudjuk, hogy ki rendelte el a tarvágást, amiből a közbirtokosság tagjai még csak tûzgyújtót sem kaptak. Ha erről a dologról kérdezzük a közbirtokosság vezetőit, fel vannak háborodva. Andorkó Ferenc, aki tagja a városi tanácsnak, azt állítja, hogy közbirtokosságunkat határidő előtt beiktatták a szentgyörgyi törvényszéken. A végrehajtást a polgármesternek és a volt titkárának kellett volna elvégeznie. Miért mulasztódott ez...?? - áll a nyílt levélben, melyet szerkesztőségünknek, személyesen e riport aláírójának postáztak. Tekintettel az ügy fontosságára, felkerestük a városi földosztó bizottságot, a helybeli közbirtokosság vezetőjét és a levélíró Páll B. Jánost is.
Az éremnek két oldala van
- ez derült ki a polgármester Albert Dénes és László András, a polgármesteri hivatal e témában szakavatott alkalmazottjának a magyarázatából.
- Egy pillanatig sem állítjuk - nyilatkozták egybehangzóan -, hogy a felsőrákosi közbirtokossági tagoknak nincsen valójában igazuk. A vagyon visszaszolgáltatásának dolgában - városszinten - valóban Felsőrákos az utolsó. A vagyon jogi helyzete most sincs véglegesítve. Az azonban, hogy ez a dolog ennyire megkésett, főleg annak tudható be, hogy a közbirtokosság iratcsomóját már két alkalommal visszautasította a megyei földosztó bizottság azzal az indoklással, hogy hiányos, vagyis nem hiteles a közbirtokossági tagok névsora. A névsor ugyanis nem került elő annak idején a faluban. Mit tehet az önkormányzat? Mi eredeti névsort nem teremthettünk. Az sem volt könnyû, hogy ilyen állapotban bejegyeztessük a közbirtokosságot...
Satalan Zoltán, az erdő-közbirtokosság elnöke is alig tudott valamivel újabbat mondani ahhoz képest, mint amennyit nyilatkozott előző riportunk készítése idején.
- Annyi új történt, hogy ősszel előkerült egy korabeli faárverési lajstrom. Nos, ez - sajnos - nem tünteti fel a maga teljességében a tagok erdőrésztulajdonát, csak az egyes tagok, családok által igényelt szálfamennyiséget. Feltételezzük azonban, s ez az ügy kifogásolható oldala, hogy az a szálfamennyiség, amelyre jogosak voltak a tagok, egyenes arányban van erdőbirtok-résztulajdonukkal, vagyis erdőrészük arányában kaphattak csak szálfát.
Elmondták a tanácsnál, hogy Olosz Gergely alprefektus - aki egyébként szerintük egyedüli a megyénél, aki segíteni akar, és megértést tanúsít a felsőrákosiak jogos kérése iránt - azt sugallta, hogy állítsanak fel a lajstrom alapján egy olyan számítási rendszert, mely bár kisebb eltérésekkel, de tükrözné a tagság erdőrészének a nagyságát. Nos, a témakörben jártasak ezt a számítást el is végezték, a kész dokumentációt - immáron harmadszor - némi ,,előtájékozódás? után még a napokban le fogják tenni a megyei földosztó bizottság asztalára. Végeztek a barótiak a közbirtokosság vezetőivel közösen másfajta számítást is, melyet a megyeiek nem tartottak jónak. Van analógia: valahol Moldvában, ahol a közösségi erdőt, mert nem került elő ott sem a tagság névsora, a tagok földterületének arányában osztották fel. Nem igaz hát az a vád, hogy mi karba tett kézzel ültünk, és nem léptünk, ha lehetett, közbirtokossági ügyben - bizonygatták a barótiak.
Az állam jóvátehetné mulasztását
László András, a felsőrákosi föld- és erdőterületek ügyeinek kiváló ismerője elmondta, hogy tüzetes levéltári kutatást is végeztek, hogy a volt megyei néptanács irattárában is kutakodtak a rákosi papírok után. A baróti néptanács korabeli elnöke szerint a rákosi iratokat bekérték a megyéhez. A szálak az árkosi Szentkereszti-kastélyhoz vezettek, ugyanis ott tárolták az iratokat, de ott is hamvasztották el.
- Ha ez a mostani állam jogutóda az előzőnek - jegyezte meg László -, akkor érzésem szerint jóvá kellene tennie elődje mulasztását, fel kellene karolnia az ügyet, hisz nem egyéni sérelemről van szó. Ezen az ösvényen is el kellene indulni...
László András elmondta, hogy a felsőrákosi közbirtokosság dolgának nagy késése sok kis késésből, ,,meditálásból? gyûlt össze. ,,A sok kudarc, eredménytelenség, visszautasítás után kedvünk-lendületünk megtorpant. Tétováztunk, és új cselekvési módot kellett kitalálnunk arra, hogy újra léphessünk. Így vagyunk jelen pillanatban is, de nem alszunk...? - tette hozzá.
- Hacsak a mi megyénk földosztó bizottságánál kellene fenntartanunk a dokumentációt, az talán hagyján, de sajnos, a rákosiak közösségi vagyonának egy része a kőhalmi erdészet területére esik, ahol nehezebb lesz a dolgunk, ott a Brassó megyei földosztókkal kell megküzdenünk - egészítette ki a polgármester, és megjegyezte, hogy ha mindkét helyen újra elutasítják a kérést, a közbirtokosság 30 napon belül fellebbezhet, vagy utána pert indíthat, ami természetesen pénzbe kerül.
