- Már nem éri meg - nyilatkozott Herédi Zsolt kolozsvári szociológus egy lapok címoldalára való hírt, nem éri meg, hogy Füsy Katalinnal polgári házasságot kössenek, mert 2001-ben, amikor egy Gherman nevû kolozsvári anyakönyvvezető előtt a törvény biztosította jogaikkal élve anyanyelvükön merészelték kimondani az igent, a hivatalnok kirohant a teremből, és nem volt hajlandó folytatni az esketés hivatalos ceremóniáját.
A fiatalok próbálták jobb belátásra bírni a konok ,,házasság- és törvénytörőt?, hisz a törvények értelmében ehhez a magyar ,,igen?-hez joguk volt, Kolozsvár lakosságának akkor a hivatalos népszámlálás szerint 20 százaléknál nagyobb arányban magyar volt a lakossága. A fiatalok a bíróságon keresték az igazukat, több mint hússzor jelentek meg az igazságszolgáltatás képviselői előtt. A múlt év szeptemberében számukra kedvező bírósági döntés született - lám, van azért ma is igazságtevés Mátyás király szülővárosában -, de a fiatalokat erről hónapokon át nem értesítették, hosszas utánajárás után csak ez év márciusában sikerült kényszervégrehajtás révén érvényt szerezniük a bírósági döntésnek.
És mi ezek után sem mondjuk, hogy minden jó, ha a vége jó.
A vége rossz.
Herédi Zsolt és Füsy Katalin a húsz-húszmillió lejes (plusz perköltségtérítés) kártérítés ellenére sem jelennek meg már a városi tanács házasságkötő termében, mert ott a per vesztese újra megalázhatná őket. A legutóbbi népszámlálás szerint a kolozsvári magyarság számaránya 20 százalék alá esett, s a törvény most már nem tenné lehetővé, hogy magyar nyelven mondják ki a boldogító ,,igent?.
A polgári házasságkötés esetükben azért is elmarad, mert az ő, tulajdonképpen anyanyelvük és nemzeti identitásuk védelmében kimondott ,,igenjük? visszhang nélkül maradt. Egyetlen magyar házaspár sem követte akkor példájukat. A Magyar Nemzetben megjelent Herédi-nyilatkozat szerint, ha mindenki ragaszkodott volna anyanyelvéhez, rá lehetett volna kényszeríteni a hivatalt, hogy magyar nyelven is tudó anyakönyvvezetőt alkalmazzon.
Erről jut eszünkbe, hogy ezzel az ,,igen?-nel nem csak a házasságkötések esetében van gond. Az ,,átkosban? évtizedeken át a keresztneveket románul jegyezték be az anyakönyvvezetők a ,,nagykönyvbe.? Az érvényben lévő törvények szerint egy egyszerû kéréssel néhány lejért visszaállíttathatná bárki a nevét. Nemhogy a közember nem teszi meg - tisztelet a kivételnek -, hanem nemzeti érdekképviseletünk nagyjai - tessék majd megnézni a hivatalos szavazólapokat, amelyeken a személyazonossági szerinti név szerepel -, hány Ioan, Valentin, Alexandru várja majd, hogy elhiggyük neki, rendes és igazi magyar ember ő, alkalmas arra, hogy bennünket képviseljen. Itthon János-, máshol Ioanként.
Miron Mitrea minisztertől elvárjuk, hogy az állomásneveinket anyanyelvünkön is kiírják, és ő meg is teszi. A mieink pedig kényelemből, félelemből, mindegy, hogy mi miatt, a kolozsvári anyakönyvvezető ,,elvárásaihoz? igazodnak. A megdöbbentő az, hogy háromlejes okmánybélyegért már a ?70-es évek elejétől vissza lehetett fordíttatni a keresztneveket anyanyelvünkre. Hányan éltek ezzel a jogukkal?
Hosszú ideig az Attilák, Csengelék, Csanádok, Abák, Botondok védték az anyanyelv bástyáit a lefordíthatatlanság fegyverével, mára már hemzsegnek a nyelvünktől-lelkünktől teljesen idegen flancos divatnevek. Nem csak karmantyús napocai anyakönyvvezetők pusztítják nyelvünket, hanem mi magunk is kereszttûz alá fogtuk.
Herédi Zsolt és Füsy Katalin nemcsak a maguk, hanem a más számára is kimondott igenje több volt, mint gesztus. Közös gyerekeik vannak. Az a lényeg, hogy ők mondták ki, és bennük, majd gyermekeikben visszhangzik ez a metaforikus igen. Úgy tûnik, hogy majd az ő gyerekeik generációjának a tiszte marad, hogy ezt a sok, a bólogató és sunyító ,,da-da? dadogáshoz hozzászokott népséget kikereszteljék.
Úgyhogy: megérte.
Sylvester Lajos
Támogassa a Háromszéket!
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó).
Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.