Történelmünk: ,,Háromszék titkos főnöke?

2004. április 29., csütörtök, Archívum 2003–2007

(zaláni Vass István életútja)
Százötven évvel ezelőtt, 1854. április 29-én végezték ki a sepsiszentgyörgyi ?rkő tövében Bartalis Ferencet és Váradi Józsefet. Emléküket utcanevek, emléktáblák őrzik. A mostani évforduló napján tanulócsapatok vetélkedőn mérkőznek a Székely Nemzeti Múzeumban.
Ez alkalommal az országos kiterjedésû, általában Makk-Jubál összeesküvés néven emlegetett Habsburg-ellenes mozgalom egyik, feledésbe merült résztvevője, a Zalánban született Vass István 1848-49-es százados életútját villantanánk fel olvasóink előtt.
A megemlékező írás szerzője a dicsőszentmártoni születésû dr. Maurer Gyula egyetemi tanár, a Miskolci Egyetem Matematikai Intézetének nyugalmazott igazgatója - egyben Vass István egyik ükunokája, emlékének áldozatos ápolója. Számos tanítványa révén tulajdonképpen erdélyi közéletünkben is jelen van, hiszen évtizedeken át a kolozsvári egyetemen oktatott. Tudományos pályafutását még a 45 éve megszüntetett Bolyai Tudományegyetemen kezdhette meg, éppen 55 esztendővel ezelőtt, 1949 őszén. Az 1956. évi magyar forradalom és szabadságharc napjaiban tanúsított állásfoglalása okán bocsátották el az egyetemről, és - a sors fintoraként - évek múltán a Babe?-Bolyain folytathatta szakmai munkáját előadó tanárként.
K. Á.
Zalánban született 1816. március 29-én Vass István egy ottani tősgyökeres család sarjaként. (Nevét különböző dokumentumok olykor Vass, de Wass írásmódban is írják - bár általános a Vass írásmód használata.)
Biztosan tudjuk, hogy a Vass férfiak gyalogos katonák voltak, hogy a falu bírája 1777-ben Vas András volt, aki valószínûleg nagyapja volt Vass Istvánnak, és hogy maga Vass István 1840-ben Zalán katonai vezetője volt, a 15. határőrezred káplárjaként. Az is valószínûsíthető, hogy a szabadságharc már hadnagyi rangban találta, ugyanis a Hivatalos Közlönyben a szabadságharc ideje alatt rá vonatkozólag csupán két előléptetési rendelkezés jelent meg, s ezek főhadnagyi, majd századosi előléptetéséről szóltak.
A honvéd hadseregnek azokat a harci cselekményeit, amelyeknek Vass István is részese volt, elsősorban Bóna Gábor neves hadtörténész szóbeli tájékoztatása alapján írom le.
Batthyány Lajos miniszterelnök 1848 júliusában a Délvidékre vezényelte a 15. (háromszéki) határőrezred 3. és 4. zászlóalját. Utóbbiban szolgált Vass István. A helyzet szeptember 11-től kezdve vált súlyossá, amikor Jela?i? horvát bán nagyobb erőkkel átlépte a Drávát, és Pest felé tartva, szeptember 26-án már Székesfehérvárt is megszállta. A Móga altábornagy vezetése alatti magyar haderő, melyhez az említett székely zászlóaljak is tartoztak, a Velencei-tó melletti Pákozdig hátrált, ahol szeptember 29-én csatát nyert, és az osztrák határ felé üldözte Jela?i? seregét.
Közben Puchner altábornagy, az Erdélyben állomásozó császári csapatok főparancsnoka november közepére kiszorította a honvéd sereget Erdélyből, és arra törekedett, hogy Kolozsvár irányából Nagyvárad felé törve, keleti irányból veszélyeztesse Magyarországot. Ezért Kossuth a két harcedzett székely zászlóaljat az erdélyi hadsereghez vezényelte, e haderő fővezérének pedig Bem József tábornokot nevezte ki december elsejei hatállyal. Ettől kezdve Vass István szabadságharcos tevékenysége Bem hadjárataihoz kapcsolódott. Ez azzal a kétnapos győzelmes csatával kezdődött, amelyet a Nagyvárad és Kolozsvár között félúton fekvő Csucsa körzetében vívtak. Ez nyitotta meg az utat Kolozsvár felé, ahova december 24-én vonultak be. 1849. január 14-én Marosvásárhelyre, majd Nagyszeben irányába vonultak. A feltartóztatásukra küldött császári erőket január 17-én a Kisküküllő menti Gálfalvánál megverték, négy nappal később viszont Szeben falai alatt csatát vesztettek. Bem egy hónappal utóbb határozta el egy székely haderő felállítását, amelynek szervezését Gál Sándor ezredesre bízta. Január végén hazaküldte Háromszékre a székely zászlóaljakat, hogy azok - harci tapasztalataik alapján - magját képezzék Gál Sándor csapatainak. Így aztán Vass István már nem vett részt Bem hadseregének Piskinél vívott győzelmes csatájában és Nagyszeben elfoglalásában.