- Pénzbe, pénzbe - jegyezte meg Satalan Zoltán. - Honnan a pénz, amikor mi az erdőből nem részesedtünk? Van ugyan húszmillió lejünk, de kétlem, hogy az elég lenne a per megkezdéséhez... Ami pedig az említett tarvágást illeti, arra tőlünk az erdészet nem kért, nem kellett engedélyt kérnie. Amíg nem mi vagyunk a birtokosok, addig az erdő felett ők rendelkeznek, saját dolguknak tekintik a kitermelést is...
Páll B. János érvei
- Hálás vagyok, hogy idejött a Háromszék. Igenis, én írtam azt a levelet, mert aggasztja a tagságot, hogy vágják az erdőnket, és annak megakadályozására senki nem tesz egy lépést sem! Jogos a panaszunk, nem? Amikor ilyen fontos dolog történik, akkor össze kellene hívni a közbirtokosság közgyûlését. A vezetőség nem hozhat határozatot nélkülünk. Én például, és sokan mások nem látták azt a plakátot, mellyel összehívták a közgyûlést. Azt a tagok személyes értesítésével, meghívóval kellett volna elvégezni! Így most azt kérdezzük: a halogatás, a hallgatás - mert vágják az erdőt - kinek a vesztesége? Miképpen próbálja a vezetőség azonnal megakadályozni a tarvágást?
Kérem, itt egy nagy kiterjedésû erdő- és legelővagyonról van szó - folytatta Páll B. János. - Nem csak a levelemben felsorolt erdőrészekre terjed ki a közbirtokosság. Még odatartozik a Bódi, a Kustaly, Nádas, Szépszeg a hármas halomnál, a Kender egy része, Kövesdomb egy része, Feketehegy, Páll B. Bandi laposa, Sándorvágás, Csíkestán­pata­ka, Nagyszeg, Kánásbükk, Nyíresszeg, Tőgyes is... Egy szó, mint száz, nekünk kell az erdő, az a miénk volt, nekünk kell a tûzifa. A köz­birtokosság vezetősége, a városi földosztó bizottság, melynek mindenkori elnöke a polgármester, intézkedjék, az ő kötelességük ez. Követelni fogjuk, hogy az erdészet állítsa le azonnal a vágást, és kárpótolja a birtokosságot a levágott fa arányában.
Erdő, erdő, de hát a föld?!
Nagyon heves megfogalmazásban szerepel a rákosiak levelében a földosztás még be nem fejezett dolga. Sokan követelik a vissza nem kapott földterületüket.
- A birtokleveleket száz százalékban kiállították - pontosított a polgármester -, de a földmennyiségnek csak nyolcvan százalékát mérték ki. Többen nem vették át a birtoklevelet, mert jussukat nem abban a mezőrészben kapták, ahol az eredetileg volt.
A levélírók dûlőnként sorolják a mezőrészeket, ahol még jussuk van: Vargyas köze, Tőgypalló, Pállné szege, Bokros, és felteszik a kérdést: mikor ér már véget a földosztás Rákoson? Mi lesz a 2000/1-es földtörvény alkalmazásával?
Valóban késett a földmérés, ismerte el ­Veress Zsuzsa mezőgazdász mérnök jelenlétében a polgármester, ,,de sokat akadékoskodtak a rákosiak is. Háromszor fogtunk a dolognak, és mindig felborították. Tagosítani is akartuk a nadrágszíjparcellákat, az sem sikerült. A kataszteri hivatal szerződött a földmérőkkel, de egy adott pillanatban nem fizetett, és azok itthagytak, még a térképek egy részét sem készítették el. Azt ígérhetem, hogy ha a közbirtokosság dolgát dûlőre visszük, folytatjuk a földekkel. Be fogom bizonyítani, hogy földterületre van szükségem, hogy visszaszerezhessem a mások által bérbe adott földeket az egykori szénfejtés területén, a Bokrosban. Ott jó föld van, és ott mindenki megkaphatja jussát még a második földtörvény értelmében is. Van tartalék terület Rákoson.?
- Mi azok után a földek után nem vettük át a birtokleveleket, amelyeket nem az eredeti helyükön ajánlották fel, vagyis nem ott, ahol azok voltak - felelte e téma tárgyalása közben Páll B. János. - Nem kellett volna ,,költöztetni? a földeket. A törvény is azt írja (ne: van itt törvénykönyv nekem elég), hogy ott kell a földet visszaadni, ahol az eredetileg volt! Tûrhetetlen, hogy tíz esztendő után is hadakoznunk kell földjeinkért.
Én az aláírók nevében csak azt mondhatom: föld- és erdőjussunkat nem hagyjuk!
*
Rikának nevezi az erdővidéki ember az Észak-Persány-hegység Felsőrákos és Vargyas mögötti szakaszát. Attila hun király nejétől - Réka királynétól - vette a népi nevét a vonulat. Ez az egyetlen hely a magyar nyelvterületen, ahová Réka sírját helyezi a néphagyomány.
Bizonyára, ha felébredne szikla alatti sírjából a nagy királyné, elcsodálkozna - talán háborogna is egy keveset értetlenül -, hogy ezer esztendő óta sincsen béke a Rika erdő alatt...
Kisgyörgy Zoltán
Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket!

Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.

Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.

Szavazás
Ön szerint indokolt a fizetős parkolás kiterjesztése Sepsiszentgyörgyön?









eredmények
szavazatok száma 914
szavazógép