Kultúra: Képtári impressziók

2004. május 5., szerda, Archívum 2003–2007

Némi túlzással irigyelni is lehetne azt a sze­rencsés vagy jószemû, de mindenképpen kitûnő ízlésû válogatót, akire hat székesfehérvári képzőmûvész rábízta néhány alkotását, és azokat az idei Szent György-napi tárlaton, a sepsiszentgyörgyi Képtárban bemutatta.
A kiállított festmények, grafikai lapok vagy kerámiák olyan egységes látványt és benyomást keltenek, amilyent csak ritkán lehet - kisebb vagy nagyobb, csoportos kiállításokon - elérni.
De miért is tûnik így!?
Emlékezetemben Szeifer Judit siet a segítségemre: ,,A kortárs magyar festészeten belül határozottan körvonalazható a mûveknek egy sajátos csoportja, amelyek közös jellemzője, hogy töredékességükben, leletszerûségükben keltenek archaikus hatást... Ebbe a lírai archaizáló tendenciába azon alkotók tartoznak, akiknek festészeti technikájában, munkamódszerében archaikus törekvések nyilvánulnak meg... A lírai jelzőt az őket (közösen) jellemző visszafogott, természetközeli színek és az átgondolt formált felületek indokolják... A mûvekben fellelhető töredékesség egyrészt az elhallgatás, a redukált eszközökkel, a kevéssel többet mondás, másrészt a kultúra ősi voltához való viszonyulás szándékából ered. Semmiképpen sem cél, hanem csupán következmény.? (Új Mûvészet, 2000/5.)
A Szeifer Judit által ajánlott lírai archaizmus jellemzőit látom Szentes Ottokár intim, barna enteriőrjein, Büki Zsuzsanna széttördelt vonalú Vándorló városok szitanyomatain, Szegedi Csaba Spanyolos vázlat vagy Zsuzsanna és a vének címû konstruktív kompozícióin, éppígy Miklós János Szkíta madár, Napisten madár lélekarca, Táltos címû, raku technikával készült kerámiakorongjain. A lírai archaizmus gondolatát erősíti a szemlélőben Novotny Tihamér is Szarka Tamás repülni már nem bíró, nagy madarairól írt, szép esszéjében: ,,Indulásuk előtt samottos agyagból formált testüket odaadták a rájuk törő tûz kibírhatatlan hevének, tollazatukkal beleálltak a forró só kozmikus gázokat gerjesztő, örvénylő viharába, s csőrös arcuk hősiesen kitartó tekintetével belenéztek a fehéren izzó fény elviselhetetlenül átható, szúrós nézésû szemébe, de mindhiába: az átlényegülésük nem a Napban ért véget, lényük mégsem porrá, hanem megdermedt, mindent tudó bálványokba égett. A kikristályosult madárlelkek mintegy a saját urnáikon ülnek.? (Magyar iparmûvészet, 2004/1.)
Talán egyedül Végvári Beatrix vegyes technikával készült munkái simulnának nehezebben az összképbe, ha a számomra oly kedves, Nagy Lászlót idéző alkotásai nem lennének a többi kiállított munkával rokon, lírai, aranyzománcú emléktöredékek.
Jánó Mihály
Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket!

Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.

Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.

Szavazás
Ön szerint indokolt a fizetős parkolás kiterjesztése Sepsiszentgyörgyön?









eredmények
szavazatok száma 914
szavazógép
2004-05-05: Archívum 2003–2007 - :

Kultúra: Színház és zene