Az öt évre szóló új EP-ciklus első két és fél évében Jerzy Buzek volt lengyel kormányfő az elnök. Megválasztásuk erős néppárti befolyást jelent az EP munkájára. A magyar néppárti alelnök szerint: ,,Egész Kelet-Közép-Európa sikere Buzek és az én megválasztásom, de alelnöki posztom a Fidesz egész Európában egyedülálló és kiemelkedő választási győzelmének köszönhető, és az elmúlt öt évben végzett munkánk elismerése is."

Magyarország a június 7-i választások eredménye révén huszonkét képviselőt küldhetett az Európai Parlamentbe, de a határon túli képviselőkkel együtt összesen huszonhét magyar képviselő és ezek nagyszámú szakértői kisegítője dolgozik Brüsszelben. (Lehetne eggyel több magyar képviselő is, ha Erdélyen nem indázik végig a magyar összefogást ellenző áramlat.)

Szájer József EP-képviselő közlése szerint a sziléziai születésű Jerzy Buzek, aki jól ismeri szűkebb pátriájából a kisebbségi kérdést, kijelentette, hogy elnökként még erőteljesebben áll ki az emberi jogokért, és megígérte, hogy ,,a magyar barátaiért, a magyar ügyért kettőzött erővel harcol majd".

A jó hír hallatán immár mosolyogni lehet azokon a magyarhoni bakafántoskodásokon, amelyek az előző EP-ciklusban az egyik leghitelesebb és legképzettebb magyar ember, Schmitt Pál képviselővé választását kísérték, és a nemzetközi sportélet irányításából való eltávolításáért ügyködtek, de jó lesz továbbra is figyelni rájuk, mert a magyar nemzeti érdekek képviselete sokak szemében továbbra is szálka marad.

Magyarországon — végre — ötpárti egyetértés született a szlovákiai nyelvtörvény elítélését illetően. Ezzel összecseng a romániai magyar EP-képviselők törekvése, hogy önálló képviselőcsoportot alkossanak. Csak üdvözölni lehet, ha végre a magyar érdekképviselet a nemzetközi porondon is erőre kap és eredményeket tud felmutatni.