
Ez év május 5-én lesz száz éve, hogy nemzetünk máig is legolvasottabb írója, Jókai Mór örökre lehunyta szemét. Emlékének adózunk, amikor a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeumban őrzött hagyatékából bemutatjuk városunkhoz fûződő kapcsolatának két emlékét, melyről feltételezhetjük, hogy letétbe helyezése óta nem került érdeklődő szemek elé. E sorok írója a Nemere, majd a Székely Nemzet korabeli tudósításaiból szerzett róluk tudomást, és elindult felkutatásukra. Hála a Petőfi Irodalmi Múzeum segítőkész kutatóinak, különösen Benkő Andreának, az elmúlt napokban sikerült nyomukra bukkanni, lefényképezni.
Közismert, hogy Jókai 1853. évi első háromszéki körútja után 1881-ben már politikusként, Illyefalva választókerületének képviselőjelöltjeként érkezett megyénkbe. Június 7-én Sepsiszentgyörgyön programbeszédet tartott, a városházán díszebédet adtak tiszteletére, 8-án került sor Császár Bálint polgármester, Potsa József főispán és Málik József polgári iskolai igazgató pohárköszöntői után a díszpolgári oklevél ünnepélyes átadására. Kötése két vastag kartonlap, melyen domborított motívumok közepén a JM monogram látható. Papírja sárgás tónusú, díszes keretvonalának bal oldalán a költészet múzsája. A keretben felül a város címere Szent György lovaggal és a Christus spes mea (Krisztus a reménységem) jelszóval, alatta az ajánló szöveg:
Mi, Sepsi Szentgyörgy rendezett tanácsú város képviselő testülete a város közönsége nevében adjuk tudtukra mindazoknak kiknek illik, jelenben élőknek és jövőben következőknek, hogy Jókai Mórt, a magyar nemzet halhatatlan koszorús íróját megbecsülhetetlen hazafias érdemeinek elismerése jeléül e város díszpolgárává választottuk.
Minek igazolásául a szokott módon adjuk ezennel a mi polgári díszoklevelünket.
Kiadtuk Sepsi Szentgyörgyön, az Úr ezernyolcszáz nyolczvanegyedik évének Szentiván hava hatodik napján.
Császár Bálint polgármester, Gyárfás Lajos v. főjegyző
Az események kapcsán Jókai így nyilatkozott: ,,?Sepsi Szentgyörgy közönsége kegyes volt? engem is díszpolgárává, a székely nemzet tiszteletbeli tagjává felavatni. Tudom én is igen jól, hogy a székely nemzet minden tagja nemes ember volt a legrégibb időktől fogva. Ez volt az egyetlen demokrácia Európában 1848-ban, midőn az egyenlőség elvét proklamálták, őseink ipszilonját elhagytam nevem mellől, azt mondtam, minden ember egyenlő. De? a szívnemességről, az érzelmek nemességéről nem mondtam le soha? másodszor egy hadi törvényszéki ítélet újra megfosztott tőle, hogyha most harmadszor itt, a székely nemzettől újra visszakapom ezt a nemességet, azt igen nagy hálával fogadom. Tartsanak testvérüknek ezután is, az Isten éltesse Önöket.?
A Székely Nemzet 1893. december 23-i száma arról tudósít, hogy a megye közgyûlése az írófejedelem 50 éves írói jubileumi ünnepélyére küldöttséget meneszt Budapestre, ahol Szentiványi Miklós megyei főjegyző átadja a testület köszöntőjét s a szentgyörgyi kaszinó ez alkalomra rendelt díszalbumát, melynek szövegét Csősz János, a Székely Mikó Kollégium magyar-német szakos tanára írta, illusztrálására pedig Gyárfás Jenőt kérték fel. Íme az album leírása, melyet szó szerint közlünk a Székely Nemzetből:
Az okmány első oldala a címlap, következő felirattal: ,,Jókai Mór ötvenéves írói jubileumára a sepsi-szent-györgy kaszinó 1894 január hatodikán. A címlap baloldalán a ,,Bálványosvár? egyik hatásos jelenete van megörökítve, amikor Imola az ,,elrejtőzött? és ravatalon fekvő Opour Kevend szájából a világzár csodavirágot kiragadja a megrémült táltosok, horkászok, gyulák, kádárok és billogosok előtt. A megkapó jelenet hatását emeli Imola oroszlánja, amely állat intervenciójának köszönhető az öreg Kevend életre keltése. A szép kivitelû jelenet pedantja jobbról egy hun temetés, szintén a ,,Bálványos-vár?-ból, amikor Iza és kedvese nyitott sírjába ősi szokás szerint nyílakkal belövöldöznek.
A másik oldal illusztrációja gazdag költői gondolatokban és a díszmûnek leggyönyörûbb része. ,,Üdv a Földön és az Égben? felirat bontakozik ki a felhőkön lengő Géniusz által tartott pálmaág alól. A felső jobb oldalon díszes menet, elől ifjú hölgyek csoportja koszorúkat visz a költőnek, alatta pedig Murillo-arcú angyalok osztják a virágot, s repülve sietnek hódolni a költő felé.
