Kenéz Endre Zoltánnak az Európai Parlament Információs Hivatala által kiadott brosúrája kritikai szemlézésének első részében (A hazaárulás minősített esete, Háromszék, 2004. ápr. 21.) eljutottunk az 1848/49-es forradalom és szabadságharc időpontjáig, s a jegyzetíróval együtt megdöbbenve vettük tudomásul, hogy az, ami akkor Magyarországon történt, szóra nem érdemesül.
Ezen nincs is idő olvasás közben meditálni, mert ,,Magyarország önéletrajzában? is kitör az első világháború. Ebben Magyarország is részt vesz. Jól érti az olvasó, nem az Osztrák-Magyar Monarchia, hanem Magyarország, amiért aztán a balhét is ez viszi el, mint főbûnös, hisz a köztársasági Magyarország egyedül harcolt a vesztes Németország oldalán, és Trianont azért kapja büntetésül. A XX. századot ekképpen bûnös népként kezdjük. Ez a minősítés aztán az olyan szerzők révén, mint amilyen az Európa ma és holnap Magyarország-fejezetének alkotója, meg is marad.
A brüsszeli brosúra szerint tulajdonképpen nem is büntettek bennünket túlságosan a trianoni békecsinálók, hisz az ország területének mindössze egyharmadát veszítettük el. (A valóságban a Monarchiából kiszabott maradék Magyarország területe 93 000, ezzel szemben egymagában Erdély és a csatolt részek összterülete 103 000 négyzetkilométer. A megmaradt területtel meg lehet mindenki elégedve, hiszen egy berlini sajtóértekezleten nemrég hangzott el, hogy Trianon nem csak ,,rosszat hozott? a magyarság számára, a török és Habsburg-elnyomás után végre ott megteremtették a független magyar nemzeti államot.)
Az országönéletrajz írója a világháborút követő mozzanatként a náci Németországgal kötött 1938-as szövetséget emeli ki. K. E. Z. ezzel kapcsolatosan példákat sorol fel arra nézvést, hogy az összes szomszédos ország bemutatkozó szövegeiben miként mismásolja el azt, hogy a II. világháborúban a rossz oldalon vettek részt.
Ausztria: 1938. március: Anschluss. Kész. Kimaradtak a háborúból, mert ezután a köztársaság kikiáltásának dátuma következik (1945).
Szlovákia: 1938-1945, rövid függetlenség Németország uralma alatt. K. E. Z. zseniálisnak, mesterinek nevezi a meghatározást: függetlenség idegen uralom alatt, ami ráadásul náci német elnyomást sejtet, holott Szlovákia Tiso vezetésével a legkorábbi és a legszenvedélyesebb hitleri csatlós volt.
Románia: 1940. nov. 23. Románia csatlakozik a hármas szövetséghez.
,,Ilyen valóban volt - rögzíti a kiadványt szemléző -, valóban létrejött 1882-ben, résztvevői az Osztrák-Magyar Monarchia, Németország és Olaszország. Szétbomlott az I. világháború során. De ez a tévedés elegánsan kikerüli a II. világháborús részvétel kellemetlen emlékét. (?) Persze, nem említ néhány apró, echte román találmányt ez időkből: a meghalató-vonatokat, zsidók jég alá lövetését vagy akár a favágó tőkén lefejezett szárazajtaiakat, a megtizedelt Köröstárkányt, Gyantát etcetera.
Mi pedig 1938-ban szövetséget kötöttünk Németországgal. Nos, 1938-ban kötöttünk egy adóügyi pótegyezményt a németekkel (december 10.). Ausztria német megszállása tette szükségessé.
(?) Az első, németországi látogatásáról hazaérkező Horthy így jellemezte Hitleréket:
Túl sok bennük a vörös! Teleki pedig nem egyszer jelentette ki, hogy ?a német vereség a mi vereségünk is lesz, de a német győzelem a mi pusztulásunk!??