A hazatért zászlóaljak Gál Sándor haderőszervezésében új besorolást kaptak, mint a 2. ezred 85. és 86. zászlóaljai. Utóbbiban szolgált Vass István, februártól kezdődően már főhadnagyi beosztásban. A két zászlóaljat tartalmazó dandár - Szabó Ferdinánd parancsnoksága alatt - csatlakozott Bem Brassó felé közeledő hadseregéhez. A Feketehalomnál vívott győztes csata megnyitotta az utat Brassó felé, ahová március 19-én vonultak be. Vass Istvánt március 21-i hatállyal századossá léptették elő.
Nyugodtabb hónapok következtek a már addig tíz ütközetben megedződött honvéd­tiszt számára, mintegy 45 km-re szülőföldjétől, családjától. Június második felében azon­ban déli irányból újabb veszély közeledett. Az osztrák császár segítségére siető pihent és jól felszerelt cári csapatok Lüders tábornok vezetésével betörtek Erdélybe. A Brassóban állomásozó székely haderő nagyobbik része Kiss Sándor ezredes parancsnoksága alatt megpróbálta Lüders útját állni a Tömösi-szorosban, a már említett két század pedig Brassóban maradt. A később székely Leonidászként emlegetett Kiss Sándor csapatai június 19-én az egyenlőtlen küzdelemben elvéreztek, és Lüders serege már június 20-án megjelent Brassó alatt. Kiss Sándor még a tömösi csata előtt visszaküldte Brassóba a kézdivásárhelyi Tóth Samu századost térszázadosi minőségben az ottmaradt két század hadmozdulatainak koordinálására. A két századnyi csekély erő nem tehetett mást, a várost feladták, és a várba visszavonulva azt próbálták megvédelmezni a mintegy 200 főnyi védőőrséggel, melynek részét képezte a szintén a 86. zászlóaljból való Vratil Domokos által vezényelt négy (orosz forrás szerint hat) ágyúból álló tüzérüteg. A védelmet a szó szoros értelmében az utolsó töltényig folytatták, sikerrel. 21-én estére azonban minden töltényük elfogyott, ezért tárgyalásokba bocsátkoztak az ostromlókkal, s miután az őrség életének megkímélésére ígéretet kaptak, június 22-ének reggelén a várat feladták.
Említésre méltó, hogy Orbán Balázs a várvédők tisztjeinek felsorolásánál Vass Istvánnál, és csak nála, egy lábjegyzet elhelyezését is méltányosnak találta: ,,Ezen igen jeles, magát már a korábbi csatákban kitüntetett százados most Bodokon gr. Mikó Imre gazdatisztje? (a ,,most? a kötet megjelenésének időpontjára, 1869-re vonatkozik).
Brassó jelentette Vass István számára a tizenegyedik ütközetet, s ezzel részére a szabadságharc befejeződött: hadifogságba került. A cáriak átadták őket az osztrák katonai hatóságoknak, amelyek a legénységet ott besorozták, a tiszteket pedig Nagyszebenbe kísérték. Vass Istvánt is hosszabb ideig (10-11 hónapig) hadifogságban tarthatták, eközben erőnléte meggyengülhetett, és így - mint katonai szolgálatra alkalmatlant - hazaengedték.
Visszatért tehát Zalánba, családjához, birtokára. De még hátravolt életének egy súlyos megpróbáltatása, a családi emlékezet és a sírjánál tartott emlékbeszéd szerint is egybehangzóan: háromévi börtönbüntetés letöltése. Ennek körülményeire részben Endes Miklósnak a Makk-Jubál összeesküvésről szóló tudósítása, részben pedig az a foglyokról szóló jegyzék ad hiteles adatokat, amely Bécs egyik kerületének, There­sienstadtnak börtönében készült 1855-ben, és amelyet a Bécsi levéltárban őriztek meg. Az első szerint Vass István a szabadságharc lángjának újjáélesztését célzó, Makk József tüzérezredes által Bukarestből szervezett mozgalomban vállalt fontos szerepet. Az egész országra kiterjedő összeesküvés székelyföldi mozgalmáról 1851 szeptemberében tudomást szerzett a bécsi hatóság. A következő év elején tömeges letartóztatásokra került sor, és 1853-ban már javában folytak a kivégzések. Ez év októberében kísérték be első ízben Vass Istvánt Csíkszeredába. Miután Váradi Józsefet és Bartalis Ferencet 1854. április 29-én Sepsiszentgyörgyön kivégezték és több társukat súlyos börtönbüntetésre ítélték, augusztus közepén Vass Istvánt másodízben is letartóztatták. 