2.
A sorrendben második Európa-bajnokságra (még mindig Nemzetek Európa Kupája) már huszonkilenc ország nevezett, de az első fordulóban nem játszották le az Albánia-Görögország mérkőzést. Azt szinte mondani sem kell, hogy politikai okokból. A címvédő Szovjetunió, valamint Ausztria és Luxemburg csak a nyolcaddöntőben kapcsolódott be a mérkőzések sorozatába.
A román válogatott pechjére már az első fordulóban összefutott a spanyol válogatottal. A csatározásnak búcsú lett a vége, hiszen mindjárt az első találkozón, Madridban csúnyán leégett a nemzeti tizenegy:
Spanyolország-Románia 6-0 (4-0). 1962. november 1. Madrid. Santiago Bernabeu-stadion, 80 000 néző. Vezette: Howley (angol). Spanyolország: Vicente-Pachin, Rodri, Calleja-Paquito, Gloria-Collar, Adelardo, Veloso, Gullot, Gento. Románia: Sfetcu Vasile-Georgescu Mircea, Nunweiller III. Ion, Macri Dumitru-Petru Emil, Koszka Szilárd-Ivánszuk Zoltán, Ozon Titus, Voinea Marin, Popescu Dumitru, Gergely III. László. Szövetségi kapitány: Tea?c? Constantin. Gólszerzők: Guillot (7., 20. és 70.), Veloso (9.), Collar (17.), Nunweiller (81. - öngól). Ezzel el is dőlt a továbbjutás kérdése. A visszavágón ugyan köszörült a csorbán egy keveset a román válogatott, legyőzte a spanyolokat, de nem olyan arányban, hogy azzal biztosítsa a továbbjutást.
Románia-Spanyolország 3-1 (2-0). 1962. november 25. Bukarest. Augusztus 23. stadion, 80 000 néző. Vezette: Pelomisz (görög). Románia: Voinescu Ion-Popa Cornél, Nunweiller III. Ion, Ivan Dumitru-Petru Emil, Koszka Szilárd-Pîrc?lab Ion, Constantin Gheorghe, Manolache Cicerone, Gergely III. László, T?taru Nicolae. Szövetségi kapitány: Popescu Gheorghe. Spanyolország: Vicente-Rivilla, Rodri, Calleja-Paquito, Gloria-Collar, Amancio, Veloso, Guillot, Gento. Gólszerző: T?taru (2.), Manolache (8.), Constantin (61.), illetve Veloso (65.).
Jobban szerepelt a magyar válogatott. Mindjárt az első fordulóban diadalmenetelésbe kezdett: Magyarország-Wales 3-1 (1962. november 7.) és 1-1 (1963. március 20., Cardiff), a második fordulóban: NDK-Magyarország 1-2 (1963. október 19., Berlin) és 3-3 (1963. november 3., Budapest), a negyeddöntőben: Franciaország-Magyarország 1-3 (1964. április 25., Párizs) és 1-2 (1964. május 23., Budapest). A magyar válogatott tehát bejutott a kontinens labdarúgásának felsőházába, a legjobb négyek csoportjába: Szovjetunió, Spanyolország, Dánia és Magyarország.
A négyes döntőre Spanyolországban került sor. Szerencsének semmi esetre sem mondható, hogy az elődöntőben mindjárt a házigazdákkal kellett megmérkőzniük Baróti Lajos (tényleg baróti származású, eredeti nevén Kratochvil) tanítványainak.
Spanyolország-Magyarország 2-1 (1-0, 1-1, 1-1). 1964. június 17. Barnabeu-stadion, 75 000 néző. Spanyolország: Iribar-Rivilla, Olivella, Calleja-Zoco, Fusté-Amancio, Pereda, Marcelino, Suarez, Lopetra. Magyarország: Szentmihályi-Mátrai, Mészöly, Sárosi-Nagy, Sipos-Bene, Komora, Albert, Tichy, Fenyvesi dr. Gólszerzők: Ppereda (39.), Bene (85.), Amancio (115.). Fantasztikusan nagy csatát vívott a két csapat, s öt perccel a hosszabbítás befejezése előtt hajtott zászlót a magyar csapat. A másik elődöntőn: Szovjetunió-Dánia 3-0 (2-0). Góllövők: Voronyin (19.), Ponyegyelnyik (40.), Ivanov (88.).
Következtek a döntők. A kisdöntő 1964. június 20-án Barcelonában a Nou Camp-stadionban:
Magyarország-Dánia 3-1 (1-0, 1-1, 1-1). Magyarország: Szentmihályi-Novák, Mészöly, Ihász-Solymosi, Sipos-Farkas, Albert, Varga, Bene, Fenyvesi dr. Szövetségi kapitány: Baróti Lajos. Dánia: D. Nielsen-Wolmar, Larsen, K. Olansen-B. Hansen, E. Nielsen-Berthelsen, Sörensen, Madsen, Thorst, Danielsen. Gólszerzők: Bene (12.), Berthelsen (82.), Novák (107. - tizenegyesből és 110.). Nagyon szeretett játszani spanyol földön a magyar gárda, azért az a kétszer 120 perc? Túl a vicces oldalon tény: ez a magyar csapat megérdemelte a bronzérmet! Bárcsak ma is volna egy ilyen ütőképes, ilyen szellemesen, jól játszó nemzeti tizenegye Lothar Matthäusnak.
A döntő: Spanyolország-Szovjetunió 2-1 (1-1). 1964. június 20. Madrid. Benabeu-stadion, 79 653 néző, vezette: Holland (angol). Spanyolország: Iribar-Rivilla, Olivella, Calleja-Zoco, Fusté-Amancio, Pereda, Marcelino, Suárez, Lapetra. Szovjetunió: Jasin-Susztyikov, Sesztyernov, Kornyejev, Mudrik-Voronyin, Anyicskin-Csiszlenko, Ivanov, Ponyegyelnyik, Huszainov. Gólszerzők: Pereda (6.), Huszainov (8.), Marcelino (83.).
A négyes döntő legeredményesebb játékosai: Bene, Novák és Pereda 2-2 góllal.
(folytatjuk)
(áros)
Támogassa a Háromszéket!
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó).
Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.