1941 a brüsszeli kiadványban a magyar hadüzenet éveként jelenik meg. ,,Hadüzenet a Szovjetuniónak.? ,,Hogyan is volt? Üzentünk mi hadat, miután a kassai, rahói, körösmezői stb. bombázások után megállapítottuk: ez bizony hadiállapot!?
Románia ,,természetesen? egy szót sem ejt arról, hogy már 1941. június 22-én hadat üzent a Szovjetuniónak.
1944: zsidó deportálások. Ez valóban így volt, ha valakinek kiesett volna az emlékezetéből bármelyik nap, bármelyik lapból és tévés mûsorszolgáltatásból pótolhatja hiányzó ismereteit. Ezt a témát nem részletezzük, csupán utalunk a bírálat szerzőjének maliciózus megjegyzésére a magyarok ostorozóinak és önostorozóinak figyelmébe ajánlva: ,,(?) Horthynak köszönhető, hogy egyáltalán maradt zsidóság Közép-Európában! Így teljes az igazság, s a részigazság egyoldalú közlése súlyosabb bûn a legaljasabb rágalomnál.?
K. E. Z. a továbbiakban utal arra, hogy a manapság megjelenő írásokból és filmekből a holokauszt dolgaiban járatossá vált világ azt gondolhatja, hogy Auschwitzot csak a magyarok mûködtették. A szomszédos országok nemzetrajzkészítői ugyanis ezt a tételt egyszerûen kifelejtették az országtörténetből.
A könyv recenzense végül Magyarország összegező bemutatását értékeli, a kelet-európai csatlakozásra váró országokkal egybevetve. Magyarország sokszínû, kevert népességû, soknemzetiségû állam. Jellemző, hogy minden szomszédos és távolabbi ország egységes nemzeti államnak tünteti fel magát. (Belgium, Észtország, Lettország, Litvánia.) Ez azért is érdekes, mert sokan Trianon egyik nagy ,,vívmányának? tartják, hogy - végre - létrejöhetett a magyar nemzetállam. A szerző a bosnyákokat is Magyarországon élőkként említi, mi több, a szorbok is polgártársak (nyugati szlávok, Spreewaldban élnek).
,,Magyarországot több alkalommal elfoglalták, különösképpen a törökök a XVI. században és az osztrákok a XVIII-XIX. században, és a függetlenségét csak 1914-ben (!) nyerte el.
Összegezve: hivatalos szerveink bemutattak Európa (bennünket a térképen meg sem találó) nyugati nemzeteinek, mint egy hol bûnös, hol szánalomra méltó, úgy, általában pedig egy semmirekellő országot.
Fûszerezve a gonoszságot ostobasággal és szolgalelkûséggel.
Magyarország ilyen bemutatása nyíltan magyarellenes, mai terminológiával: ez egy rasszista förmedvény.
Akik írták, és azok a magyarok, akik hozzájutva (potom 15 euróért bármely nyugati könyvesboltban vagy akár EU-s munkahelyükön, hivatásszerûen) nem emelnek szót ellene, azok a magyar nemzet esküdt ellenségei.
Ez a brosúra a hazaárulás minősített esete.?
Zárómondatként annyi kívánkoznék ide: No comment!
Annyit azonban jegyezzünk meg, hogy nem a negatív példaként említett vagy a történelmi tényeket ügyesen manipuláló szomszédokat kell követni, de igenis, valós nemzetismeretre, országtörténelemre van szükségünk. Gyalázatos és szégyenletes, hogy ennek a jobb sorsra érdemes nemzetnek a történelméről a kívül-belül tüsténkedő imposztorok, egy állandósult kurzus megalkotóiként és kiszolgálóiként, miket kotyvasztanak össze.
Akad valaki, aki a magyar parlament elé viszi ezt az ügyet, vagy ellenkezőleg: lesznek, akik kiállítják a történelemhamisításról és nemzetgyalázásról a felmentő papírokat?
Az EU Parlamentjébe majd ennek a kurzusnak a híveit szavaztatják be?
Sylvester Lajos
Támogassa a Háromszéket!
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó).
Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.