Nemrég a magyarországi Bábolna Takarmányipari Kft. vezetői megyénkbe látogattak. A magyar állami tulajdonban lévő vállalat mintegy kétmillió tonna tápot állít elő évente, ezzel piacvezető a hazai piacon. Nálunk a cég képviseletét a Mihály Antal által vezetett Bandrino Kft. látja el, amely másfél ezer tonnás forgalmával szintén piacvezető a romániai tápforgalmazók között.
A Bandrino által szervezett gazdanap előadás-sorozattal kezdődött. A résztvevők érdekes előadásokat hallgathattak, Magyarország uniós csatlakozásának nehézségeiről, takarmányozási és állat-egészségügyi gondokról Gergácz Zoltán és Schlosser István beszélt. A cég az unió piacára is szállít, ennek megfelelően minden minőségirányítási rendszernek eleget tudnak tenni (ISO 9001, QS tanúsítvány, ISO 14001 környezetirányítású rendszer, HACCP élelmiszer-biztonsági rendszer, integrált rendszer). A szakemberek elmondása szerint az állati takarmányiparban az unió hasonló követelményeket támaszt, mint a csecsemőtáp tekintetében.
A szarvasmarhatartás célját röviden a csúcsteljesítményben, a tej jó minőségében, a jó tejtermelési perszisztencia elérésében és az évenkénti borjúzásban határozták meg. Nem riogatni jöttek, de véleményük szerint ők is későn ébredtek fel, és rengeteg megoldatlan problémával csatlakoznak az unióhoz. Annak ellenére, hogy kampányszerûen, érzékelhető eredményekkel tanították a gazdákat a minőségi tej elnyerésére, a magyar tejtermelés 20 százaléka jelen pillanatban is emberi fogyasztásra alkalmatlan. Ez csak családi használatra engedélyezett, esetleg állatokkal itatják fel, illetve elöntik. Az unióban ugyanis csak az extra minőségû tej forgalmazható, a többi hulladék. Sőt, az uniós gazdát még büntetik is, ha sorozatos felszólítás után sem tud a tej minőségén javítani.
A magyar gazdák elégedetlenek a tej felvásárlási árával. Amíg 2003-ban 72,3 forintot kaptak literenként, 2004 első három hónapjában a nyerstej felvásárlási ára 61,5 forintra csökkent. A sorozatos gazdademonstrációk hatására a kormánytól kierőszakoltak egy 68 forintos intervenciós árat, de nem nagyon hisznek ennek kivitelezésében. Az unióban a tej felvásárlási ára literenként 0,3 euró, ami 12 000 lejnek felel meg.
A magyar szakemberek szerint a szakmailag legnehezebben megvalósítható elvárás a szervezetbe bevitt mikroelemek mennyiségének egyharmadára csökkentése lesz, amely szigorúan ellenőrzött uniós követelmény. Például a legeltetési időszakban a bevitt cink mennyisége többszörösen meghaladja a megengedett szintet, ugyanez áll a vasra. A Bábolna Rt. által forgalmazott tápokban csökkentik a mikroelemek arányát, de tisztában vannak vele, hogy ez nem elegendő, így nem tehetnek egyebet, mint kifizetik a várható büntetéseket.
De baj van általában a magyar szarvasmarha-tenyésztés terén. Sikerült ugyan jónak mondható tehenenkénti átlagtejtermelést elérni (a holsteinnél 7450 liter az éves hozam), túl hamar ,,veszejtik? el állataikat, ugyanis a holstein 2,5 laktációt ,,bír ki?, míg a pirostarka 2,9-et, ami túl rövid életteljesítménynek számít. Kimutatást is készítettek, amely szerint összességében az első laktációban még ráfizetéses a tehéntartás, csupán a másodiktól kezdődően lesz nyereséges. Így nem tudják kihasználni a negyedik és a további laktációk gazdasági előnyét. A két borjúzás közötti időszak is túl hosszú, jelenleg ez a pirostarkánál 410, a holsteinnél pedig 426 nap. Hogyha nem sikerül 400 nap alá csökkenteni, a rendkívül erős uniós versenyben a szarvasmarha-tenyésztők könnyen csődbe mennek.
A szakemberek szerint az állat-egészségügyi problémák többsége Magyarországon (is) az alaptakarmányozásból ered, amelyben nagy szerepe van a hiányos rostellátásnak (cukor). A rostnak köztudottan sokrétû szerepe van, fizikai szerkezete, mérete meghatározza a rágás időtartamát, az állatot kérődzésre ösztönzi, befolyásolja az emésztés sebességét, és szabályozza a bendő savasságát. A hiányos és nem megfelelő méretû rostellátás velejárója a bendő lesavanyodása, az acidózis. Ilyenkor az állat étvágya ingadozik, csökken a tejtermelés és a tej zsírtartalma, az állat kondíciója megromlik, híg, világos színû és savanyú szagú bélsarat ürít, nő a sánta tehenek száma, és a vér savasságának csökkenése következtében nő a tőgy- és méhgyulladási hajlam. Ugyanakkor a szaporodási mutatók is romlanak, és a bendőn a takarmányok áthaladási sebességének növekedése következtében a bendőbaktériumok nem tudnak megfelelően dolgozni, nem semlegesítik a penészbaktériumokat, aminek következménye, hogy a mikotoxinok hatása erősödik. A bendőnek ezt a savanyodását semlegesíteni (pufferolni) kell. Erre a célra használható a nátrium-hidroxi-karbonát, a magnézium-oxid, a nátrium-bentonit, a kalcium- és kálium-karbonát. De a savasság semlegesítésére legjobbak a biológiai, sörélesztőt tartalmazó pufferek, amelyeket lassan oldódó (retard) anyaggal vontak be.
A laboratóriumi vizsgálatok eredményeként kiderült, hogy a bendő savassága a nap folyamán változik, ez a reggeli órákban 6,94, déli 2 órakor 6,58 és délután 4 órakor 6,70. Ha használjuk a retard semlegesítőket, ez a savasság a nap folyamán állandó szinten marad.
(folytatjuk)
Incze Péter, MSZH
Támogassa a Háromszéket!
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó).
Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.