ÁllattenyésztésGazdakör: Bábolnai szakemberek Háromszéken

2004. április 27., kedd, Archívum 2003–2007

2.
A magyar szakemberek egy másik, gyakran előforduló takarmányozási hibára hívták fel a tenyésztők figyelmét. A laktáció első időszakában, rögtön a borjúzás után a tejtermelés hirtelen emelkedik, és üteme meghaladja a takarmányfelvétel növekedésének mértékét. Ez azzal jár, hogy a tehenek a napi takarmányadaggal kevesebb táplálóanyaghoz jutnak, mint amennyire szükségük lenne a nagy tejtermeléshez. Emiatt energiahiány alakul ki. A tehén a hiányzó energiát saját testtartalékainak, mindenekelőtt a zsírtartalékok lebontásával próbálja pótolni. Köztudott, hogy az ellést követően a tehén testtömege kismértékben csökken. Minél nagyobb a tejtermelés, annál nagyobb a testtömeg­veszteség. Tehát arra kell törekednünk, hogy utóbbit minél alacsonyabb szintre nyomjuk le. Az a jó, ha a tehenek testtömegcsökkenése naponta legfeljebb 0,8-1,0 kg. Ha túl nagy a takarmány energiahiánya, sok zsír bomlik le a szervezetből, és a zsírbontás termékeit, a ketonanyagokat a máj nem tudja feldolgozni, aminek következtében súlyos anyagforgalmi betegség, ketózis alakul ki.
A ketózis elkerülhető a magas energiatartalmú takarmányok, valamint az úgynevezett védett (by-pass) zsírok etetésével, amelyek a bendőben csak kismértékben bomlanak le, és ezért nem zavarják a bendőmikrobák mûködését. Védett zsír etetésével mérsékelhető a tehenek test­tömegvesztesége a laktáció első szakaszában. Ez kedvező a szaporodási folyamatokra is, mivel a tehenek könnyebben vemhesülnek. Emellett a védett zsír etetésekor, az energiaellátás javulása következtében, nő a tehenek tejtermelése is. A Bábolna Kft. védett zsírként hidrogénezett pálmaolajat forgalmaz.
Az előadások egy másik témája a hőstressz volt. Bolygónk általános felmelegedése kedvezőtlenül hat haszonállatainkra is, mivel fiziológiailag nincsenek felkészülve rá. Főleg a 40 Celsius-fok körüli hőmérséklet nagyon kedvezőtlen. Magyarországon a hőstressz ellen az istállóba a plafonból vizet permeteztek, de a túlságosan meg­növekedett nedvesség hatására a tejben megugrott a szomatikus sejtszám. A másik módszer, amellyel a nedvességet elszívatják, mielőtt a tehenek szintjére érne, eredményesebbnek bizonyult. A hőstressz enyhítését a szakemberek szerint a takarmányba belekevert élesztő is elősegíti.
Schlosser István a borjúnevelés új útjairól tartott előadást. Szerinte a borjúnevelésre nem fordítunk elegendő figyelmet, gyakran elfelejtjük, hogy ez a tehenészet alapja és jövője. A szakember az új, Crémo müzlis borjúnevelési technológiát mutatta be. A borjak nagy növekedési eréllyel rendelkeznek, és 5-6 hónapos korig nem hajlamosak az elzsírosodásra. Fiatalkorban a szárazanyag-felvétel fokozatosan nő, ez a felvevőképesség a bendőpapillák kialakulásával arányos. A bendő papil­lázottságának kialakulásában az abrakféleségeké a döntő szerep, ezért a borjakkal minél korábban el kell kezdeni a könnyen emészthető, feltárt (főzött, pelyhesített) abrakféleségek etetését, sőt, fiatalkorban a szénaetetést mellőzni lehet. A borjúnevelésben a Crémo Milky tejpótló mellé a Crémo Müzli borjútakarmányt ajánlotta. Ez főzött gabonából, szójapelyhekből, lucernalisztből, almadarából, sörélesztőből és hagyományos ásványi anyagokból, vitamin- és kokcidiosztatikum-adalékból áll.
Az újszülött borjút egy órán belül meg kell itatni, esetleg szoptatva, minimum egy liter föcstejjel, de utána, a 3-4 napos föcstejes időszakban csak kifejt tejet szabad itatni, mert a borjú nem egyformán szopja a tőgynegyedeket, és ez akár tőgygyulladást is okozhat. A fölösleges föcstej, amely köztudottan nem használható emberi fogyasztásra, jó eredménnyel le is fagyasztható és utólag felhasználható. A technológia szerint a borjak az első tíz napban tejpótlót kapnak, majd ezután étvágy szerint müzlit és vizet egyszeri tejpótlós (6-7 liter) itatás mellett. A választás a 60 napos korban kezdődjék, a tejpótló mennyiségét három napon keresztül napi 3 literre kell korlátozni, majd a negyedik napon elhagyni. Ekkor kezdődhet a jó minőségû lucernaszéna és a borjútakarmányok etetése, majd négy hónapos kor után kell elkezdeni a szoktatást az erjesztett takarmányokhoz.
A technológia alkalmazásával a súlygyarapodás az első hónapban napi 600 g, a második hónapban pedig 900 g körüli, majd a választást követően 1150 g. A szakember szerint a választott borjak bendősödve növendék kinézetûek, fejlett bendőpapillákkal rendelkezik, aminek eredménye a jobb takarmányértékesítés. De amire ismételten felhívta a figyelmet: bármely módszerrel is neveljük borjainkat, az ivóvíz biztosítása elengedhetetlen, hiszen a kiszopott tej nem fedezi a borjú vízszükségletét.
A jól sikerült Bábolna-nap néhány nagyobb tehéngazdaság meglátogatásával zárult.
Incze Péter, MSZH
Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket!

Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.

Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.

Szavazás
Ön szerint indokolt a fizetős parkolás kiterjesztése Sepsiszentgyörgyön?









eredmények
szavazatok száma 914
szavazógép