A Géniusz alakján alul ,,Jókai mondások?, szebbnél szebb gyöngyszemek abból a kincsből, melyet ,,Negyven év visszhangja? garmadára rakott. Például: ,,Én még halva is tábort fogok vezetni magam után a temetőbe!?
A lap bal alsó sarkában az ,,Első érczangyal? felirattal az ágyúöntő mûhely, hol Gábor Áron öntötte harangokból az első ágyúit. Erőteljes székely vállon emel harangot az öntőbe, s künn a hegykoszorúval övezett térségen férfiak, asszonyok, gyermekek, kalapot dobálva, kendőket lengetve üdvözlik az ,,Első érczangyalt?, melyet lafettás kocsira helyezve ragad tova az első négyes tûzérfogat. Jobb felől egy kis négyszögben egész csatakép: a kökösi híd, hátterében a Délkeleti Kárpátokkal, s folyik a gyilkoló ütközet, hemzseg túl a lovasság, míg erről Gábor Áront roskadozva, halálra sebzetten támogatja két tisztje.
A harmadik oldal fejezete a ,,Szent-Anna-tó? regéjének szentelt. Kegyetlen Opournak, Bálványosvár urának diadalkocsiját nyolc bájos szûz vonja. A zsarnoknak cserdítő ostorától csak most serken ki a vér Szép Anna hó vállán. Kétségbeesés, szégyen, nemes indulat heve uralkodik az egyes leányalakon, míg az aranyhajú Anna kezeit az égre emelve kéri Isten büntetését az embertelen zsarnokra. A fenyves háttérből élénken emelkedik ki a lányok csoportja, míg a varkocsos, fekete szakállú, párducos Opour a féket rándítja, mellette pajzsos kíséret segítvén páratlan fogatot indításra buzdítani. Háttérben a Fergettyû vár emelkedik ki fényes kupolájával. Balról lecsüngő ékítmények között, bíborkeretes kis medalionban Jókai Mór arcképe emelkedik ki, a második lapon előtüntetett hódolat ezen akvarell-arckép felé irányul. A fejezeti rajz alatt a kaszinó közgyûléséből egy jelenet: a pici kis rajzon felismerhető arcképekkel, mellette a szövegszerző és a mûvésznek pontnyi, miniatûrképeivel. A lap nagy részét a felirat szövege foglalja el, pompás színezetû írásdíszítményekkel, melyek a Márk krónikája modorában tarkák és eredeti motívumokban bővelkednek. Külön kiemelkedik az iniciálé, az A betû, melyet a mûvész székely család csoportjával jellegzett. A felirat
Dicső Hazánkfia!
Az Ön lángeszének ragyogása félszázad óta sugározza szét áldó fényét és melegét e hon felett.
Nemes idealismusa fölemeli a röghöz tapadt embert az eszmék fenséges régióiba, hol mindazt, ami szép, nagy, nemes és igaz, a költészet mesés gazdagságában élvezheti.
Félszázad óta apostola Ön a Haza iránti hit, remény és szeretetnek, félszázad óta ontja e nemzetre a Gondviseléstől fényesen megáldott lelkének gazdag kincseit?
Mikor a szenvedésnek sötét napjai elborították vele e hazát, az Ön költészete virrasztott e nemzet felett: a félénkbe bátorságot, a csüggedőbe reményt, az ingadozóba kitartó erőt csepegtetett. Névtelen félisteneinket. Ön vette körül a halhatatlanság glóriájával, hogy a késő ivadék előtt is lelkesítő példaként ragyogjanak.
Büszkén nevezzük mi Önt magunkénak és hálát adunk a Gondviselésnek, hogy végtelen kegyelméből Önt nekünk adta.
A hazafiúi mély hála parancsoló szavát követjük, midőn ötvenéves írói jubileuma alkalmával a szív egész melegével üdvözöljük, kérve a gondviselő Istent, hogy nemzetünk fényére és boldogítására ép testi és lelki erőben még sokáig tartsa meg számunkra.
A kaszinó nevében
Sepsi-Szent-György, 1893. november 14-én
Elnök: Benedek János, titkár: Darvas Lajos
Legalul a Háromszéki lányok-ból ,,en miniature? megfestett jelenet: a szalmakoszorúzás. A pellengérre állított székely leány veszélyben aligha forog, mert látszik az uzoni leányok szabadító csapata, aki elől ,,Brassó kakasa? pereputtyostól menekül az ódon lépcsős ház felé.
A Székely Nemzet 1894. január 10-i száma a díszalbum sikeréről tudósít, idézve a Pesti Naplóból: Sepsiszentgyörgy ,,kaszinójának albuma, amelynek egyszerû plüsskötése legigénytelenebb, mûvészi nivó tekintetében egyedül áll. Gyárfás Jenő festőmûvész akvarelljei? pergamen lapokon? remekül sikerültek.?
A szentgyörgyi jótékony nőegylet sem maradt el Jókai köszöntésében. 1881-ben elnöknője, Kelemen Lajosné Zathureczky Berta zeneszerző Gyárfás Jenő által illusztrált, saját szerzeményû kottájával ajándékozza meg, az 50 éves jubileumra pedig a nőegylet aranybogyós ezüst babérkoszorúval kedveskedett az írófejedelemnek.
Reméljük, a közeljövőben sikerül ezeknek is nyomára bukkanni.
József Álmos