Az autómániás férfiember megáll a Szentgyörgy Expó kapujában, mély lélegzetet vesz - ez még nem sóhajtás, az csak később következik -, belép, majd végigbámulja a hetykén kiállított járgányokat, melyek szemérmetlensége vetekszik a női kacérsággal. Hát igen. Fényesek, újak, csillognak, villognak, csak úgy duzzadnak a lóerőtől. Még jó, hogy az árak apró betûkkel vannak írva, így a négy kerék mámorának hódoló csak akkor kap szívéhez, ha e sokkot ő maga is határozottan kívánja; különben itt is kifogástalanul mûködik a mindent a szemnek, semmit a szájnak transzszilván életelv. Szóval: sóhajok, sóhajok, harmadszor is sóhajok. Terepjáró kellene? Netán energikusabb, férfiasabb, erőt s tekintélyt sugárzó személygépkocsi? Avagy csak kicsi piros a rámenős feleségnek? Minden van, csak pénz legyen, buggyan ki a székelyből a lehangoló valóságra kacsintó otromba közhely, s a látványba immár beleszédülve legszívesebben földhöz csapná pénztárcáját, felmondana a főnöknek, és emigrálna az Ígéret Földjére. Ám ekkor, kissé távolabb megpillant egy furcsa herkentyût, állítólag különleges kenőanyagok képességeit lehet véle bizonyítani. Hitetlenkedik, de már késő. Nyáguly Sanyi, a masinéria büszke gazdája szolgálatkészen leveti zakóját, feltûri ingét, meglazítja nyakkendőjét, s indítja is a demonstrációt. Előbb olaj nélkül, szárazon súrlódnak a fémek, az eredmény maga a katasztrófa, minden odasül, ha motor lenne, már lehetne kihajítani. Aztán olajjal, valami jobbacskával következik ugyanez, hát, szó ami szó, most is elég lehangolóan titánkodnak a fémek. Végül jön az a bizonyos szer, újból meghajtják a szerkentyût, miként Singer a varrógépet, s hát, láss csodát, se füst, se bûz, kopás is csak mutatóban szemtelenkedik. Hihetetlen! Emberünk levegő után kapkod, pedig látja, tudja, nem csalás, nem ámítás. Aztán feleszmél a kábulatból, s elmelegszik a felismeréstől: meglelte hát a csodaszert a rozoga dákszekér dugattyúihoz, nem kell már motorszettelésre kuporgatnia!? Kihúzza magát, fityiszt mutat gondolatban az autócsodáknak, s örömében rendel két korsó sört a szomszédban.
Mózes László
Támogassa a Háromszéket!
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó).
Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.