1854 augusztusában már egyenesen Gyulafehérvárra szállították, ahol október másodikán a hadbíróság lázadásban való részvétel vádjával kötél általi halálra ítélte, majd az ítéletet kegyelem útján 18 évi nehéz vasban letöltendő börtönbüntetésre változtatta. Ezzel egybehangzó a jegyzékben 75-ös sorszámmal feltüntetett fogoly, Vass István neve melletti néhány fontos, lakonikus bejegyzés: ,,földbirtokos, 39 éves, felségárulás, Háromszék titkos főnöke, 18 évre ítélve, 12 évre megkegyelmezve?. Akkoriban általános gyakorlat volt, hogy a súlyos ítéleteket viszonylag rövid idő elteltével lényegesen mérsékelték. Ez történt Vass István esetében is, így végül hároméves, ténylegesen eltöltött börtönbüntetés után szabadlábra helyezték 1857. június 9-én.
Kilencévnyi zaklatott időszak után most már valóban hazatérhetett családjához. Jó gazda lehetett, amire az is utal, hogy Mikó Imre gróf gazdatisztnek hívta meg bodoki birtokára. A családi emlékezet szerint a hatvanas évek közepétől mûködött ebben a minőségben, és Orbán Balázs is erről a tisztéről emlékezik meg mûvében. Hitelt kell adnunk az őt temető lelkész, Révay Pál azon állításának, hogy gazdatisztként mûködött késő öregkoráig, tehát Mikó gróf 1876-ban bekövetkezett halála után is, hiszen egy 1890-es összeírás még bodoki lakosként említi.
A szabadságharc eszméihez való ragas­z­ko­dását az 1867-ben megalakult ,,Rikán belőli honvédegylet? tagjaként is kifejezte, haláláig. A nemzeti eszméhez való hûsége a hagyatékában megőrzött, elsősorban hazafias verseket tartalmazó, csodálatos kalligráfiával írt költeménygyûjteményből is kitûnik. De erre utal az az 1875-ben gyöngyházba vésett stilizált magyar és erdélyi címer is, amellyel festékes dobozát díszítette. Vass István ugyanis, amint egy 1874-ből fennmaradt akvarell bizonyítja, gyakorlott kézzel festegetett.
1900. február 11-én 84. életévében hunyt el Zalánban, ahová a bodoki szolgálat után feleségével együtt visszatért. A zaláni cinteremtől, az úgynevezett várkerttől mintegy félszáz méterre volt egy, a mai napig ,,kóter? néven ismert telke, amelyet családi sírhelyként használtak. Oda temették február 13-án felesége, István fia és Péter fiától származó unokája nyughelyei mellé. Révay Pál sepsiszentgyörgyi református lelkész búcsúztatta. A gyászbeszéd szövegét a szepsiszentgyörgyi Székely Nemzet címû napilap is közölte, és haláláról az országos Vasárnapi Újság is megemlékezett. Sírfelirata: ,,Itt nyugszik / Vass István / 1848-49iki honvéd / százados / sz. 1816 + 1900 / áldás emlékére?.
A zaláni Vass-porta, egy kisebb méretû, jellegzetes udvarház a kommunista hatalom végére erősen megviselt, mondhatni romos állapotba jutott. Megmentéséhez nem sok reményt lehet fûzni. A Vass-sírokat ,,osztályharcos? felelőtlenek ledöntötték. Rendbetételüket a leszármazottak és a falu a millennium évére, 2000-re tervszerûsítették. Ennek keretében Vass István síremléke, a sírhely megjelölése mellett, a várkertbe került át egy községi 1848-as emlékhely kialakítása céljából. Erre kétségtelenül alkalmas, hiszen a levéltári adatokból kitûnik, hogy Zalánnak a szabadságharchoz való amúgy is gazdag hozzájárulásában ő szerezte a legtöbb érdemet. Méltó arra, hogy a község népe büszke legyen rá, és elfogadja tőle a nemzettudat fenntartásához és a szabadságeszméhez való ragaszkodáshoz felajánlott, síron túli szolgálatát.
Dr. Maurer Gyula
Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket!

Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.

Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.

Szavazás
Ön szerint indokolt a fizetős parkolás kiterjesztése Sepsiszentgyörgyön?









eredmények
szavazatok száma 914
szavazógép