FARKAS JÓZSEF, Budapest. Megértem, hogy minekutána a sepsiszentgyörgyi Lábas Házat évtizedeken keresztül a román állam bitorolta, s miután nagy nehezen sikerült a város tulajdonába visszaszerezni, ott áll kihasználatlanul, mert nincs pénz a feljavítására, de azt már nem, hogy ha évente egyszer megnyitják, és képzőmûvészeti kiállítást szerveznek néhány helyiségében, miért nem lehet azokat kiseperni!? Ahhoz nem kell pénz, csak egy partvis.
BRASSAI KÁROLY, Sepsiszentgyörgy. Ajánlom az alábbiakat a prefektúra, megyei tanács, gidófalvi polgármesteri hivatal, megyei és községi földosztó bizottság, a választásokra való tekintettel a területi és községi RMDSZ figyelmébe! Tizennégy évvel az ún. forradalom után negyven gidófalvi család földjének kérdése még megoldatlan, hiába kilincselnek évek óta érte. A községháza volt és jelenlegi vezetői azzal etetik a kérelmezőket, hogy majd, ha a szépmezői állami gazdaság visszaadja a földet, megoldódik az ügy - de közben csendben, suttyomban, rokoni, baráti és ismeretségi alapon folyik a földosztás, idén is kiosztottak 13 hektárnyi területet csak úgy, akiknek amúgy is volt, akinek pedig nem volt semmije, annak nem, minek is? Miből, ha nem volt föld? Közben az emberek beszélnek, suttognak, mérgelődnek, ha meg valaki próbálja megszellőztetni az ügyet, hülyének tekintik. Holott ideje volna már, hogy valaki felvállalja a község szegény embereinek gondjait is, hiszen maholnap mindenkinek földje van Gidófalván (azoknak is, akiknek semmi közük a községhez), csak épp a helybelinek nincs. Vajon itt miért nem lehet úgy újramérni a földeket, mint Erdővidéken? Vagy attól félnek, hogy fény derül a sok törvénytelenségre, kiderül, hogy akik a tûzhöz közel voltak, igen megmódosodtak? Ha az RMDSZ érdekvédelmi szervezet, védje is az embereket, ne csak a szavazatokat nézze! Hova lett az a föld, amit egy egykori társas gazdaság használt három évig, majd visszaadta a papírokat azzal a rablómesével, hogy a szépmezői farm elvette a földet - miközben a forradalom után tudtommal senki egy tenyérnyit sem bitorolt el a gidófalvi határból?
SZABÓ LÁSZLÓNÉ, Sepsiszentgyörgy. 67 éves nagymama vagyok. Nagy lázzal készültünk az idei Szent György-napokra, mivel a kisunokám is fellépett a Mikó tánccsoportjával a Sugás Áruház melletti B színpadon. Mialatt két-három szereplő szórakoztatta a néhány nézőt, vagy éppen makarónievő-versenyt vagy egyéb idétlenséget lehetett látni az A színpadon, addig a B színpad deszkáin a táncosok alig fértek, olykor az aszfalton kellett ropniuk a táncot, amiből a nagy tömeg miatt mi, hozzátartozók semmit sem láttunk. Később egy másik csoport mûsorát le is kellett állítani, mert a színpad szétnyílt. Este még szembetûnőbb volt, hogy milyen silány a B színpad - Dancs Annamari koncertjén több ezren tolongtunk a téren, sok kisgyerek csak a szülők nyakában bírta a zsúfoltságot, mert annyi hely sem volt, hogy tapsolni tudjunk. Szemmel láthatóan a színpadon levők is kínlódtak a helyszûke miatt, az emelvények és a reflektorok a színpaddal együtt mozogtak, egy reflektor le is esett. Szinte összeomlott az egész tákolmány. Ennyire becsüli a város a gyermekeket, híres szülöttjét és minket, nézőket?
NAGY GIZELLA, Kézdivásárhely. Olvasom, hogy a megyei utak javítására idén 400 000 dollár jut. Sok ez vagy kevés, nem tudom - de azt nagyon szeretném tudni, hogy ebből a lécfalvi utakra jut-e valamennyi. Ennek a falunak az életéről, a benne élők munkájáról alig olvasni a lapokban (másokról viszont igen, még Cófalváról is), biztosan senki nem kockáztatja meg az utat, ahol legfeljebb gyalog lehet járni! Nekünk, akik hétvégenként járunk haza szülőkhöz, rokonokhoz a családi ház karbantartására, visszakapott föld megmûvelésére, valóságos katasztrófa a falu megközelítése. Remélem, az elosztáskor legalább sóder jut a lécfalvi utakra is, és nem kell kátyúból kátyúba zötyögve egy-egy órát elvesztegetni azzal a pár kilométerrel. Hátha valaki megszán minket, hazajáró lelkeket is!
Támogassa a Háromszéket!
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó).
Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.